Elmúlt Márton-nap, azóta pedig csak ódákat lehet hallani a gazdáktól és a szakértőktől a 2006-os évjárat borairól. Pedig nem indult jól az év, a lassú, hideg tavasz miatt nem számítottak a borászok kimagasló évjáratra. A június-júliusi melegek aztán felélesztették a reményt, ám csak addig, míg be nem köszöntött az esős augusztus, amely a legkevésbé sem kedvez az érési fázisban lévő szőlőnek. Augusztus végén azonban kisütött a nap, s ez nagyjából így is maradt novemberig. Ennek köszönhetően gyönyörűen beérett a termés.

Lepipálja 2003-at

- Mustfokban behozták az idei borok 2003-at, amiről pedig azt hittük, nem lehet fokozni - mondta Vincze Béla, 2005-ben az Év Bortermelője. Az augusztusi esőzések miatt korrekt savak is keletkeztek, s összességében a vörösborokban nagyon jó színek és tanninok jöttek létre. Mindent egybevéve remek borok készültek a 2006-os évjáratban, amelyek várhatóan hosszú ideig eltarthatók lesznek.

Lelkendezett Kovács Tibor is, a szekszárdi Szent Gaál Pincészet vezetője, aki viszont kiemelte: a jó bor a jó szőlőnél kezdődik, s ezt sosem szabad elfelejteni. A jó termés érdekében nem szabad túlterhelni a tőkéket.

A szüret időpontját is nagyon alaposan választották meg. A jó vörösborban ugyanis a sav, a tannin és az alkohol aránya megfelelő. Extrém években, mint 2003 és 2006, savra szüretelnek, addig hagyják kint a szőlőt, amíg az egészséges, és nem töpped. A töppedtség ugyan magasabb cukrot és alkoholt eredményez, ezért népszerű némely borászok körében, ám ez a bor harmóniájának rovására megy.

A mustot kíméletesen erjesztik, és a hordót is a bor értékeinek kiemelésére használják, nem hagyják, hogy a hordó önálló életre keljen és rátelepedjen a borra. Ezt rendkívül fontosnak tartják, mert filozófiájuk szerint az újabban túlzott barrique-használat uniformizálja a bort. Kovács Tibor véleménye szerint a jó bort a nagyon jótól csak ilyen és ehhez hasonló apróságok különböztetik meg.

Eladási nehézségek

Az utóbbi években számos csata zajlott le a bortermelők és a szabályozó hatóságok között. Míg az egyik oldal a rossz országimázsról és a borturizmus támogatásának elhanyagolásáról beszélt, addig a másik a hamis borok és a nem megfelelő minőségű, "felesleges" szőlők felszámolását tűzte ki célul, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Tény, hogy a magyar borok, bár minőségükben megállják a helyüket a külföldi vetélytársakkal szemben, marketing és imázs híján csak a polcok alsó soraiban kapnak helyet. Kovács Tibor szerint átlagban 2 euróért lehet értékesíteni külföldön egy liter bort, ami messze alulmúlja a magyar borok valódi értékét. Ahhoz, hogy az ár magasabbra emelkedhessen, szívós munkával kell kiépíteni a magyar bor hírnevét külföldön, amiben az államnak is jelentős szerepet kell(ene) vállalnia.

Árvay János, a 2000. év Tokaj-hegyaljai Borásza szerint azonban oda kell figyelni arra is, mire "vevő" a nemzetközi közönség. Sokévi tapasztalatuk ugyanis, hogy a 12,5-13 százalékos alkoholtartalommal rendelkező száraz fehéreket - főleg a nyugati borértők - könnyűnek ítélik. Ezért céljuk, hogy minél koncentráltabb, vastagabb száraz borokat készítsenek, erre vevő ugyanis a világ.

Bár Tokaj elsősorban az édes borairól, azok közül is az aszúról ismert, a száraz borok sokszor meglepik a külföldi szakértőket, annyira, hogy több felől is olyan hangokat lehet hallani: a hegyaljai száraz borok idővel az aszúk fölé emelkedhetnek. Az idei évjárat kapcsán a tokaji borász megjegyezte: eddig is sokan, sokat próbálkoztak Tokajban száraz borral, de az időjárás sohasem fogadta igazán kegyeibe a kísérletező kedvűeket. Most azonban igen, olyannyira, hogy ez az évjárat világhírnévre is szert tehet.

Hazai célközönség

Valóban kiemelkedő lehetőségeket kínál a magyar borágazat számára a 2006. évi termés. Mivel ezek a borok jellemzően 2008-2009 környékén kerülnek a boltok polcaira, még van idő, hogy marketingeszközökkel növeljenek a magyar bor értékét a nemzetközi piacokon is - véli Vincze Béla. A borász ugyanakkor úgy gondolja, elsősorban a hazai közönségnek kellene felismernie, milyen páratlan kincseket rejtegetnek a hazai borpincék.

Az utóbbi években megfigyelhető volt egyfajta változás a hazai alkoholfogyasztás piacán. Bár mennyiségileg nem isznak több bort a magyarok, mint korábban, a kereslet mindenképpen a minőségi borok irányába tolódott el. Ebben nagy segítséget jelentenek a borfesztiválok, amelyek az ország egész táján, egész évben segítenek megismertetni a borvidékek, régiók termékeit az amatőr és műértő közönséggel egyaránt. Ez akkor is így lett volna, ha 2006 nem a Bor és Gasztronómia éve Magyarországon.

A bortermelők is egyre inkább felismerik a borértékesítés mellé párosítható kiegészítő szolgáltatások előnyeit. Évről évre többen látogatnak el bortúrákra, vacsorával, hétvégi kikapcsolódással egybekötött borkóstolókra, ahol testközelből ismerkedhetnek meg nemcsak a borokkal, de a termelőkkel és a borvidékekkel egyaránt.