Nem vált be a jóslat, és nem romlott az ország fizetésképtelenségi mutatója, ám jelentős mértékben rosszabbodott a fizetési készség. Mindezt Nagy István, a Creditreform-Interinfo Kft. ügyvezető igazgatója állítja a cég frissen elkészült, múlt évre vonatkozó felmérése alapján, ami nagymértékben egybecseng a Coface Hungary Credit Management Services Kft. elemzésével. Ez utóbbi ügyvezetője, Mikael C. Szabo szerint a legnagyobb fizetési problémák - némileg ellentmondva az általános közvélekedésnek - nem a kereskedelemben és a mezőgazdaságban mutathatók ki, hanem a hús-, a textil- és az építőiparban. A fizetési kockázat pedig 2005-ben országosan leginkább a gép-, az építő- és a textiliparban emelkedett.

A Hajdúság a legkockázatosabb

- Nőtt a körbetartozás - folytatja Nagy István, aki nem igazán tartja pontosnak ezt a kifejezést. Hiszen a tartozások elsődleges oka a magyar gazdaságra, különösen a kis- és középvállalkozásokra folyamatosan jellemző tőkeszegénység. És ebből következően az, hogy a vállalkozások jelentős része rendszeresen az erején felül költekezik, vesz fel hiteleket, köt lízingszerződést, aminek a feltételeit azután nem tudja teljesíteni. Az a tény, hogy eközben sokan mások neki se fizetnek, csak felerősíti a meglévő pénzügyi gondokat.

A legnagyobb fizetési kockázatot a mikro- és a kisvállalatok testesítik meg - áll a Coface tanulmányában. - A 300 millió forint éves forgalom alatti cégeknél találjuk ugyanis a fizetésképtelenségi eljárások 96 százalékát. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az összes létező cég hasonló aránya található ebben a szegmensben.

A regionális eloszlást vizsgálva Hajdú-Bihar és Nógrád megye a hitelezők számára a legkockázatosabb, míg a legnyugodtabb Győr-Moson-Sopron megye.

A legnagyobb romlást Fejér megye produkálta, míg Csongrádban látványosan mérséklődtek a gondok. Az eltérő gazdasági szerkezet hatásait kiszűrve a fizetésképtelenségi eljárások szempontjából a legrosszabb helyzetben Hajdú-Bihar, Komárom, Nógrád, Somogy és Fejér megye van. Átlagos a fizetési kockázat Tolnában és Vasban, a legalacsonyabb pedig e számítási mód szerint is Győr-Moson-Sopron megyében. Relatíve a helyzet tavaly Budapesten, Komáromban és Bács-Kiskunban romlott a leginkább, míg a legtöbb javulást Győr-Moson-Sopron, Szabolcs és Jász-Nagykun-Szolnok megyében mérték - a Coface adatai szerint.

Felszámolások az építőiparban

A Creditreform szakemberei külön-külön elemezték az egyes eljárásokat. Eszerint a legtöbb felszámolás (az összes közel egyharmada, 2375 darab) a múlt évben a kereskedelemben indult. Ezt követte az építőipar, az ingatlanszektor, majd az ipar. Többet mutat azonban, ha a fizetésképtelenné vált társaságoknak az egyes ágazatokban működő összes céghez viszonyított darabszám szerinti arányát nézzük. Eszerint az építőipar áll a vezető helyen. Ebben az ágazatban a közzétett új felszámolási eljárások aránya az országos átlag több mint kétszerese, 3,8 százalék feletti. Második helyen összességében az ipar áll, több mint 2,5 százalékos aránnyal. A harmadik a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, mely ágazaton belül a felszámolási eljárások aránya 2005-ben meghaladta a 2,3 százalékot. Ebben a megközelítésben a negyedik a kereskedelem, javítás, 2,1 százalékos aránnyal.

A legtöbb végelszámolás azonban (az összes mintegy egyharmada, ami 1497 darab) éppen a kereskedelemben zajlott le. Majd még mindig ezer fölött van a számuk az ingatlan- és gazdasági szolgáltatások körében.

Regionálisan a felszámolások esetében a sor elején Hajdú-Bihar megye, a végén pedig Győr-Moson-Sopron megye áll - megerősítve az elmondottakat.

Két hónapig nem fizetnek

Aggasztó, hogy a fizetőkészség vizsgálatánál jelentős mértékű, több mint 30 százalékos romlást tapasztaltak a Creditreform szakértői. Tovább nőtt ugyanis a fizetési késedelmes napok száma: míg 2005. januárban 35-40 re volt tehető, az év végére 60 fölé emelkedett. Ez ugyan azonos az európai uniós átlaggal, de mivel ott a cégek jellemzően tőkeerősebbek, nem okoz náluk azonnali likviditási problémát. Magyarországon ezzel szemben feltételezhető, hogy 2006-ban ez még több fizetésképtelenséghez vezet, vagyis az idén még magasabb számú felszámolási eljárásra lehet számítani - taglalja Nagy István. Hozzátéve: - Üzleti partnereink megítélésénél, az üzleti kockázat meghatározásánál 2006-ban elengedhetetlenül fontos, hogy figyelembe vegyük a szakértői elemzéseket. Sajnos, például a nagyoknak beszállító és ebből élő kis- és középvállalkozások többsége az ellen sem igen tehet semmit, hogy megrendelői eleve egyre hosszabb fizetési határidőt kötnek ki, nemritkán a 60-90 napot.

S hogy mégis mit tehet egy vállalkozás vezetője annak érdekében, hogy saját kockázatát ne növelje? Például időt kell szánnia arra, hogy mielőtt valakivel szerződést köt, megnézze, nem szerepel-e bármelyik céginformációs adatbázisban a rosszul fizetők, netán a felszámolás alatt állók listáján. Azt követően azonban, ha már jelentős a kinnlevősége, és ügyfeleit nem sikerül utolérnie, vagy rábírni a fizetésre, nem sok megoldás marad a számára. Szakképzett követelésbehajtót megbízni csak egy bizonyos összeg - 0,5-1 millió forint - felett érdemes, hiszen ennek ára van. Ahogy a faktorálás haszonkulcsa is 3-10 százalék körüli, az eladott követelés értékétől függően. Ennek ellenére, amikor a partner nem fizet, ne legyen a türelmünk végtelen - javasolja a Creditreform ügyvezetője -, mert minél később kapja meg a követelésbehajtó a megbízást, annál kisebb az esélye, hogy sikerrel járhat.