Nem volt még olyan nyár, hogy ne szóltak volna híradások külföldön rekedt, pórul járt turistákról. Az ok elsősorban a szervező utazási irodák csődje. Szerencsére kivételes, igaz, a legmegdöbbentőbb a tavaly decemberi ázsiai katasztrófa után kialakult helyzet volt. Miközben a világ dollármilliárdokat adakozott a túlélők megsegítésére, az utazási irodák saját hatáskörükben dönthették el, hogy kártalanítsák-e az utasaikat, és hogyan.
Jellemzően másik utat ajánlottak fel nekik kárpótlásként. Azok pedig, akik már befizették az utazást, de még nem indultak el, a legtöbb irodánál választhatták azt is, hogy a pénzük egy részét visszakapják.
Megsemmisült szálláshely
Nagyon sokan várták tehát az utazással kapcsolatos 214/1996. XII. 23. kormányrendelet módosítását, ami ez év május 13-án lépett hatályba. A szakma azért, hogy kiszűrje a felelőtlen versenytársakat, az utasok pedig a saját védelmükben. Elsősorban őket szolgálja az, hogy a korábbinál több tájékoztatást kell adni. Eszerint például ha a szálláshely szerinti ország komfortfokozatra vonatkozó szabályai eltérnek a hazaitól, akkor arra fel kell hívni az utas figyelmét, és meg kell mondani, hogy mi a magyarországi megfelelője.
Algéria
Burundi
Elefántcsontpart
Haiti
Irak
Kongói Demokratikus Köztársaság
Közép-afrikai Köztársaság
Libéria
Ruanda
Szomália
Szudán
Togó
Üzbegisztán (ezen belül is elsősorban a Fergana-völgy és környéke, beleértve Andizsán városát is)
A legfontosabb szigorítást éppen a decemberi ázsiai katasztrófa indokolta.
A korábbi rendelkezés úgy fogalmazott, hogy kötelezően csak akkor jár vissza a teljes befizetett összeg, ha valaki azért nem indulhat útnak, mert az általa előzőleg kiválasztott üdülési cél megsemmisült. Ezt az utazási irodák különböző módon értékelték. Volt, amelyik szerint ha maga a kiválasztott szálloda nem dőlt össze, akkor az üdülési cél nem semmisült meg, míg mások szerint a katasztrófa bekövetkezte azonos az üdülési cél megsemmisülésével. A módosítás után a konkrét szálláshely megsemmisülésén túl akkor is lemondható az utazás külön díj fizetése nélkül, ha a Külügyminisztérium a célországot hivatalosan nem ajánlja.
Figyelmeztetések és kockázatok
Ennek megfelelően a Külügyminisztérium átalakította a honlapján található utazási információk rendszerét: az Utazás külföldre című fejezet egyértelműen felsorolja azokat az országokat, ahová az utazást a konzuli védelemről szóló törvényre, valamint az új kormányrendeletre tekintettel a Külügyminisztérium nem javasolja.
Ezen túlmenően léteznek olyan országok (országrészek, tartományok, régiók), amelyek bármilyen okból fokozott biztonsági kockázatot rejtenek magukban, de ez nem éri el azt a szintet, hogy indokolt volna a "nem javasolt" kategóriába helyezésük. A Külügyminisztérium honlapján felhívja az e kategóriába sorolt országokba utazni szándékozó magyar állampolgárok figyelmét, hogy utazásukra különös körültekintéssel készüljenek fel, tanúsítsanak fokozott elővigyázatosságot az utazás idején, illetve lehetőség szerint, a körülmények javulásáig, egyes helyekre való utazásukat halasszák későbbre. Ezt járványveszély, háborús, illetve polgárháborús fenyegetettség, terroristatámadások veszélye vagy más rendkívüli körülmény egyaránt indokolhatja. Ilyen lehet például, hogy a konzuli szolgálat a magyar állampolgárok konzuli védelmét valamely okból egyáltalán nem vagy csak rendkívüli nehézségek árán képes az adott országban ellátni. Előfordulhat az is, hogy egy állam hatóságai az állam egész területére vagy meghatározott részére beutazási korlátozást rendelnek el.
További fontos változás még, hogy a belföldi utazásszervezők vagyoni biztosítékát megemelték minimum 500 ezer forintra. Ebből talán csőd esetén is kártalaníthatják utasaikat. S bár a kaució háromszázalékos mértéke nem emelkedett, nyilvánossá válnak az utazási vállalkozókra vonatkozó legfontosabb adatok, így még inkább ellenőrizhető, hogy kivel kötünk utazási szerződést.