A flottakezelő kiválasztásánál Magyarországon a legfontosabb szempont a szolgáltató megbízhatósága, illetve a teljes körű szolgáltatás. S csak ezt követi a kapott szerviz minősége, a minőségi beszámolók a kezelt flotta állapotáról, illetve a legkevésbé fontosak a járművezetőknek nyújtott szolgáltatások, és meglepő módon a legutolsó az induló költség, legalábbis a GfK Hungária 2006 júliusában közzétett nemzetközi kutatása szerint. Ám mielőtt téves következtetések vonnánk le, tegyük hozzá gyorsan: mindezen szempontoknak egyike sem olyan fontos Magyarországon, mint akár Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban vagy Ausztriában. Továbbá a költségek a magyar cégek számára nagyon is lényegesek, csakhogy ezek nem annyira a flottakezelők kiválasztásánál, hanem egy újabb gépkocsi beszerzésénél érvényesülnek. Vagyis a gépjárműpark bővítésekor a magyar vállalkozások elsősorban a kedvezményeket, a vételárat (ebben a fontossági sorrendben említették a felmérésben), a baleseti biztonságot figyelik, majd a környezetvédelmet, az egy kilométerre eső költséget, és legkevésbé lényeges számukra az imázs.
Érdekes, de nem meglepő eredménye a kutatásnak, amikor a különböző méretű flották tulajdonosait kérdezték meg az igényeikről, hogy a fogyasztás a legfontosabb, és minél nagyobb a flotta mérete, annál fontosabb, míg a bérleti díj az imázs előtt a legkevésbé fontos, bár szintén minél nagyobb a méret, annál fontosabb. A vételár esetében azonban éppen fordítva van: ez leginkább a kisebb flottájú cégeket érdekli, és a nagyokat kevésbé.
Éles árverseny
A flottakezelési piac Magyarországon az elmúlt két évben megduplázódott, és az elemzők szerint a fellendülés szakaszában van. Hiszen az ebben a formában üzemeltetett járművek számát mintegy 25-30 ezerre becsülik, ami a jelenleg az utakon futó gépkocsiknak alig az egy-két százaléka. Miközben Nyugat-Európában minden negyedik-ötödik autót flottakezelő üzemelteti. A piacon igen éles a verseny, a meghatározó öt-hat nagy flottakezelő mellett tucatnyi közepes és akár több száz kisvállalkozás is tevékenykedik. Akik elsősorban az áraikat igyekeznek a másikéi alá vinni. Aminek azonban előbb-utóbb meglesz majd a böjtje, hiszen biztosan a minőség rovására megy. Márpedig maga az üzletág éppen arra épül, hogy mivel a gépjárművek beszerzése és üzemeltetése komoly felkészültséget igénylő szakma, ezt csak az tudja hatékonyan, jó minőségben ellátni, aki erre szakosodott.
A cég alaptevékenységén túli feladatok kiszervezéséről (outsourcingjáról) a Piac és Profitban már sokat írtunk. Nem (mindig) érdemes saját stábot fenntartani a számviteli, az informatikai munkák ellátására vagy például az ingatlanok kezeléséhez. A cég autóinak a beszerzése és üzemeltetése, vagyis a flottakezelés külső szakcégre bízása is ebbe a sorba tartozik. S a közhittel ellentétben nem csak a nagy cégeknek, amelyek egymagukban is flottákat tartanak fent, éri meg. Hanem a kicsiknek is, akár egy-két autóval. Sőt, nekik a leginkább, hiszen a szolgáltatónál a flottába bekerülve egy-két autóra is élvezhetik mindazokat a mennyiségi kedvezményeket, előnyöket, amelyek a nagy autóparkkal rendelkezőknek járnak.
#page#
Közös kedvezmények
S hogy melyek is ezek? A legtöbben azzal kezdik a felsorolást, hogy ebben a konstrukcióban - számviteli értelemben - a jármű nem számít beruházásnak, és ezért kedvezőbben, költségként írható le. Ez igaz, de csak abban az esetben, ha a használatában lévő járműveket az adott cég bérli a flottakezelőtől, vagy az operatív lízinget választja.
Nagyon sokan teszik ezt, ezért vannak, akik a flottakezelést szinte azonosítják az operatív lízinggel, pedig a kettő nem ugyanaz. Hiszen nem minden lízingcég nyújt teljes körű üzemeltetési szolgáltatást. És az ügyfél a saját tulajdonában lévő járműpark üzemeltetésére is adhat külső cégnek megbízást. Egyebek között azért, hogy mentesüljön mindenféle, a gépkocsik üzemeltetésével kapcsolatos gyakorlati tennivalótól. Vagyis ne neki - illetve ne a saját alkalmazottainak - kelljen figyelni a járművek futását, kihasználtságát. Ne őrá háruljon a kis és nagy szervizekről, az esedékes gumicseréről, a garanciális és azon túli javításokról, egyebekről való gondoskodás. További, a flottakezelő megbízása melletti érv, hogy ha a "saját" autó több napra kiesik, a szolgáltató azonnal tud - és általában ingyen! - csereautót adni. S ami legalább ilyen fontos: az autó fenntartásával kapcsolatos költségek előre kalkulálhatók. Hiszen a teljes körű szolgáltatásért cserébe választható akár a havi vagy negyedéves, fix átalánydíjas fizetés. Vagy aki mégiscsak szeretné, ha a fizetendő díj szorosabb kapcsolatban lenne az adott járművek állapotával, akkor annak sok helyen kínálják az úgynevezett továbbszámlázási formát. Ennek az a lényege, hogy szervizdíjelőleget a fix díjban nem számítanak fel, hanem a beérkező szervizszámlákat a tételes ellenőrzés után továbbítják az ügyfélnek.
Az iparban van a legtöbb
A már idézett GfK kutatásból az is kiderül, hogy a flottával rendelkező vállalatok 41 százalékánál van nagy flotta (több száz autó), 39 százalékánál közepes (tucatnyi autó), és 20 százalékánál kicsi. Az ideális arány a nagyok többsége lenne, és minél kevesebb kicsi, hiszen ott érvényesülnek a legkevésbé a jármű- és alkatrészbeszerzéseknél a mennyiségi kedvezmények. A meglévő flották piaci elemzésénél azonban nem szabad összekeverni a flottakezelést szolgáltatásként végzők (róluk volt szó eddig) és az egyes vállalatok saját célra fenntartott járműparkjait. Magát az üzemeltetési hátteret természetesen ez utóbbiaknál is ugyanúgy létre kell hozni, így az alaptevékenységüktől idegen területen építenek ki kapacitást. Végül az összes flottára vonatkozóan szemléletes adat még az ágazati megoszlás: Magyarországon a járműparkok mintegy egyharmadát az iparban tartják, vagyis ez a flottakezelők legfontosabb célcsoportja. Az egynegyedét tartják a kereskedelemben, alig öt százalékát a szállításban (!), az egytizedét az építőiparban, mintegy nyolc százalékát az egyéb szolgáltatásokban és a fennmaradó néhány százalékot az egyéb kategóriában.
A hazai flottakezelésben a piac, mint láttuk, még a nagyvállalati kategóriában sem telített, ám nemzetközi viszonylatban már az, és Magyarországon is fogynak a még meghódítható nagyobb cégek. Jóval nagyobb esély van megfelelő szintű szolgáltatásokkal, megbízható ajánlatokkal a kis- és középvállalkozások megnyerésére. Komoly piaci lehetőségeket ígér mellettük az állami szektor. A rendőrség után, amelyik az elmúlt évben a legnagyobb közbeszerzési pályázatot zárta a gépkocsiparkja lecserélésére, további intézményeknél várható hasonló méretű flottabeszerzés.
