Az alumínium ára

Tartós, környezetkímélő, a 21. század gazdaságának a szimbóluma az alumínium. Az utóbbi négy évben azonban folyamatosan nő a világpiaci ára, és elemzők szerint az idén éri el a csúcspontját. A könnyűszerkezetű épületek vagy más, alumínium építési elemek azonban Magyarországon mégsem drágulnak olyan mértékben, hogy az visszafogná e korszerű technológia terjedését.

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Külföldön igen gyakori az alumíniumszerkezet a családi és a társasházak építésében is, Magyarországon azonban egyelőre inkább az ipari és kereskedelmi létesítményeknél, az irodaépületeknél alkalmazzák e korszerű technológiát. Pedig az alumínium nagyon tartós, nem igényel karbantartást, festést, mint például a fa, és esztétikusabb, mint a műanyag.

De közelítsünk kicsit messzebbről: az alumínium sokak szerint a 21. század gazdaságának a szimbóluma. Hiszen szinte mindenütt jelen van. Az építésben használják fel a világ alumíniumtermelésének a 10, a csomagolásban a 20 százalékát, az autóiparban és a vasútikocsi-gyártásban, illetve a szállítási ágazatban a 30 százalékát, hogy csak a legfontosabb területeket említsük. Népszerűsége azért sem véletlen, mert környezetvédelmi szempontból is kedvezőek a tulajdonságai. Az alumíniumhulladék ugyanis kétszer-háromszor újrahasznosítható. És alumíniumból az ellátás is folyamatos.

Tőzsdei csúcsok

 Egyetlen komoly hátránya, hogy drágább a helyettesítésére alkalmas fánál vagy műanyagnál. S a nyersfémek - így az alumínium - világpiaci árát elemezve úgy tűnik, az is marad. Hiszen ez az utóbbi négy év során folyamatos nőtt. Az alumíniumé 2006. január 10-én reggel, három hónapos határidőre 17 éve nem tapasztalt magasságba szökött a Londoni Fémtőzsdén (LME): 2335 dollár volt tonnája. Most, vagyis 2006. július közepén pedig - noha a piaci elemzők az év elején erre az időpontra 2500 körüli maximumot prognosztizáltak, majd utána némi lassulást vártak a növekedésben - a hivatalos adat 2625 dollár. A várakozásokkal ellentétben ugyanis a magas árak következtében nem nőtt meg ugrásszerűen a világ termelési kapacitása. Annak ellenére nem, hogy a világpiaci kereslet az alumínium iránt - említett tulajdonságai miatt - továbbra is igen erős.

A háttérben többféle ok együttes és egymással ellentétes hatása áll. Az első, hogy a jelentős ütemben fejlődő ázsiai országok, köztük elsősorban Kína ipara egyre nagyobb felvevő piacot jelent. Ráadásul ezekben az országokban a termelés a fejlett országokhoz képest alacsony hatékonyságú, így folyamatosan növelik a nyersanyag (és ezzel szoros összefüggésben az energia)-felhasználásukat. A kereslettel természetesen az árakat is növelve. Az áremelkedés másik oka, hogy az elmúlt egy-két évben a bankok és befektetési alapok hatalmas mennyiségű megtakarításokat hoztak át más területekről spekulációs befektetési céllal az árutőzsdékre, a nyersanyagokba. Az áremelkedés fő oka mégis globálisan a kereslet és a kínálat egyensúlyának a felborulása. Továbbá az alumínium előállításában és a szállításában meghatározó olaj világpiaci árának drasztikus növekedése, a magas energiaárak következtében a termelési költségek jelentős emelkedése.

Bizonytalan prognózis

 Mi várható a későbbiekben? Becslések szerint 2006-ban a kínai alumíniumfelhasználás mintegy 19, az indiai 21 százalékkal nő, s a világpiacon csökken a rendelkezésre álló timföld mennyisége. Amire a reakció megint csak az árak növekedése, az év során még mintegy 10-15 százalékkal. Egy másik változat szerint van némi remény az alumínium olcsóbbodására is, mert a kínai import és a saját termelés alakulása meglehetősen kiszámíthatatlan. Az elemzők többsége mégis úgy véli, hogy 2006-ban az alumínium világpiaci ára eléri a csúcspontját, és csak 2007-től csökken majd lassan. A szakértők ugyanis ismét bíznak a termelés növekedésében, és általa a kínálat bővülésében. Igaz, régióként más-más mértékben.

Ami a magyarországi helyzetet illeti: az alumínium világpiaci árának emelkedése inkább lélektani hatást gyakorol a hazai felhasználókra, különösen az építőiparban - állítják a szakemberek. Mert például egy átlagos, úgynevezett függönyfalas technológiával készült épület esetén a függönyfal ára a projekt építési költségének körülbelül a 8-10 százaléka. Ebből az alumíniumprofilok 25 százalékot tesznek ki, tehát az idén várható - akár 20 százalékos - alumíniumár-növekmény az építési költségeknek csak a 0,5 százaléka. Így a könnyűszerkezetű épületek vagy más, alumínium építési elemek összességében sem drágulhatnak olyan mértékben, ami visszafogná e korszerű technológia terjedését.

Más területeken, mint a csomagolás vagy az autóipar, az árak alakulását sokkal erőteljesebben befolyásolják az ágazatra jellemző keresleti és kínálati viszonyok, mint a felhasznált alumínium ára.

Véleményvezér

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten 

Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.
Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost

Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost 

Magyar Péter kibukott a DK és a Fidesz közös szavazatain.
Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár

Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár 

Az ember azt hinné, hogy az emberek a végtelenig vezethetők ígéretekkel.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo