A vadgazdálkodási szakma most tíz évre szóló tervet készít elő magának. Azt, hogy mit szándékoznak ennyire hosszú távra szabályozni, Pintér István főosztályvezető-helyettestől, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vadászati illetékesétől kérdeztük.
- A vadgazdálkodási üzemtervek készítése esedékes most, az 1997-től hatályos törvény alapján. A viszonylag új törvény a vadászati jogot földtulajdonhoz köti, s előírja a vadgazdálkodási üzemterveket, az esedékes tízéves program tehát 2007-ben veszi kezdetét. Vagyis mostanában kell eldönteniük a tulajdonosoknak azt, hogy milyen vadászterületeket alakítsanak ki birtokaikon. Választhatnak, hogy saját maguk gyakorolják a vadászati jogot, avagy haszonbérbe adják. Ez utóbbi alternatíva esetén egyben tíz évre garantálják a bérlőnek a kiszámítható, biztonságos lehetőséget. Az üzemtervet a vadgazdálkodók készítik el, de a hosszú távú programot a hatóság engedélyezi - mondja Pintér István.
A hasonló fogalmak - földhaszonbérlet, illetve a vadászati jog haszonbérlete - rokonságban állnak egymással, de a vadászokét lehet szeretni is, mivel egyrészt jóval nagyobb földterületekre vonatkoznak, másrészt a tíz évre kötött egyezségek alapján a felek teljes biztonságban tudhatják gazdálkodásukat. A minisztériumi főosztályvezető-helyettes arányszámokkal sietett segítségünkre, elmondva, hogy a vadászterületek 28 százalékán a tulajdonosok maguk gyakorolják e jogaikat, s 72 százalék a haszonbérletes terület, melyekre rendszerint vadásztársaságok kötnek szerződést.
A jó élőhelyi adottságok miatt Magyarországon eleve sokkal értékesebb a vadállomány, mint Nyugat-Európa nagy részén. Ezért is érdemes befektetni az igen nagy birtokokon folyó gazdálkodásba. A honi szarvasok trófeáinak minősége rendszeresen a világranglista élét jelentik, dámokkal, vaddisznókkal is világrekordokat sikerült elérni. Az állam megteremtette annak a lehetőségét, hogy ösztönözve és tiltva, szükség szerint közvetlenül beavatkozva rávegye az erdészeteket, a vadgazdálkodás érdekeltjeit arra, hogy az életközösségeket mind az erdők esetében, mind pedig a vadállománynál tartósan megőrizze. Évente bírságolhat a hatóság, ha az adott társaság nem a terv szerint hasznosítja az állományt. A lelőhető mennyiséget előre eldöntik, s igen nagy -300-500 ezer hektáros - körzetekre érvényes állományszabályozási, élőhely-gazdálkodási előírásokat alkotnak.
A 24 körzetben fenntartható vadállomány alsó és felső létszámhatárait a szakma tudományos és egyben nagyon is gyakorlatias modellek szerint tervezi meg, s hogy ne legyen vita, a teendőkről a miniszter intézkedik. A hatóság vadlelövési kvótákkal avatkozik be a folyamatokba.
- "Termel" a természet a vadászoknak, a tölténygyárosoknak, a vadhúst feldolgoztató, eladó kereskedelemnek?
- Inkább az a jó válasz, hogy országosan 400 millió forinttal csökkent a mezőgazdasági vadkár azért, mert a Dél-Dunántúlon megemeltük a kvótákat -magyarázza meg Pintér István. - Egy bizonyos vadlétszám fölött már a gazdálkodás veszteségessé válik, ugyanis nem lineárisan nőnek a költségek, hanem a környezet terhelése miatt exponenciálisan.
A szarvasbikáknak közel a felét persze a külföldiek ejtik el, a vadkanoknak pedig a kétharmadát. A minisztériumban az arányok mellé egy abszolút számot is elmondanak, azt, hogy évente körülbelül 26 ezer puskás ember érkezik más országokból.
A vadgazdálkodás bevételének a 70 százaléka is exportból származik: a 15 milliárd forintot elérő éves árbevételből 6 milliárd forintot tesz ki a külföldi bérvadászok által fizetett vadlelövési díj. A hazai bérvadászok 2,5 milliárd forinttal gyarapítják a szakmai büdzsét. Lőtt- és élővadból ugyancsak 2,5 milliárd forint bevételt lehet elkönyvelni.
Az Ipoly Erdő Rt. vezérigazgatója, Kiss László elmondta: "A mi 65 ezer hektáros társaságunk egyike a tizenkilenc, ÁPV Rt.-hez tartozó állami tulajdonban lévő erdőgazdaságnak, s a vadászati törvény 1997-es hatálybalépése óta 45 ezer hektáron gyakoroljuk a vadászati jogot is. Az erdő és a vad összhangjának a megteremtése ugyan az elsődleges célunk, de nem tagadom, a jövedelemtermeléssel sem vallunk szégyent.
Az elmúlt évtizedben hozott annyit a vadászati ágazat, hogy felújítottunk három, évszázados életkorú börzsönyi vadászházat, egyet jelenleg is építünk Bánkon, továbbá létrehoztunk négy vadaskertet. Hozzánk bérvadászok járnak. Ha nem tudunk minden lelövési lehetőséget értékesíteni, befogjuk a vaddisznókat, s a kertekben helyezzük el őket, hogy úgynevezett nagy terítékű disznóhajtásokat is értékesíthessünk külföldieknek.
Mi már lényegében papírra fektettünk minden fontos részletet az újabb tíz évre szóló üzemtervből. Már januárban lezajlott Nógrád megyében az első földtulajdonosi gyűlés, az a fórum, ahol a területek határainak kijelölését a földtulajdonosok kezdeményezik a következő tíz évre, s a hatóság határozattal állapít meg.
Abban a helyzetben vagyunk - s ez a magyar gazdaságban, vállalkozói szférában nem túl természetes -, hogy ilyen nagy időtávra előre tervezhetünk. Esetünkben még az is segíti az üzleti tervek készítését, hogy a tulajdonos ÁPV Rt. fejlesztési forrásokat bocsátott rendelkezésünkre, befektetett az erdőgazdaság e haszontermelő üzletágába. A lépést egyfajta pótlásnak fogjuk fel, hiszen az állam korábban ezt a területet nem támogatta."
#page#
- Régebben csak külföldi bérvadászok lövöldözhettek, ma már szép számban vannak hazaiak is.
- Én azt tartom jónak, hogy minél több hazai vadász juthasson vadászati lehetőséghez - érvel Pintér István. - De ez az állapot még várat magára, mivel a költségek általában adottak és magasak, hiszen valakinek meg kell fizetni a vadtartás, a takarmányozás, a vadkár, a hivatásos vadászok bérének költségeit.
Az erdőgazdaságok már több mint egy évtizede profitorientált részvénytársaságok, s egyáltalán nem véletlen, hogy befektettek a vadgazdálkodásba, vendégházakat, infrastruktúrát építettek. Már legalább 30 százalékkal részesednek a honi vadgazdálkodás bevételéből annak ellenére, hogy vadászterületi részesedésük 10-11 százalék. Jellemzően az történik, aminek történnie illik: a gyengébb adottságú erdőket így hasznosítják jobban.
A hegy-, a dombvidéken a szarvas, a vaddisznó, a dám, a muflon a gyakori. Azért ez sem rossz, kivált, ha a piac nem is annyira közgazdasági eszközökkel, hanem szokásjogokkal szabályozódik. Az a külföldi vagy belföldi, aki szarvast akar lőni, a magyarországi erdőkben találja meg a puskavégre kapandó jószágot, s például nem nagyon hozza tűzbe az a lehetőség, hogy 100 kilométerrel arrébb remek medvekilövési esélyei lehetnének. Igaz ez fordítva is, persze. A piac ilyenformán önmagát hozza létre - nekünk. S ha nem kényelmesedik el az "iparág", akkor élni is tud ezzel a "tálcán kínált" lehetőséggel.
A fegyvertartási engedély és vizsga ugyancsak hatósági eljárás, és 12 ezer, illetve 4 ezer forint fizetendő be értük. A következő komoly költség a fegyver, a legolcsóbb sörétes puska is legalább 100 ezer forintot taksál. A golyós fegyver pedig 150 ezernél kezdődik. A céltávcsőért elkérnek minimum 100 ezer forintot, a keresőtávcső sem olcsóbb.
Ahhoz, hogy el is indulhasson valaki vadászni, állami vadászjegyet kell váltania, 12 ezer forintért évente. Telente illik becsületesen felöltözni, s például legalább 35 ezer forintos vadászcsizmát húzni. A 35 fős Verpeléti Vadásztársaság új tagot csak akkor vesz fel, ha valaki kilép, kihal. A tagdíj évi 10 ezer forintról 30 ezerre ment fel, s vélhetően tovább kell emelniük.
- Sokkal inkább jellemző, hogy együtt jelenik meg a teljes kínálat, kezdve a vadásztatástól a vendégházi szálláson keresztül az étkeztetésig - magyarázza az ésszerűségi szempontokat az FVM főosztályvezető-helyettese. - Sőt, ahogyan erősödnek anyagilag a hazai vadászok, úgy erősödnek meg a háttéripar cégei, például a vadászruhák gyártói is.
Lőszerből sincs hiány a szakma szerint, csak éppen jó és olcsó hazai termékből keveset lehet vásárolni. A szaktárca is a szálláshelyek kínálatát véli fontos következménynek, mert azok munkahelyeket jelentenek a helyben élőnek. Az ország 3500 hivatásos vadásza mellett legalább 3500-an élnek meg abból, hogy ellátják a megszállni, étkezni is akaró vendégeket. Közvetve is sokaknak kenyérkereset a vadászat, hiszen eladhatják munkaerejüket hajtóként, fogatosként például.
A tíz-húsz évvel ezelőtti trend - a vadásztársaságok akkor még értékesítették a vadászati lehetőség felét, hogy fedezni tudják költségeiket - megváltozni látszik, a kicserélődött tagság képes és hajlandó megfizetni a költségeket. S már jelen vannak a piacon a vállalkozási alapon fejlesztő, invesztáló erdőgazdaságok, magáncégek is. A következő tíz évre készülő vadgazdálkodási üzemtervből pedig hamarosan az is kitetszik majd, hogy mely régebbi és mely új piaci szereplőkkel milyen üzleti jövőt lát és épít magának a vadászat.
