65 millió éve, vagyis a dinoszauruszok kihalása óta nem volt ilyen gyors a fajpusztulás az evolúció során. Veszélyes tempóban csökken bolygónk élővilága, az állat- és növényfajok, valamint lakhelyeik. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) hétvégén Japánban lezárult, két hétig tartó csúcstalálkozóján látványos eredmények születtek: 200 ország környezetvédelmi minisztere írta alá a biodiverzitásról szóló egyezményt, mely többek közt a "genetikai erőforrások" egyenlőbb elosztását szabályozza. A megállapodás konkrét célokat fogalmaz meg 2020-ig a bioszféra védelme és a fejlődő országok támogatása terén. Az USA csak megfigyelőként vett részt a tárgyalásokon.

Az ipari nyersanyagok világkereskedelmében Kína olyan monopóliummal rendelkezik, amely tulajdonképpen minden számítógépbe és hi-tech ketyerébe szükséges: ezek az úgynevezett ritkaföldfémek. Bányászatuk 1,3 milliárd dolláros iparág. És a pekingi vezetés nem restelli időnként saját külpolitikájának vagy kereskedelmi érdekeinek érvényesítésére megvonni e fémeket egyes országoktól, hogy kikövetelje magának, amit másként nem tudna elérni.

A Föld kétharmadát víz fedi. És benne a halfajták éppúgy pusztulnak a túlzott halászatnak "köszönhetően", mint a táplálkozási lánc alapját képező fitoplankonok a tengerek felmelegedése miatt. Az 1950-es szinthez képest 40 százalékkal kevesebb plankton található a sós vizekben.

A kormányok a piacgazdaság rendszerében sem feltétlenül a növekedés maximalizálására hajtanak, hanem az állam fennhatóságának kiterjesztésére és az adminisztráció hatalmának konzerválására. Melyik károsabb: az ilyesfajta „államkapitalizmus" vagy a szabadpiac túlkapásai, melyek határok nélkül rombolnak?

A japán kormány támogatását élvező szigetországi bálnavadászat hamis indokkal, tudományos vizsgálatra és a kulturális szokások megőrzésére hivatkozva mészárolja le az állatokat. Az évek óta nemzetközi felháborodás keltő programot továbbra sem szankcionálja az illetékes nemzetközi szervezet.

Elektromos gépjárműmodellek már voltak, de senkinek sem akaródzott pénzt fektetni akkutöltő hálózat kiépítésébe. Ekkor lépett színre az olajfogyasztást nélkülöző jövőkép híve, Shai Agassi.

Szinte nincs olyan hónap, hogy ne kapnánk hírt arról, terroristák és szélsőségesek felrobbantottak egy olajszállító katonai konvojt Pakisztánban vagy Afganisztánban. A gyúlékony, robbanékony fosszilis üzemanyagok afféle Achilles-sarkai az amerikai és nyugati katonai erőknek. Nem csoda, hogy az USA hadügyi vezetése a megújuló energiákra való átállást hirdette meg stratégiája részeként.

Az etanol-gyártás fejlődésének új tendenciája, hogy fotoszintézissel próbálnak folyékony szénhidrogént előállítani. A sok fejlesztőcég egyike olyan genetikailag módosított baktériumot használ, mely a napfényt és a CO2-t alakítja az üzemanyagok alkotóelemévé, kikerülve több energiaigényes és drága fázist a bioüzemanyag-előállításban.

Kalifornia kiterjesztette energiahatékonysági szabályozását az új plazmatévékre. A szigorú energetikai előírásoknak köszönhető, hogy míg az USA egy főre jutó energiafogyasztása az elmúlt évtizedekben 40 százalékkal nőtt, Kaliforniáé változatlan maradt.

Senki sem vizsgálja hazánkban a hulladék-újrahasznosítás ökológiai lábnyomát, a tevékenység törvényileg túlszabályozott, és még profitérdek is keveredik bele. Újabban pedig az államosítását tervezik.

Barack Obama  szolárpaneleket helyeztet a Fehér Ház tetejére, hogy napenergia is működtesse az épületet. Az amerikai elnök szimbolikus tette valójában Jimmy Carter kezdeményezését ismétli meg: a Carter döntésére felhelyezett paneleket Ronald Reagan távolíttatta el 1986-ban, állítólag tetőfelújításra hivatkozva. És aztán esze ágában sem volt visszahelyezni őket.

Gyakran emlegetik a zöldpolitika mintapéldájaként Kaliforniát és az Egyesült Államokban mindenképpen az. De a november 2-i népszavazáson kockára kerül majd Arnold Schwarzenegger kormányzói karrierjének ékköve, a helyi klímaprogram, amelyet 2006-ban szavaztak meg és 2012-től lépne érvénybe.

Életvitelünk és üzletmenetünk durva összeomlása az olajhiány miatt nem példa nélkül való: a 70-es években már történtek nemzetközi hatású olajválságok. Az egyre fogyó kőolajkészletek ismeretében milyen hasonló krízis lehetőségével kell számolnunk? És főleg mikor? A szakértők prognózisait elemezzük.

A megújuló energiák infrastruktúrájának gyártását segítő állami támogatások ma kritikus pontjai annak a versenynek, melyben a különböző országok igyekeznek zöld szektorukat nemzetközileg is vezető helyzetbe pozícionálni. Az eddig javarészt Európába exportáló Kína az Egyesült Államok piacán készül teríteni szélturbináit. Az egyik amerikai szakszervezet azonban bekeményített: bepanaszolta a kommunista államot, amiért illegálisan szubvencionálja a zöld szektort és a WTO elé akarja vinni az ügyet. A Fehér Házé a döntés, hogy megteszik-e.

A hamarosan talán WTO elé citált kínai szubvenciók fellendítették az ország zöld szektorát. De Kína kapcsolata a Világkereskedelmi Szervezettel több ponton is problematikus.

Kifogyóban vannak az olcsón kitermelhető kőolajkészletek. A jövő olaja drágább lesz. A megújuló energiákra való átállás nemcsak ökológiailag előnyös, létszükséglet is egyben.

A Jeges-tengerben még kockázatosabb az olajkitermelés, mint a Mexikói-öbölben. A hidegebb és viharosabb vizekben nehezebb megfékezni az olajszennyezést. Az állatvilágra nézve is nagyobbak lehetnek az ökológiai károk, hiszen itt van a világ leggazdagabb halraja és a legtöbb fajt tartalmazó vadon élő állatvilág.

Az amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA) hamarosan új rendelkezéseket bocsát ki az üvegházgázok mérséklésére. Az EPA, mint felügyeleti és szabályozási szerv Obama utolsó kártyája az éghajlatváltozás elleni harcban, ha a Kongresszus nem fogadja el az aduászt, a klímatörvényt, amire idén már alig van esély.

A kockázati tőke nem merészkedik elég bátran az alternatív üzemanyagú autók körüli kutatás-fejlesztés mezejére. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium ezért két év alatt 400 millió dollárt oszt szét fejlesztésre.

A gázzal működő erőművek kivitelezése olcsóbb, mint a széntüzelésűeké. Az üvegházgáz-kibocsátás is fele a széntüzelés emissziójának, és harmada az olajfogyasztásénak. A palagázt a sajtó ezért hajlamos "viszonylag tiszta" energiaforrásnak titulálni. A széntüzeléshez képest valóban az, de energia- és vízigényes, illetve vízszennyező kitermelése erősen környezetszennyezővé teszi a palarétegek üregeiben megbúvó gázfajtát. Ezért nem lehet igazi válasz az olajfüggőség orvoslására. De már Magyarországon is keresi a palagázt az Exxon Mobil.

Érdekes glosszát közölt a Washington Times Tim Wilson tollából. Írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy környezetvédelmi okokra hivatkozva egyes washingtoni politikusok, a szakszervezetek és a gyáriparos szektorok hirtelen egy nótát kezdtek fújni a zöldekkel.

A hulladékelhelyezési költségek gyorsabban nőnek, mint az infláció. Az Egyesült Államok 16 000 szennyvíztelepéből 544 használja az "anerobikus", vagyis oxigén nélküli emésztés, felbomlás módszerét, amit baktérium végez. E folyamatból hőt, fűtést tudnak produkálni, amivel 340 000 lakást látható el és 2,3 millió tonnás CO2-emissziót váltható ki.

Csak a múlt héten újabb 800 000 ember maradt fedél nélkül, ahogy tovább folytatódik az esőzés. De a pakisztáni vízözön elszabadulásáért nemcsak a rekord-mennyiségű csapadék, hanem a gátrendszer korszerűsítésének elodázása és az északi hegységekben folytatott felelőtlen fakitermelés is felelős. Az ENSZ augusztus 11-én 460 milliós segélyalapot indítványozott, azóta 1 milliárdra duzzadt a segélyfolyósítás. A régióban népszerűtlen Egyesült Államok most imázsa javítására használja részvételét a humanitárius és mentőakciókban. Eközben militáns csoportok is igyekeznek a maguk malmára hajtani a(z ár)vizet, és az emberek kétségbeesését kihasználva hívőket toborozni.

A környezetbarát fogyasztói magatartáson túl mit nyer az elektromos autó tulajdonosa? Az üzemanyag-vásárlás elhagyása mennyi megtakarítást eredményez? Léteznek már erről számítások - ezeket elemezzük.

Megérkezett az őszies idő, de alig egy-két hete még rekkenő hőség uralta Európát, az oroszországi erdőtüzek pedig a híreket. A tűzbe veszett termések miatt Vlagyimir Putyin leállította az orosz gabona-exportot. Milyen hatással van egy ilyen döntés a globális agráriparra és a társadalom élelmezésére? A kérdés már csak azért is fontos, mert a globális felmelegedés miatt a jövőben is kell számolni hasonló természeti katasztrófákkal.

A cement és betongyártás a legnagyobb ökológiai lábnyomot produkáló ipari tevékenységek egyike: egy tonnányi beton gyártása egy tonna CO2-kibocsátással jár! Vezető építőipari vállalatok ezért környezetkímélőbb megoldásokhoz folyamodtak. Az új aszfaltfajták állítólag képesek megkötni a levegőből a CO2-t!

Az amerikai pénzügyi szektort átalakító reformba iktatták az emberi jogokat sorozatosan megsértő országok ásványi kincseinek embargóját. A közvélemény és aktivisták nyomására tiltják ki az amerikai termékekből azokat az ásványokat, melyeket a lakosságot terrorizáló felkelők és magánmilíciák háborúk finanszírozására használnak Afrikában. Az amerikai gyáriparosok most azért lobbiznak, hogy lazítsák a tilalmat. Az Apple és a Microsoft ketyeréit "népirtó telefonokként" csúfolták és ítélték el emberi jogi szervezetek.

A gazdasági folyamatokban megjelenő természeti kincsek, növényi javak, állati erőforrások származási, feldolgozási és fogyasztási helye gyakran nem azonos. Hát még a növényből egy messzi kutatóintézetben génmódosítással előállított növény forgalmazásának profitja! Ezek a földrajzi eltérések  vagyoni különbségeket eredményeznek. A természeti erőforrásokból eredő hasznok egyenlőtlen eloszlását harmonizálná és kiegyenlítené az a nemzetközi egyezmény, melyet Montreálban szövegeztek. A cél, hogy a származási ország lakói minél nagyobb hányadban részesüljenek a termőföldjük javai nyújtotta előnyökből és a technológiai transzfer is beinduljon. A biodiverzitásról szóló paktumot októberben szavazzák meg Japában.

Megvalósul-e a kozmikus gyarmatosítás? A fenntartható fejlődés szükségszerű fázisa lesz más égitestek benépesítése? Egyelőre az űrturizmus gondolata van benne a levegőben - pontosabban a mezo- és termoszférában. Az űr rekreációs meghódításából, a naprendszer nagy távolságainak szabadidős élvezetéből pénzt és profitot kívánnak kisajtolni az élelmes amerikai vállalkozók.

Kevésbé szennyező, mint a szén: feleannyi káros anyagot bocsátunk ki a használatával. Ezért első lépésben a földgáz fogja kiváltani a szén használatát az áram-előállításban. De ahhoz, hogy az üvegházgáz-emisszió 2050-re vállalt -1990-es bázisévhez mérve- 80 százalékos csökkentését véghezvigye a világ, a földgáznál is zöldebb forrásokra, vagyis kevésbé karbon-intenzív megújuló energiákra van szükség.

Ötletek, víziók, megoldások tömkelege versenyez egymással a fosszilis energiák kiváltására, és ezzel az üvegházgáz-kibocsátás mérséklésére, hogy megfékezzük a globális felmelegedést, amelyet egyre súlyosbít a légszennyezés.

2009-ben 162 milliárd dollárt költöttek világszerte zöld technológiákra, ebből 35 milliárdot Kínában, míg az Egyesült Államokban csak 19 milliárdot fordítottak hasonló célra. Miközben Washingtonban - politikai akarat hiányában - nem képesek elfogadtatni a klímatörvény-csomagot, Kína élre tör a megújuló energiák kiaknázásában, s az ehhez szükséges eszközök gyártásában. Van miből: a kommunista ország a világon egyedülálló módon 2450 milliárd dolláros tartalékkal rendelkezik!

2009-ben 162 milliárd dollárt költöttek világszerte zöld technológiákra, ebből 35 milliárdot Kínában, míg az Egyesült Államokban csak 19 milliárdot fordítottak hasonló célra. Miközben Washingtonban -politikai akarat hiányában- nem képesek elfogadtatni a klímatörvény-csomagot, Kína élre tör a megújuló energiák kiaknázásában, s az ehhez szükséges eszközök gyártásában. Van miből: a kommunista ország a világon egyedülálló módon 2450 milliárd dolláros tartalékkal rendelkezik!

Dél-Korea vezetése 1,25 milliárd dollárból Zöld Alapot hozott létre az állami tulajdonú Korea Finance Corp-ban. A működését e hónapban megkezdő alap üvegházgáz-kibocsátást csökkentő és energiahatékonyságot előmozdító kezdeményezésekbe invesztál. A kormány azt reméli, hogy a magántőke is csatlakozik a kezdeményezéshez.

Július 27-én Washingtonban hivatalosan nyilvánosságra hozták a több jogszabályból összeálló klímatörvény-csomagot, amelyeket benyújtanak a szakbizottságoknak, majd a szenátusnak. Hova vezettek az elmúlt hónapok egyeztetései? Kompromisszumosan visszafogott, felhígított törvényjavaslathoz. Ami azért fokmérő a nemzetközi klímaegyezményhez vezető úton, mert a washingtoni törvénycsomag szigorúságára vagy éppenséggel lazaságára alapoznák más ipari nagyhatalmak is a saját nemzeti szabályozásaikat.

Érdekes írás jelent meg a New York Times hétvégi mellékletében. A cikkből kiderült, New Yorkban egyre többen hódolnak egy új táplálkozási mániának: egészségük megőrzése érdekében néhány évezredet visszautaznak a történelemben. Legalábbis ami a gyomrukat illeti. És élteti. Csakis olyan dolgokat esznek, amit egykor a barlanglakó ősemberek. Ismerkedjünk meg hát a paleolit (kőkorszaki) étrenddel!

Vajon meddig él még a GDP mint a prosperitás abszolút fokmérője? A legelismertebb közgazdászok munkálkodnak azon, hogy új indexeket dolgozzanak ki, melyek jobban tükrözik a 21. századi társadalom, nemzet és gazdaság egészének állapotát.

Furcsa dolog történt az építőiparban: megnőtt az igény a fák iránt, mivel azok bedolgozása az épület-szerkezetekbe és épület-belsőkbe kisebb ökológiai lábnyomot produkál, mint a tégla- és betongyártás. Az új trend azonban nagy megerőltetés a természetnek, hiszen a keményfák kitermelése felgyorsítja a Föld tüdejeként működő esőerdők kiirtását. Ezért új famegmunkálási technológiákat fejlesztettek ki, hogy a puha fákat is alkalmazhassák az építészetben...

Ötletek, víziók, megoldások tömkelege versenyez egymással a fosszilis energiák kiváltására, és ezzel az üvegházgáz-kibocsátás mérséklésére, hogy megfékezzük a globális felmelegedést, amelyet egyre súlyosbít a légszennyezés.

Az ázsiai ponty inváziója az őshonos halfajokat veszélyeztetheti az Egyesült Államok vizeiben. 2009-ben pereskedés indult, hogy megakadályozzák az amerikai ökológiai egyensúlyra, s a vízi táplálékláncra káros ázsiai ponty megtelepedését a Nagy-Tavakban. Június végén kifogták az első példányt a tavak közvetlen közelében. Ezért a minap öt állam nyújtott be keresetet, azonnali cselekvést követelve.

Mintegy 1 trillió(!) dollár értékű ásványkészletet találtak az évtizedek óta háborúktól dúlt Afganisztánban, amely a felfedezés fényében most az elszalasztott lehetőségek országának tűnik. Az új fejlemény az afgán háború kimenetelére és az ország sorsára is minden bizonnyal hatással lesz. A közép-ázsiai állam könnyen a bányászat egyik nemzetközi központjává válhat.

Az ENSZ környezetvédelmi szervezete, a UNEP vezetője, Achim Steiner többször is nyilvánosan sürgette a nemzetközi közösséget, hogy értékelje fel a Föld "ingyenes szolgáltatatásait", melyek életfenntartó adományai, előnyei ingyen és bérmentve állnak a rendelkezésünkre. A világszervezet tagországai végre rászánták magukat a kalkulációt elvégző bizottság felállítására, formálisan is javaslat született a testület létrehozásáról. A kormányközi szervezetben a világ legnevesebb tudósai vesznek majd részt: a bioszféra eszmei értékét anyagi értékre konvertálják.

Látva a bankok -következményekkel nem számoló- profithajszolását és az ebből eredő esztelen túlhitelezést, szembesülve ennek fenntarthatatlanságával, megnőtt a hajlandóság a társadalmilag és ökológiailag tudatos befektetésre. Tartós trend marad-e az etikus invesztálás? Azt már látni, mi e szegmensben a három főtéma: klíma, víz és népesség-gyarapodás.

A novemberi Climategate-botrány csak a jéghegy csúcsa volt. A tudósok munkájának hiányosságaira jogosan rámutató, leleplező írások és az őket támadva valótlanságokat állító, csúsztató cikkek egyaránt sorra jelennek meg a világsajtóban - mindnek a globális felmelegedést bizonygató klimatológusokat lejáratása a célja. Két ilyen nagy visszhangot kiváltó cikket nemrég utólag vontak vissza az azokat publikáló lapok és bocsánatot kértek az érintettektől. Kinek mikor van és nincs igaza? Tekinstük végig a Climategate-botrányhoz hasonló sajtóügyeket.

A brit vizsgálóbizottság arra a konklúzióra jutott, hogy a tudóscsoport valójában nem másított meg tudományos adatokat. Mint ismeretes, 2009 novemberében a világsajtóban kipattant a hír, hogy neves klimatológusok egy hacker által ellopott és megszellőztetett email-kommunikációja arra engedett utalni, a szakemberek igyekeztek eltúlozni az éghajlatváltozás tényét és azt, hogy a természeti folyamat okozója az ember. Zöld csoportok úgy látták, a koppenhágai Klímacsúcs előtt történt hacker-támadással a klímaegyezményt próbálták meghiúsítani az ellenérdekeltek.

A felgyorsult híráramlás vajon megpecsételi a nyomtatott lapok sorsát? Minden gond ellenére lassú az áttérés a lapozásról a klikkelésre, a papírlapról az érintőképernyőre. 

A sertés és marhahús ökológiai lábnyoma nem csekély. Az állattenyésztésnek nagyobb a légszennyező hatása, mint a légi szállítmányozásnak. Az állatok a hatalmas ürülékképzés miatt olyanok a Föld klímájának, mint a füstölgő gyárkémények. Nem is igazán tudjuk, hogy a boltban megvásárolt húsok mögött milyen hatalmas ammónia-, széndioxid- és nitrogénoxid-kibocsátás áll.

A szakértők számára már nyilvánvalóvá vált, hogy a bioüzemanyag-termelésnek népesség- és élelmezés-etikai vonatkozásai is vannak. Amikor a 6,5 milliárd lélekszámú emberiségből egymilliárd éhezik, gépjármű-meghajtásra fordítani a földek termését nem a legjobb megoldás.