A hazai kis- és középvállalkozások zöme számára Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz leginkább a közös európai kasszából származó források elérhetősége miatt vált érdekfeszítővé. Léteztek ugyan előcsatlakozási alapok, és természetesen mind a mai napig vannak száz százalékig hazai forrásokból támogatott kezdeményezések, mégis, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló operatív programok, illetve az azon belül elérhető pályázati pénzek voltak azok, amelyek mind a vállalkozások, mind a kormányzati kommunikáció, illetve a sajtó érdeklődésének előterébe kerültek.
A 2004-ben döcögve beinduló pályázati rendszerben sok vállalkozás az "ingyen uniós támogatás" lehetőségét látta meg, és ezt természetesen nem akarta kihagyni az a több ezer egyén és vállalkozás sem, akik és amelyek annak idején fejest ugrottak a pályázatírási szakmába. A helyzet azóta gyökeresen megváltozott (lásd: A hőskorszak vége, Piac és Profit, 2005. június), a növekvő ügyfélelvárások és az átmenetileg csökkenő uniós források hatására mára már a pályázatírói piac folyamatos konszolidációja figyelhető meg.
Bárkiből lehetett pályázatíró
A 2004-2006-os időszakra Magyarország számára 677 milliárd forint vált elérhetővé uniós forrásokból. Ezek egy része kormányzati nagyprojektek számára van fenntartva, a döntő hányad azonban a vállalkozások, önkormányzatok, térségek fejlődését hivatott elősegíteni.
A pályázati rendszer kiforratlanságából adódóan kezdetben bárkiből lehetett pályázatíró, aki ki tudta tölteni a megfelelő nyomtatványokat, de általában a megrendelők sem várták el komolyabb feladatok elvégzését. Ebből következően a pályázatírási szerződéseket az esetek többségében a támogatási döntés megszületésekor realizálódó egyösszegű kifizetésekre kötötték, amivel gyakorlatilag a megírás után magára is hagyták a pályázatok nyerteseit. Márpedig a szigorú hazai szabályozás miatt a megvalósításkor és az utána következő beszámolási időszakban még számos buktató fordul elő, s a feltételek, kívánalmak nem teljesülése esetén akár a teljes pályázati összeget vissza kell fizetni.
Sikerdíj több részletben
Éppen a széltében-hosszában terjedő pályázati "rémtörténetek" következtében merültek fel azok a piaci igények, amelyek szerint a pályázatírók sikerdíját több részletben - például a támogatási szerződés megkötéskor, illetve a támogatási pénzek folyamatos lehívásakor - fizetik meg. Ennek legfontosabb hozománya, hogy - ösztönözvén a pályázatírót a folyamatos teljesítésre - jó néhány feladatot levesz a pályázó válláról. Ezek a feladatok ráadásul olyan teljesítések, amelyeknek a pályázó épp a projekt elvárásaival szembeni tudatlansága miatt nem tudna megfelelni - mondta el Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője.
A pályázók szempontjából azonban még mindig rendkívül fontos, hogy olyan céget találjanak partnernek, amely minél hosszabb időn keresztül segíti a támogatási folyamatot. Egyrészt hiába jelennek meg egyre több helyen a pályázati kiírások, a gyakorlat azt mutatja, még mindig számtalan vállalat marad le egyszerűen azért, mert nem értesült a fennálló lehetőségekről. Másrészt az irányító hatóságok és a közreműködő szervezetek legnagyobb jóindulata ellenére sem egyszerűsödött még annyira a pályázati rendszer, hogy megfelelő rutin nélkül bele lehessen vágni egy pályázat megírásába.
Az elektronikus ügyintézés továbbra is gyerekcipőben jár, a GVOP irányító hatósága által beharangozott projektadatlap-kitöltő program pedig egyelőre a nagyobb, pénzügyi elírások kiküszöbölésére nem alkalmas. Az olyan ügyfélbarát intézkedések, mint a teljes körű formai hiánypótlás bevezetése ugyan megóvja a pályázót attól, hogy már az első körben elvérezzen egy pályázat beadásakor, a támogatás elnyerése után azonban a szerződésmódosítások, számlák és beszámolók útvesztőjében jól jöhet egy tapasztalt rutinos pályázati menedzser segítsége.
Boom után konszolidáció
A pályázati piac sem mentesül az alapvető közgazdasági igazságok hatása alól, azaz nyilvánvaló, hogy a piaci boomot követnie kell konszolidációnak is. Azok a pályázatíró cégek, amelyek pusztán a formanyomtatványok beadásával megszerezhető fix díjra áhítoztak és áhítoznak mind a mai napig, ki fognak szorulni a piacról. Akárcsak azok, amelyek pusztán pályázatfigyelést végeztek, és - sajnálatos módon - sok esetben semmiféle valós munkavégzés nem állt a tevékenységük mögött.
Azzal azonban, hogy a teljes körű projektmenedzsmentet végző pályázatíró cégek - illetve a minél hosszabb távú együttműködés - irányába tolódnak el a piaci igények, egyre fontosabb lesz a szoros kapcsolat a két fél között. Tomay Márton, a Regionális Támogatás-közvetítő Kht. munkatársa szerint ezért érdemes lesz olyan pályázatírót választani, aki hajlandó hosszabb távra is szerződést kötni, és megbízható is, mind az árakat, mind a munka minőségét tekintve.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kiírásokra jelentkező cég mentesülne a pályázat követelményeinek ismerete alól. A szakember véleménye szerint a problémák sok esetben abból adódnak, hogy maga a pályázó a legelemibb elvárásokkal sincsen tisztában. Így érdemes legalább a kiíró által elvárt előírásokat, követelményeket és teljesítményindikátorokat ismerni, mivel így sok kellemetlenségtől kímélheti meg magát minden pályázó.
