Világjelenség, hogy nagyvállalatok úgy döntenek: működési költségeik racionalizálása érdekében a standardizálható - információtechnológiai, HR-, beszerzési, számviteli és pénzügyi vagy menedzsment- - feladatokat a jövőben koncentráltan, egy központból látják el, akár több országra vonatkozóan is. Az, hogy a folyamat eredményeként végül SSC (shared service center, azaz közös szolgáltató központ) jön-e létre, vagy a feladat egy harmadik céghez - outsourcing-szolgáltatóhoz - kerül, elsősorban a várható előnyöktől függ. A lényeg a folyamatok átszervezésében rejlik. S ha a feladatot végül egy alacsonyabb költségszínvonalú országba telepítik, az további költségcsökkenést jelent.

Évente számos állás vándorol anyaországon, kontinensen - Amerikán, illetve Európán - kívülre. Magyarország szempontjából pedig nem közömbös az, hogy hol, melyik országban landolnak ezek a munkahelyek.

A regionális szolgáltatási központok, illetve outsourcing-szolgáltatók letelepítéséért évek óta versengenek az ázsiai országok és a kelet-közép-európai régió államai, köztük Magyarország.

- Az utóbbi öt évben tízezres nagyságrendre tehető az ebben a szektorban teremtett hazai munkahelyek száma, pedig az igazán nagyok közül még sokan meg se jelentek - mondja László György, a jelenleg budapesti és miskolci call centerében több mint 700 főt foglalkoztató Sykes Közép-Európa Kft. délkelet-európai vezérigazgatója.

Magyarország eddig nem állt az élen ebben a versenyben. Úgy tűnik, Csehország - elsősorban Prága - és Szlovákia - itt főképpen Pozsony - rokonszenvesebb volt a nyugat-európai multinacionális cégek számára.

- Elsősorban három tényező befolyásolja a döntést. A rendelkezésre álló kompetencia - tehát a feladatellátáshoz szükséges munkaerő megléte -, a beruházásokat segítő kormányzati ösztönzők és az adórendszer. Ezek egyensúlya dönt, és az adott országról külföldön kialakult kép. Az ügyfél ugyanis még egy outsourcing-szerződés esetében is beleszólhat, hogy számára melyik near-shore helyszín lenne szimpatikusabb. Még ha soha nem járt a régióban, akkor is van véleménye az egyes országokról. Tehát az ország-PR egyáltalán nem elhanyagolható a befektetések szempontjából. E tekintetben pedig mind Csehország, mind Szlovákia lehagyta hazánkat - mondja Farkas Gábor, az Accenture Finance Solutions divízió európai szerződési és kereskedelmi igazgatója.

Most viszont úgy tűnik, Magyarország a legnépszerűbb. Az elmúlt fél évben közel négyezer új munkahely jött létre a szektorban, és továbbiak létesítésére van ígéret. A Morgan Stanley márciusban jelentette be, hogy 400 fős regionális szolgáltató központot nyit Budapesten, ahonnan információtechnológiai, pénzügyi-számviteli és működtetési feladatokat látnak majd el. A német BUW Holding GmbH szintén hazánkat szemelte ki: Pécsett létrehozza telefonos ügyfélszolgálati feladatokat ellátó, 640 főt foglalkoztató szolgáltató központját, mintegy 10 millió eurós befektetéssel. A kilencvenes évek eleje óta itt lévő EDS, az 1999-től call centert üzemeltető Sykes, a GE és az italforgalmazó Diageo is jelezte: a közeljövőben további jelentős számú munkahely létesítését tervezi hazánkban.

- Az eddigi éllovasoknál a képzett munkaerő korlátossá vált, míg nálunk még mindig jó eséllyel lehet találni megfelelő számú európai nyelveket beszélő fiatalt. Vonzóvá teszi az országot az is, hogy a privatizáció kapcsán már sok nyugat-európai vállalat idejött. Ezek a cégek jó referenciának számítanak a régióval csak most ismerkedők számára - mutat rá a hazai fellendülés lehetséges okaira az Accenture szakértője. Az autókölcsönzéssel foglalkozó Avis Europe például éppen azért választotta Budapestet az Európai Üzleti Támogatások Központja helyszínéül - két év alatt került át hozzánk a cég európai telephelyeinek összes CRM-, pénzügyi és IT-feladata -, mert voltak már jó referenciák.

Tény, a kelet-közép-európai régióban a hálózati infrastruktúra vagy a jogi és gazdasági stabilitás nem versenytényező az új szolgáltató központok helyszínének kiválasztásakor, hiszen kiegyensúlyozott politikai és üzleti környezet és közel azonos szinten kiépült IT- és telekommunikációs infrastruktúra fogadja mindenhol a befektetőket. Annál inkább a megfelelően kvalifikált, szabad munkaerő mennyisége és ára.

A központok vándorai

Az Indiában már régóta fennálló "job-hopping" jelenség, azaz, hogy a fiatalok egyik szolgáltató központból a másikba vándorolnak, ma már a Prágában működő multinacionális cégek életét is megnehezíti. Van olyan vállalat, amelyik még látogatót sem enged be a központba, mert nem akarja, hogy esetleg újabb konkurencia teremtődjék neki. Mások a munkaerő-megtartásnak más, jobbára különböző ösztönzőkön alapuló formáját preferálják.

Csehországban és Szlovákiában már érzékelhető a munkaerőhiány.

- Magyarországon egyelőre nem panaszkodnak a befektetők, jóllehet Budapesten sincs munkaerő-túlkínálat, ha komolyabb feladatokra keresnek embert. A nagyvárosok és különösen az egyetemi városok munkaerő-kínálata viszont még kihasználatlan - hangsúlyozza Csapó Kinga.

Farkas Gábor szerint ahhoz, hogy Magyarországra áramoljon a befektetés, elsősorban azt kell bizonyítanunk, hogy a hazai társadalom kozmopolita, nemzetközi működésre alkalmas, a fiatalok több nyelvet beszélnek - bár eleddig az idegen nyelvet beszélők régiós listájának a végén kullogunk, s a nyelvi képességek egyenesen arányosak a végzettséggel -, és kompetensek a HR-, a pénzügyi és a számviteli témákban. Egy nagyobb szolgáltató központból akár tizennyolc országot is kiszolgálnak, ehhez pedig szerteágazó jogi, könyvelési és adózási ismeretek szükségesek.

László György viszont a kormányzat szerepét hangsúlyozza:

A megfelelő oktatási struktúra kialakítását tartja elsődlegesnek az EDS kommunikációs igazgatója is.

- Ma kénytelenek vagyunk túlképzett munkaerőt alkalmazni, hiszen Magyarországon a nyelvtudás összefügg a felsőfokú végzettséggel - mondja csapó Kinga. - Jelentős versenyelőnyt jelentene, ha lennének a piacon szakirányú középfokú végzettségű fiatalok. Ennek érdekében az EDS például részt vett a Humánerőforrás Alapítvány call center ügynökképzési programjának kidolgozásában. Az első évfolyam hamarosan végez. Ezen túlmenően a nyelvoktatás fejlesztése érdekében középiskolákkal igyekszünk különböző együttműködési megállapodásokat kötni. De nem csak a pályakezdőkre számítunk. Nyugdíjasokat vagy kismamákat is szívesen foglalkoztatnánk, akár részmunkaidőben.

Kelet-Közép-Európa üzleti kilátásai rózsásak - állapította meg 2005-ben a The Economist Intelligence Unit felmérése -, bár a megkérdezett felsővezetők 35 százaléka újabban Kínát tartja a növekedés elsődleges színterének. A világ 75 országából meginterjúvolt ötszáz üzleti felsővezető 34 százaléka azonban úgy vélte, hogy az EU-hoz legutóbb csatlakozott régió államaiba irányuló befektetések hordozzák magukban a legnagyobb növekedési lehetőséget.

Farkas Gábor szerint a kizárólag angolnyelv-tudást igénylő feladatok továbbra is Indiában fognak kikötni, de Magyarország számára nem ez az ország jelenti a konkurenciát. Az Accenture például a közelmúltban Pozsonyban bővítette tevékenységét, és növelte a foglalkoztatottak létszámát kétezer fő fölé.

- Azok a szolgáltatások, amelyek más idegen nyelveket is megkövetelnek, mindenképpen a kelet-közép-európai régióban, elsősorban Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon keresnek maguknak helyet. A nyugat-európai ügyfelek egyértelműen ezt a térséget preferálják, de hogy ezen belül melyik országot, az számos tényezőtől függ. Nagyon meghatározza egy cég növekedési stratégiáját, hogy addig melyik országot preferálta. Abban az országban, ahol a többnyelvű munkaerőbázisa már kiépült, könnyebb a szolgáltatási kapacitását növelnie, mint új helyre vándorolni, még akkor is, ha ott pillanatnyilag talán előnyösebbek lennének a feltételek. A cég 2000 környékén elsősorban Prágára és Pozsonyra koncentrált, és ott építette ki többnyelvű regionális szolgáltató központját. A magyarországi leányvállalatunk pedig elsősorban a hazai nagy ügyfeleket - legnagyobb volumenben a Mol Rt.-t - szolgálja ki. Bár az Accenture is tervez újabb beruházásokat, elsősorban ismét Csehország és Szlovákia, majd Bukarest jön szóba - mondja Farkas Gábor.

Ezzel szemben az EDS, a Sykes, a GE vagy a Diageo Magyarországon bővít.

- A Sykes igényeinek Magyarország mindenben megfelel, de a versenyképesség fenntartásában a kormánynak komoly szerepe van. Ha például drasztikusan nőne a minimálbér és ezáltal a bérszínvonal, sok száz munkahely veszne el nálunk, hiszen árban versenyképtelenné válnánk a szomszédos országokkal szemben - hangsúlyozza a Miskolcon a harmadik negyedévben újabb 135 főt foglalkoztató telefonos ügyfélszolgálat megnyitását ígérő Sykes délkelet-európai vezérigazgatója.

Nem csak az ár számít

A világ egyik legnagyobb és a magyar informatikai és üzletioutsourcing-piac vezető szolgáltatója, az EDS - bár Lengyelországban és Csehországban is rendelkezik leányvállalattal - az elkövetkező években közel 11 milliárd forintos beruházással további 1150 munkahely létrehozását tervezi Magyarországon. A rövid távú stratégiák között szerepel a budapesti és vasvári központ bővítése és újabb szolgáltató központ kialakítása a dél-alföldi régióban.

- Amikor az EDS az európai leányvállalatai pénzügyi szolgáltatásához keresett helyszínt, Magyarország Indiát megelőzve került ki győztesen. A kontinens ügyfeleinek ugyanis az ár mellett más tényezők is számítanak. 2002-óta pedig a vállalat európai leányvállalatain belül kiemelt szerepe van a magyarországi cégnek; nemcsak a létszámunk nőtt a duplájára - ma ezerkétszáz főt foglalkoztatunk -, hanem szélesedett a szolgáltatási portfóliónk is: ma tizenkilenc nyelven látunk el feladatokat az informatika és üzleti folyamatok teljes spektrumán. Miután az elmúlt években a hazai munkaerő bizonyította, hogy minőségi szolgáltatást tudunk nyújtani, idekerülnek az újabb feladatok is - mondja Csapó Kinga, de hozzáteszi: ez nem állandó státus, a vállalat folyamatosan vizsgálja az üzleti környezetet és a szolgáltatás minőségét.

Szakértők szerint a jövőben a régión belül elsősorban Magyarország és az unió felé konvergáló Románia közé terelődik a verseny. A ma még hazánknál lényegesen olcsóbb Romániában a francia-, spanyol- és olasznyelv-tudás szinte adottság, ráadásul a képzési rendszer is kiváló. Igaz, ma még az országot sokan túl kockázatosnak tartják gazdasági és jogi szempontból, 2007. január elsejétől viszont, a mai forgatókönyv szerint, már Románia is az unió tagja lesz.