Akkor jó a szakképzési rendszer, ha gyakorlati szemléletű, és összhangban van a munkaerő-piaci kereslettel. Az elmúlt időszakban eddig nem létező szakmák formálódtak, amelyekhez új készségekkel és szaktudással rendelkező munkatársak kellenek. Az állami képzési rendszer, a hivatalos oktatáspolitika azonban csak jóval lassabb ütemben tud reagálni, mint ahogyan a piaci igények jelentkeznek. Ám egyes ágazatok szereplői nem várnak erre: idén például már a harmadik call center-évfolyam végez, pedig a szakma hivatalosan - az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) feltüntetve - csak 2003 áprilisa óta létezik.
Élet által kreált szakképzések
A technológia fejlődésével megjelenő új szakmák - például egyes informatikai, távközlési, humánmenedzsment-, ügyfélkapcsolati vagy bizonyos asszisztensi munkakörök - mindeddig hiányoztak a hazai szakképzésből, így a gazdaság szereplői kénytelenek voltak sokszor túlképzett munkaerőt foglalkoztatni, az állásokhoz szükséges speciális ismereteket pedig belső tréning keretében oktatni.
- Számos pozícióhoz a magas szintű idegennyelv-tudás, illetve az adott területhez szükséges speciális ismeretek elengedhetetlenek, a diploma viszont majdhogynem fölösleges - utal Tóth Éva Mária, humánmenedzsment-szakértő, a Humán Erőforrás Alapítvány kuratóriumának társelnöke például a napjainkban robbanásszerűen terjedő call centerekben felmerülő munkaerő-problémára. A túlképzett fiatalok foglalkoztatása fölöslegesen növeli a munkaerő költségét, fokozza a fluktuációt, ráadásul a vállalati belső képzések is költségesek, és az sem ritka, hogy a ráfordítás hozama a versenytársnál csapódik le.
Néhány évvel ezelőtt szakmai, munkáltatói és állampolgári kezdeményezésre - állami források bevonása nélkül - létrejött egy gyakorlatorientált képzés. Az akkor még egyedülálló kezdeményezésben számos egymással amúgy konkuráló nagyvállalat, független szakemberek, pedagógusok és technológiaimegoldás-szállítók vettek részt. Ebből az összefogásból született meg a Humán Erőforrás Alapítvány égisze alatt az érettségi utáni egyéves középfokú call center-ügynöki kurzus, amelynek ez év szeptemberében indul a felsőfokú modulja.
- Van olyan ágazat, amelyben könnyebben alakul az összefogás, és van, amelynek képviselői nehezebben ülnek le a közös asztalhoz. Ott lassabban fog kialakulni az együttműködés, de az élet előbb-utóbb megteremti ezt - hangsúlyozza Tóth Éva Mária. - A jó szakképzés titka - teszi hozzá -, hogy gyakorlatorientált, és nem elméletben képez betanított munkásokat: a könyvet az élet írja, és a tanárok többsége is az adott szakmában dolgozó gyakorlati szakember.
A fejlesztés eredményeképpen megszületett új, modulokból építkező OKJ mátrixrendszerben kezeli az egymáshoz kapcsolódó szakágakat, és egyértelműen nyomon követhető az egyes szakképzések viszonya. A moduláris rendszer előnye, hogy lehetővé teszi a szakképzési irányok gyors változtatását, ha a gazdaságban zajló folyamatok azt megkívánják. A gyakorlati szakemberek bevonásával készült lista és képzési rendszer 400 szakképesítést és 440 darab rész-szakképesítést tartalmaz.
Újdonságként bekerültek az ügyfélkapcsolati munkához kötődő szakképzések és egyéb, a mai piaci igényekre válaszoló képzési formák is, de továbbra is lehet például gyors- és gépíró szakmát tanulni. Meglepő módon a ma már nem létező külkereskedelmi ügyintéző is megmaradt mint lehetséges szakirány. Tehát vannak ágazatok, ahol már hatékonyan jelen van maga a szakma az oktatást érintő kérdésekben, míg máshol az oktatási lobbi vagy a hagyományok bizonyulnak erősebbnek.
Gyakorlati szemlélet minden szinten
A tizenöt hazai és multinacionális nagyvállalat közreműködésével létrejött call center-ügynöki képzés szisztémája megfelel ennek a feltételrendszernek: az oktatók többsége a gyakorlati életből jött szakember, aki a mindennapi munka mellett oktat. A valós munkaerő-piaci igények által életre hívott iskolákban idén országosan 300 diák végez, de, állítják az érintett cégek, évente úgy 800-1000 fő tudna hasonló szakismerettel elhelyezkedni.
Hasonló szakmai összefogásra van példa a pénzügyi cégek között, illetve a bankszektorban is, ahol jól működik a szakmai lobbi. Itt a vállalatoknak módjukban állt a szakképzési intézményekkel közösen, az új OKJ-rendelet keretében kialakítani egy, a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő moduláris képzési rendszert. Máshol azonban lassabban megy az átrendeződés. Pedig számos beosztás akad az építőiparban, az informatika terén, a marketing- vagy a kommunikációs posztokon is, amelyek szintén nem "diplomakötelesek", mégis, e területeken csak elvétve találunk hasonló kezdeményezést.
- A munkaerőpiac szempontjából sem előnyös ezeket a szakirányokat kizárólag a felsőoktatás berkein belül tartani. Ezek ugyanis tipikusan a szakképzés keretében nyújtható, konkrét gyakorlati tudásra épülő feladatkörök. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a diákok, akik kifejezetten az adott szakmát tanulják, motiváltabb pályakezdők lesznek, mint az egyetemről kikerülő társaik - hangsúlyozza Tóth Éva Mária.
Ezt bizonyítják például az évek óta működő, az Országos Képzési Jegyzékben is szereplő Cisco Hálózati Akadémia sikerei is. A 86 akadémián a diákok - évente országosan mintegy 3000 fő - e-learning alapú, magas színvonalú elméleti és gyakorlati képzés keretében sajátíthatják el a cégek igényeihez szabott legújabb informatikai hálózatüzemeltetési ismereteket. A gyorsan változó technológiai kihívásokra reagálva a 2005-2006-os tanévben elindult a vezeték nélküli technológiákkal foglalkozó oktatás is.
#page#
Hiányzó nyelvtudás
A megfelelő szintű nyelvismeret azonban még mindig gond. A magyar képzési rendszerből fakadóan elsősorban a diplomások beszélnek legalább két idegen nyelvet, a középiskolai végzettséggel rendelkezők között alig akad ilyen.
E probléma orvoslására ismét a versenyszféra tette meg az első lépést: négy-öt szolgáltató központ úgy döntött, középiskolákkal kötendő együttműködési szerződéssel igyekszik elősegíteni a nyelvtanulást. Két tannyelvű szakképzés beindítását tervezik például a fővárosi IV. kerületi Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskolában, az EDS, a Transcom, az IBM, a Getronics és a Gempack közreműködésével. A vállalatok segítenek a képzés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtésében, vállalják a szakmát, a szaknyelvet oktató tanár, tananyagok biztosítását, s gyakorlati és munkalehetőséget is adnak majd a diákoknak. Pécsett hasonló típusú együttműködési megállapodást készít elő a Magyarországra most települő BUW német call center szolgáltató a helyi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolával.
Más nagyvállalatok - például a T-Com, a UPC, a Bosch, az Avaya, a T-Mobile vagy az IBM - stratégiájuk részének tekintik, hogy akár a közép-, akár a felsőoktatásba szervesen beépüljenek. Szponzorálnak, rendszeresen helyet adnak a szakmai gyakorlat eltöltéséhez, szakképző intézményeket támogatnak.
- Minden évben átlagosan hetven friss diplomás számára kínálunk munkahelyet. A vállalat számára elengedhetetlen, hogy szoros kapcsolatot ápoljon a gazdasági felsőoktatási intézmények közgazdasági és számviteli tanszékeivel: egy-egy KPMG-szakember oktatóként időről időre átadja gyakorlati tapasztalatait, de részt veszünk a tanulmányi versenyek megszervezésében, és meghirdetünk gyakornoki álláshelyeket is. Néhány utolsó éves hallgató minden évben két-három hónapot tölt a vállalatnál, hogy a tanrendbe illő gyakorlati ismeretekhez jusson. Ezenfelül esettanulmányok készítésénél és kutatási feladatokra is gyakran bevonjuk az egyetemistákat - ismerteti Emri Zsuzsanna, a KPMG HR-igazgatója. A magas szintű szakmai angolnyelv-tudást követelő vállalat munkatársa is úgy látja, az idegennyelv-ismeret hiánya komoly gondot jelent. Hiába kötik nyelvvizsgához a diplomát, évről évre egyre kevesebb megfelelő tudású jelentkezőből válogatnak.
Mindenki nyer
Az együttműködésekből az iskolák is profitálnak. Nemcsak azért, mert az adott intézmény vonzó lesz a diákok számára, hanem azért is, mert az állami büdzsétől függetlenül komoly infrastrukturális fejlesztésekre nyílik módjuk. És nyer a diák is, hiszen naprakész, a mai problémákra válaszoló tudást sajátíthat el, és ily módon sokkal keresettebb szereplője lehet a munkaerőpiacnak.
Ma még - sajnos - a fiatalok pályaképe, továbbtanulási iránya trendjellegű, a divattól függ. Pedig a döntések kimenetele úgy három-öt év múlva valósul meg: a végzett diák ekkor válik álláskereső pályakezdővé, vagy - miután a jelenlegi struktúrában a képzések döntő hányadánál nem érvényesül kellőképpen a munkaerőpiac kontrollja - fiatal munkanélkülivé.
- Minden pillanatban van hiányszakma, más területen pedig túlképzés. A tizenévesek pályaválasztásánál lenne szükség koordinációra ahhoz, hogy az azt követő nyolc-tíz évben érvényesülő piaci folyamatokra válaszoljanak a végzős diákok - hangsúlyozza Emri Zsuzsanna.
A hazai oktatási rendszer viszont erősen elméleti, kevésbé reagál a valós munkaerő-piaci igényekre. 2000 óta nincsenek a korábban megszokott szakközépiskolák, az általános iskola elvégzése után a gimnázium, illetve a hároméves, szakmát csak az utolsó évben oktató szakiskola közül választhatnak a diákok. Miután napjaink társadalmi elvárása az egyetem, legtöbben valamilyen felsőoktatási intézményben igyekeznek továbbtanulni. Azt csak kevesen elemzik, hogy négy-öt év eltelte után hol tudnak majd elhelyezkedni az adott diplomával, annak mi a valós értéke.
Ezzel szemben a munkaerőpiac kifejezetten igényelné a kreatív, gyakorlatias, "kétnyelvű" szakembereket. Félreértés ne essék, a szakképzés intézménye nem az egyetem előszobája. A közép- vagy felsőfokú szakvégzettséget adó iskoláktól a vállalatok azt remélik, hogy a padjaiból viszonylag rövid idő alatt magas szakmai kompetenciájú tapasztalati szakemberek kerülnek ki, akik az adott szakterületen rendelkeznek karrierelképzeléssel.
