A turizmus mint a régiók felzárkóztatásának, versenyképességünk megőrzésének egyik eszköze kiemelten szerepel a 2013-ig szóló második nemzeti fejlesztési terv ben, és ezen belül is külön hangsúlyt kap az egészségturizmus mint az emberek életminőség-javításának tényezője. A termálvízkincs biztos alapot jelent az egészségturizmus fejlesztéséhez, ráadásul az Intelligens energia című európai uniós programnak is fontos eleme. Brüsszelben már döntés született, hogy az alternatív energiaforrások hasznosítását támogató program a 2007-2013-as időszakban is folytatódik.
Termálvízre alapozott nemzeti ipar
- Magyarországon a termálvízkincsünkre alapozva olyan interszektorális és egymásra épülő és egymással összekapcsolódó kutatási, fejlesztési és termék-előállítási stratégiát kidolgozhatnánk ki és valósíthatnánk meg, amely nem csupán a versenyképességünknek, hanem az ország egyedi arcának a megőrzését is segítené a globalizálódó világban - véli dr. Ruszinkó Ádám egészségturisztikai szakértő. - Khuty Antallal, az e-Group vezérigazgatójával közösen kidolgozott projektünk, "A termálvízre alapozott nemzeti ipar" ma már nem csupán víziónak tűnik, hiszen a Nemzeti Fejlesztési Hivatal megbízásából, a COVI szaktanácsadó cég koordinálásával elkészült geotermálprogram több fejezetben is "visszaköszön" a második nemzeti fejlesztési tervben. Ez a termálvíz-hasznosítás három, alapvető lépését fogja át: az energetikai, a turisztikai és a mezőgazdasági felhasználást.
A projektben azonban ennél jóval több reális lehetőségre is rámutatnak a szerzők. Szervesen kapcsolódik termálvízkincsünkhöz például az ásványvíztermelés és -palackozás, de idetartozik a gyógyvízkezeléssel összefüggő technológiákat létrehozó szakterületek fejlesztése, a gyógyvíz alapú gyógyászati és wellnesstermékek előállítása, új eljárások fejlesztése, az erre épülő háttéripar élénkítése is.
Különösen, hogy az egészségtudatos életszemlélet terjedése és a természetes gyógymódok iránti érdeklődés növekedése hosszú távra szóló trend a világban. Éppen ezért a hazai gyógyszeripar erőteljesebben ráállhatna a mozgásszervi, légzőszervi és érrendszeri betegségek kutatására és gyógyszerei fejlesztésére, s persze sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni a gyógynövénytermesztésre is.
Több szektor is érint
A termálvíz három alapvető hasznosítása olyan iparágak specializációját is magával hozhatja, mint az építőipar - a fürdők, a gyógy- és wellness-szállodák építése speciális szakértelmet kíván a tervezéstől a kivitelezésig -, az uszodatechnikával foglalkozó, valamint a geotermikus energia hasznosításához szükséges gépeket, berendezéseket gyártó cégek, de akár a textilipar egy - frottírtermékek, fürdőruhák stb. gyártásával foglalkozó - része. Mindezekkel nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacon is meg lehetne jelenni.
- Kiemelt szektornak tartjuk például az informatikát - mondja az egészségturisztikai szakértő. - Az országos, rendszerbe kapcsolt reumatológiai adatbázis létrehozásától a szállodák, fürdők speciális beléptető- és egyéb informatikai rendszerein, valamint a gyógyvizek hatásáról, a gyógyfürdők és szállodák szolgáltatásairól az orvosoknak információt nyújtó adatbázison át a kapcsolódó termékek és szolgáltatások internetes értékesítésének kialakításáig számos területen lehetséges és szükséges a fejlesztés. Biztató, hogy az információs társadalom kiteljesítése abszolút prioritásként szerepel a második nemzeti fejlesztési tervben is.
Fontos terület az oktatás is. Az egészségturizmus-szakirányok, a geotermikus energia hasznosítására vonatkozó képzés, a balneológus-, a fizioterápiás szakorvosképzés beindításának nem csak a hazai szakember-utánpótlás miatt van jelentősége, hiszen bizonyára külföldi hallgatók is jelentős számban vonzónak találnák.
A szakember szerint a kutatási-fejlesztési programokban is szükség van a specializációra. A balneológiai - vagyis a gyógyvizek hatásával és alkalmazásával foglalkozó -, a gyógyszeripari, a geotermikus, a környezetvédelmi kutatások mellett az orvosi műszerek fejlesztésének és a munkaerő-piaci, szociológiai felméréseknek is kapcsolódniuk kellene ehhez a projekthez.
Fejlődő ágazat fehér foltokkal
- Az egészségturizmus eddigi adatai egyértelműen bizonyítják ennek az üzletágnak a hazai turizmusban betöltött jelentőségét - mondja dr. Gellai Imre, aki a szaktárca megbízásából 2002 óta rendszeresen készít összehasonlító elemzéseket az ágazat hatékonyságáról és jövedelmezőségéről. Legfrissebb, 2006 márciusában készült tanulmányában a 2001 és 2005 közötti időszakban vizsgálja a hazai egészségturizmus alakulását a gyógy- és wellness-szállodák kapacitása és vendégforgalma alapján.
Az egészségturizmusnak az ország nemzetközi vonzerejében betöltött általános szerepe mellett rendkívül fontos a belföldi turizmusra gyakorolt hatása, illetve az, hogy egész éves keresletet tud indukálni - hangsúlyozza a tanulmányban is a szakember. Társadalmi szempontból lényeges az is, hogy ezeknek a szállodáknak a szolgáltatásait több generáció együtt, egy időben tudja igénybe venni.
A Széchenyi-tervhez kapcsolódóan számos fürdő technikailag, technológiailag megújult, és új - általában már komplex szolgáltatásokat nyújtó, élményelemeket is tartalmazó - fürdők is épültek. A műemlék fürdők felújítására kiírt pályázat történelmi, kulturális értékeink megőrzésének, a turizmusba való bekapcsolásának fontos állomása. Ám a fürdőkultúra és az egészségturizmus fejlődésében még számos kiaknázatlan lehetőség van, a fejlesztésekre elsősorban az önkormányzatok és a vállalkozói szféra bekapcsolásával kerülhet sor.
Az adatok azt mutatják, hogy számos fürdőhelyen a látogatóturizmus dominál. Ennek legfőbb oka egyrészt a megfelelő szálláskapacitások, másrészt a fürdőzés melletti egyéb kulturális programok és szórakozási, sportolási lehetőségek hiánya. Ez utóbbiakból még ott is kevés van, hívja fel a figyelmet a hiányosságokra dr. Gellai Imre, ahol egyébként megfelelő szálláslehetőségeket találnak a vendégek, sőt a nemzetközi, illetve országos hírű településeken is hiányzik a komplex fürdőhelyi településfejlesztés. A regionális területfejlesztési programokban kiemelt feladat gyógyparkok, sétálóövezetek, kereskedelmi sétálóutcák kialakítása. A szakértő itt hangsúlyozza: az infrastruktúra-fejlesztés az önkormányzatokra hárul, ám annak vállalkozásélénkítő hatása, s így jövedelmezősége vitathatatlan számukra.
Geotermikus energia kérdőjelekkel
A Magyar Geotermális Egyesület elnöke Szita Gábor állítja: valójában nincs hiteles adat, hogy mekkora termálvízkincs van Magyarország földjében. Nemcsak azért, mert a kötelezettség ellenére hiányos az adatszolgáltatás, hanem azért is, mert nincs hiteles felmérés arról sem, hogy az ismert forrásokon kívül hol és mennyi termálvíz lehet még feltáratlanul.
A termálvíz energetikai hasznosításában ugyan már vannak kezdeti, eredményes próbálkozások, de még számos akadályt kell leküzdeni - mondja a szakmai érdek-képviseleti szervezet vezetője. Igaz, mostanra sikerült elérni, hogy megváltoztassák azt a három évvel ezelőtti kormányrendeletet, amely súlyos szennyvízbírságot vetett ki az energetikai felhasználókra, így a kibocsátások után ma már egyedi határértéket kérhetnek a helyi környezetvédelmi felügyelőségektől.
Azonban további kutatásokra van szükség, hogy a visszasajtolás milyen technológiával, milyen geológiai viszonyok mellett oldható meg a gazdaságosan. - Az új termálvizes beruházásoknál kötelező a visszasajtolás, amelyhez támogatásokra pályázni lehetett már az elmúlt években is, azonban nincs türelmi idő, mint például az osztrákoknál - mondja Szita Gábor -, így az induló beruházás költsége jelentősen megemelkedik. Örvendetes, hogy mind egy külön uniós program, mind a második nemzeti fejlesztési terv kiemelt figyelmet szentel az alternatív energia felhasználásának, a hazai dinamikus fejlődéshez azonban még számos akadályt kell megszüntetni.