A könyvbemutatón az előadók számtalanszor beszéltek a projektek fontosságáról, de Greg Balestrero vezérigazgatótól mi mindenekelőtt annak meghatározását kértük, hogy valójában mi is az a projekt.
- A legegyszerűbb megfogalmazás talán így szólna: a projekt olyan tevékenység, melynek meghatározott kezdete és vége van, különféle forrásokat, alapanyagokat igényel, s ezekből értéket teremt. Persze a projektek rendkívül széles skálán jelenhetnek meg, hiszen a paletta egy sajtótájékoztató megszervezésétől az Airbus A380-as repülőgépének létrehozásáig terjed. Végeredményben azonban mindkét esetben kell egy világos cél, az odáig vezető út és egy csapat, aztán már csak le kell bontanunk az egyes részfeladatokat a végrehajtók szintjére, és ellenőrizni, hogy minden rendben menjen. A különbség csupán annyi, hogy az Airbus esetében egy kicsivel több pénzről van szó.
- Mennyi időbe telt, amíg a tengerentúlon a projektmenedzsment megítélése a sarlatánságtól eljutott a tudomány szintjére?
- Nagyon jó kérdés. A projektmenedzsment szakma egyes elemei generációkon keresztül fejlődtek ki, ám először a második világháború után jelentkezett igény arra, hogy az így felhalmozódott tudást összegyűjtsék. A munka azonban így is nagyon sokáig tartott. Amikor 1969-ben a Projektmenedzsment Intézet (PMI) létrejött, még csak nagyon kevés szabvány létezett, de már mutatkozott érdeklődés aziránt, hogy az egyes folyamatokat standardizálják, ami a projektmenedzsment szakma létrejöttének alapjait jelentette.
- Melyek voltak azok az ágazatok, amelyek elsőként lendítették fel a projektmenedzsment szakma elismertségét?
- Legelőször az építőiparban dolgozó cégek láttak lehetőséget a projektmenedzsmentben. Ezek feljegyezték és szabványosították a bevált módszereket, hogy aztán az újabb és újabb munkák során is használni tudják azokat. A hadsereg is az elsők között használta fel gyártási technológiáiban a szabványosított termelést, de hamar utolérte a projektmenedzsment a gyártó- és szolgáltató szektort is. Végül 1992-93 óta az IT-szektor is mind jobban támaszkodik a projektmenedzsment adta lehetőségekre.
- A projektmenedzsment mára nemcsak tudomány, de szakma is lett. Mennyire elfogadott egy projektmenedzser Kelet-Közép-Európában, az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országokban?
- Meglepő módon jó. Ehhez persze szükség volt az olyan multinacionális nagyvállalatok hathatós segítségére, melyek az egyszer már bevált projektmenedzsment-megoldásokat elterjesztik azokban az országokban, amelyekben munkáltatóként jelen vannak. Jó példák akadnak erre az autógyártók vagy az IT-cégek soraiban, de említhetném a gyógyszer- és egészségügyi iparágat is. Ezzel szemben a kormányzatok kicsit másképp reagálnak a témában. Megvannak a részükről az elvárások a minőségi standardok iránt, de a projektmenedzseri feladatkör betöltésével kapcsolatban nincsenek túl nagy követelményeik. Az Egyesült Államokban alig tíz éve kell projektmenedzseri tapasztalat vagy végzettség ahhoz, hogy valaki hasonló kormányzati munkakört tölthessen be.
- Mik azok a legfontosabb elemek egy projektben, amelyekre figyelnünk kell a siker érdekében? És hogyan minimalizálhatóak a veszélyek?
- Véleményem szerint a siker egyik fontos záloga maga a vezető. Amikor egy gépjármű alkatrészeit harminc különböző országban gyártják, a projekt irányítójának nemcsak harminc helyszín munkafolyamatait kell fejben tartania, de szükség esetén harminc különféle kultúrával meg kell birkóznia a tárgyalásai során. A másik, hogy legyen egy folyamatleírás, melynek segítségével minden résztvevő megértheti, melyek a projekt céljai, és ő milyen részt vállal benne. A harmadik pedig, hogy mindig legyünk tisztában a projekt kockázataival, és lehetőleg legyen egy B tervünk. Ha egy új telefont akarunk piacra dobni a karácsonyi vásárlási láz idején, sem az októberi, sem a következő év januári bevezetés nem lesz eredményes. Ebben az esetben kritikus elem lehet az időzítés.
#page#
- Hogyan válhat valaki PMP-vé, professzionális projektmenedzserré?
- Ahhoz, hogy valaki megszerezze ezt a minősítést, először is sok tapasztalattal kell rendelkeznie. Egy diplomás jelöltnek legalább 2500 munkaórát fel kell tudni mutatnia projektvezető vagy projektigazgató munkakörben, diploma nélküliektől 3500 munkaórát várunk el. Ha a tapasztalat megvan, a jelöltnek el kell végeznie egy tanfolyamot, mely körülbelül két hétig tart. A végén természetesen beszámol arról, hogy elsajátította a PMI által oktatott tudásanyagot. Évente mintegy 60-70 ezren próbálkoznak meg a PMP-vizsgákkal, ennek ellenére csak mintegy 200 ezerre tehető a valóban oklevéllel rendelkező PMP-k száma. Ez annak is köszönhető, hogy a PMP-k háromévente újabb vizsgát kötelesek tenni, hiszen akinek megkopott a tudása, már nem alkalmas a projektmenedzseri feladatok ellátására.
A könyv ANSI (American National Standards Institute, Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet) standardja, melyet a PMI (Project Management Institute) négyévente frissít, továbbá alapmű a PMP(Project Management Professional) nemzetközi minősítés megszerzéséhez is. A könyv a projektvezetés összes lényeges elemét bemutatja.
A részletesen ismertetett 44 menedzsmentfolyamat öt folyamatcsoportba sorolható (kezdeményezés, tervezés, végrehajtás, követés/felügyelet, zárás), és egyben kilenc projektmenedzsment-tudásterülethez tartozik. A bemutatott tudásterületek a következő témákra koncentrálnak: integráció, terjedelem, ütemezés, költség, minőség, emberi erőforrás, kommunikáció, kockázat és beszerzés.
- Van-e értelme annak, hogy egy ötfős mikrovállalkozás vezetője elolvassa a PMBOK Guide-ot?
- Nagyon is van. Bizonyos szempontból sokkal többet nyújthat a számára, mint azok számára, akik nagyvállalatoknál űzik ezt a mesterséget. Egy új termék vagy szolgáltatás beindításához nagyon hasznos lehet, ha a cégvezető átolvassa a könyvet, hiszen így megismerheti azokat a folyamatokat, feladatokat és veszélyeket, amelyek a számára létfontosságú üzletet érintik.
