Mennyi is az "ingyenes"?
"Nincsen ingyen ebéd" - tanulhatta meg az ország a rendszerváltáskor, és bár az adótudatosság még mindig nem általános, azt ma már tudjuk, hogy az "ingyenes" állami felsőoktatás nem kevés pénzünkbe kerül. A magyar költségvetés a 2006-os tavaszi félévben az egyetemeknek évente egy hallgató után 91 ezer, az őszi szemesztertől 116 ezer forint hallgatói támogatást fizet. Azaz az állam összesen több mint 200 milliárd forintot költ az egyetemek és főiskolák működésére, ami adófizetőnként 50 ezer forintot jelent. Ám a büdzsé nem mindenkit támogat: a nappali tagozaton a hallgatók egyötöde költségtérítéses formában folytatja tanulmányait, 60-250 ezer forintot fizetve szemeszterenként, az esti, a levelező és a távoktatást is beleértve viszont már a diákok fele tanul költségtérítéses formában.
A felsőoktatási piac az elmúlt 15 évben "kikényszerítette" az állami oktatás mellett működő alapítványi, egyházi és magánkézben lévő intézmények létrejöttét is. A piramis csúcsán azok az egyetemek és főiskolák állnak, amelyeket jelentős részben maguk a hallgatók tartanak el, legtöbbször alapítói és/vagy szponzori támogatással.
A magánkézben lévő intézményekben egyelőre a hallgatók fél százaléka sem tanul, ami nem meglepő, hiszen a tandíj félévente általában több százezer forint. A (tehetősebb) szülők nem véletlenül hajlandók mélyen a zsebükbe nyúlni: neves külföldi intézményekkel közösen kialakított tananyag, Európában vagy az Egyesült Államokban elfogadott diploma, az angolszász nyelvterületen ismert tutori rendszer, magas szintű idegennyelv-oktatás (legtöbb esetben az oktatás angol nyelven történik) és a kötelező szakmai gyakorlat teszi vonzóbbá a magánoktatást az államinál.
A piaci (el)ismertség
A felsőoktatási tanulmányok alatt az Nemzetközi Üzleti Főiskolán (IBS) és a Számalk Rt. School of Economic Studies-on (SES) kötelező a 10-11 hónapos szakmai gyakorlat, amelynek a megszervezésében tevékenyen részt is vállal az iskola. A Közép-európai Egyetem diákjai a Milánóban folytatott kétéves tanulmányok végeztével az egyetem saját állásbörzéjén vesznek részt. A börze sikerességét bizonyítja, hogy a diákok 97 százaléka 2-3 hónapon belül talál magának munkát. Az IBS saját adatai szerint a diákok fele már a szakmai gyakorlat alatt megtalálja későbbi munkahelyét.
A Piac és Profit által megkérdezett cégvezetők és humánerőforrás-szakemberek szerint egyelőre azonban nehéz megítélni a magánintézmények piaci (el)ismertségét, hiszen az IBS kivételével meglehetősen kevesen végeznek ezeken a főiskolákon, illetve egyetemeken. Egyrészről a mai munkaerő-kínálat alig több, mint 5 százaléka pályakezdő-pozíció, meglehetősen nehéz helyzetben vannak tehát azok, akik frissen végzetten akarnak elhelyezkedni, másrészről a gazdasági, kommunikációs területeken komoly túlképzés figyelhető meg, ami szintén rontja az elhelyezkedési esélyeket.
Előnyben a gyakorlat"A magánintézményekben tanulók kötelező szakmai gyakorlata komoly előny lehet az állások elnyerésében, bár állami egyetemre vagy főiskolára járva az ambiciózus és szerencsés diákok ugyanúgy találhatnak maguknak szakmai gyakorlatra nyitott vállalatot" - jegyzi meg magánvéleményét egy munkaközvetítéssel foglalkozó cégvezető. A cégek egyébként az új ismereteket tanult, 2-5 év gyakorlattal bíró jelentkezőt fogadják a legszívesebben.
Az 1991-ben indult Közép-európai Egyetem mellett működő CEU Business Schoolt 1988-ban néhány magyar vállalatvezető és üzletember, köztük Soros György és Demján Sándor alapította. Az üzleti iskola egészen 2005-ig csak posztgraduális (MBA) képzést nyújtott, ám tavaly szeptembertől a milánói Bocconi Egyetemmel közösen elindította duális képzését, Közgazdasági és nemzetközi üzletimenedzsment-képzés néven. A két diploma közül az olasz végzettséget igazoló papír elfogadott az unióban, a CEU Business School diplomája pedig elsőként kapott akkreditációt az Egyesült Államokban. A képzés első két évében Budapesten amerikai szemléletű, a diákok aktív részvételét igénylő kurzusok után Olaszországban az uniós ismeretek kerülnek előtérbe, a hallgatóknak emellett lehetőségük van szakmai gyakorlaton is részt venni. Barrie Riome, a program igazgatója szerint az első évfolyam 50 hallgatója 14 országból érkezett, többek között Kanadából, Grúziából, Magyarországról, Japánból, Romániából és Oroszországból. A képzés ugyan most indult, ám a Bocconi Egyetem tapasztalatai szerint a végzettek elhelyezkedési esélyei kivételesen jók: a diplomások 97 százaléka három hónapon belül talál magának megfelelő állást.
IBS
A legnagyobb oktatási tapasztalattal és hallgatói létszámmal bíró Nemzetközi Üzleti Főiskolát, ismertebb nevén IBS-t 1991-ben alapította Tamás István, a Dunaholding akkori vezérigazgatója. Az IBS nem is titkolt célja volt, hogy az alapító cége és az új piacgazdaság számára megfelelő képesítéssel és nem utolsósorban megfelelő gyakorlattal rendelkező közgazdászokat és menedzsereket neveljen fel. Azóta ennél a célnál jóval többet is elért az iskola: ma mintegy 20 országból 1200 hallgató tanul üzleti ismereteket az IBS-en. A főigazgató adatai szerint a magyar diákok a diplomájukat kiválóan tudják hasznosítani, négy évvel az oklevél megszerzése után 400-450 ezer forintos bruttó fizetésért dolgoznak - ez a fizetés jelentősen felülmúlja az átlagos magyar diplomásbért, még a jól fizető pénzügyi és üzleti szektort figyelembe véve is. Az IBS nem titkolt célja, hogy a következő években egyetemmé váljon, és a régió egyik meghatározó üzleti iskolája legyen. Az IBS-ben - ahogy egyébként a többi magánintézményben is - egyre meghatározóbb a külföldi hallgatók részaránya. A magyar uniós csatlakozással ugyanis felértékelődött az ország a nem uniós állampolgárok számára, a tagállamokból érkező diákok pedig az otthoni költségeiknél olcsóbban szerezhetnek Európában elfogadott diplomát.
McDaniel College
Az amerikai Maryland állambeli, Westminsterben székelő McDaniel College budapesti iskolája (korábbi nevén Western Maryland College, Budapest) amerikai felsőfokú diplomát adó (BA fokozat), angol nyelvű képzési programokat indít 1994 óta. A képzés első két éve Magyarországon folyik, a hallgatók az utolsó két évet az amerikai anyaegyetemen folytathatják, bár lehetőség van a diplomát Budapesten is megszerezni, illetve az első két évben megszerzett tanulmányi egységeket (credit) más amerikai felsőoktatási intézmények is elismerik, így a hallgatók az USA számos egyeteme közül válogathatnak. Az McDaniel Collage-ban eddig hét évfolyam végzett.
Számalk
A SZÁMALK Oktatási Rt. (Számalk) az University of Hertfordshire egyetemmel kötött franchise-szerződés alapján angol főiskolai diplomát adó programjait 1996-ben hirdette meg. Az University of Hertfordshire Business School Anglia 10 legjobb üzleti iskolája között van, sőt, akad olyan rangsor, ahol az első helyen áll. A Budapesten tanulók a brit anyaegyetem teljes jogú hallgatói, így diplomáikat világszerte ismerik és elfogadják. Magyarországon a bolognai rendszer bevezetése előtt a főiskolai végzettséggel voltak egyenértékűek, bár nem tanúsítottak magyarországi felsőoktatási intézményben megszerezhető szakképzettséget. Dr. Zárdai Sarolta, a Számalk vezérigazgatója szerint ez a meghatározás már a múlté, hiszen a BA-diploma ma már az egyetemi alapképzésnek (3 év) felel meg. A Számalk a harmadik évben szakmai gyakorlatra küldi hallgatóit, 50 százalékban maga az iskola helyezi el hallgatóit, zömmel multinacionális cégeknél; a hallgatók másik fele - zömmel családi kapcsolatain keresztül - talál magának szakmai gyakorlatot. A diákok sikerét és felkészültségét jellemzi, hogy több mint 90 százalékuk a szakmai gyakorlat után is a vállalatnál marad, és nem ritka, hogy tanulmányi szerződést kötnek velük, azaz a negyedik év tandíját részben vagy egészben a munkáltató állja.
