Az Egyesült Államokban az ország összes elfogyasztott energiájának 25 százalékát hidraulikus kőzúzásra fordítják, ami a földgáz-kitermelés mechanikus módszere: vízzel törik meg a köveket és érik el a feltáratlan földgázüregeket. A kinyert földgázból az ország energiafogyasztásának 20 százalékát fedezik. Vagyis 5 százalékos energiaveszteség áll be! Csak erről senki nem beszél. Pedig a volumenről szóló adatok hozzáférhetők.

150 évre elegendő a készlet

A jelenlegi becslések másfél évszázadra taksálják azt az időszakot, amíg feléljük az általunk ismert földgáz-készleteket. Ebből Amerikában van 92 évnyi készlet, a tavalyi fogyasztást alapul véve.

Az USA-ban a földgáz (egy köblábnyi, vagyis 28,3 liternyi) ára 4 dollárra csökkent, míg tavaly 13 dollár volt, s a nemzetközi forgalomban is a gázszállítmányok közel 60 százalékkal lettek olcsóbbak egy év alatt.

Amerikában évek óta folyamatosan csökken a földgáz-használat, s az energiafogyasztás egészén belül mindössze 20 százalékot tesz ki. Ám új felfedezések Texasban, továbbá a Nyugat-Virginia és Pennsylvania államokon keresztül egészen New York-ig húzódó Marcellus Agyagpala-medencében arra engednek következtetni, hogy rengeteg földgáz lapul itt meg: talán 500 trillió köbláb is! Ami fellendülést hozhat az iparágnak. Az M.I.T. tavasszal publikált jelentése úgy látja, megduplázódik a földgáz-használat és az amerikai energiarendszer 40 százalékáért fog felelni. Az iparági szereplők által finanszírozott tanulmány máris 6 milliárd dollár kormányzati bevételt és 280 000 új munkahelyet emleget - szép  mézesmadzag az ínséges időkben.

Környezeti károk: szennyezi az ivóvizünket?

Az Egyesült Államokban több mint 450 000 földgázkút működik, 90 százalékuk vízzel hasít vájatokat a mélyben. Az nem kérdéses, hogy a vízzel történő, hidraulikus kőzúzás rendkívül vízigényes. Környezetvédő csoportok dohogtak is eleget már amiatt, hogy sok millió liter víz megy el arra, a kőréteg széttörésével földgázt találjunk.

De a kőrétegekbe belőtt víz dolgát elvégezve visszajön. Hogy hova kerül, erről nagy a hallgatás. A zöld csoportok egyértelműnek látják, hogy sok ivóvízszennyezés okolható az ipari célra használt víz gondatlan kezelésével. Sárgává vált, szennyezett és büdös ivóvíz, az állatállomány megbetegedései, mérgezett halrajok, elapadt víz kutak, viszkető bőr. Ez mind a földgáz-kitermelés rovására írható? A magánszektor persze tagadja, hogy a vízzel történő kőzúzás bármilyen úton-módon veszélyes lenne az emberi egészségre.

Hivatalos kormányzati álláspont még nincs. Az amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA) 9 millió dollárért végez átfogó vizsgálatot arról, milyen kedvezőtlen környezeti és egészségi mellékhatásai lehetnek a hidraulikus kőzúzásnak.

A földgázcégek azt állítják, a befecskendezett víz 99,5 százaléka víz és homok elegye. És mivel a talajvizeket tartalmazó földrétegek alá juttatják, ezért szerintünk nem lehet szennyezés okozója a felszíni kutaknál, patakoknál, folyóknál. Indoklásuk azonban elegánsan átsiklik a folyadék maradék 0,5 százalékának tartalmi ismertetésén. Abban milyen kémiai anyagok vannak? És a hova teszik a vizet a használat után?  Az iparági szereplők hírhedten nem közlékenyek a kutakból visszaáramló víz sorsát illetően.

A földgáz-kinyerés súlyos balesetekkel és természeti katasztrófákkal fenyegethet, akárcsak az olajkitermelés. Idén a Pennsylvania állambeli Clearfield County-ban 16 órán át ömlött a gáz és a fúrásra használt ipari víz, mielőtt sikerült elállítani.

Egy új előterjesztés (az úgynevezett DeGette-Hinchey törvényjavaslat) azt kívánja elérni, hogy a földgázcégek a Tiszta Víz Törvény hatálya alatt kötelesek legyenek beszámolni ezekről a részletekről a hatóságoknak. A vállalatok természetesen tiltakoznak, mondván így ipari titkok kerülnének közkézre. A földgáz-kitermelés és talajvíz-szennyezés között lehetséges kapcsolat gyanúját azonban nem sikerült eloszlatni: New York államban már felülbírálták a földgáz-kitermelési engedélyeket, attól tartva, hogy egy baleset végzetesen megszennyezné azokat az ökoszisztémákat, melyek ivóvízzel látják el New Yorkot.

Energiaéhség

A legnagyobb olajcégek, mint a BP, a Shell, a Total és az ExxonMobil sorra nyitnak új földgáz kutakat, hogy kielégítsék a lélekszámban duzzadó emberi civilizáció egyre nagyobb energiaigényét. A New York Times szerint 48 milliárd dolláros beruházást képvisel az a 6 új kút, amelyet Katarban, Oroszországban, Indonéziában és Malajziában helyeznek működésbe hamarosan.

A globális földgáz-export éves nagyságrendje 200 millió tonna, ennyi cserél gazdát és szállítódik vagy vezetéken vagy hajókon. 25 százalékkal nő majd a forgalom az új kutaknak köszönhetően.

A földgáz azonban bajosan lehet helyettesítője, kiváltója az olajnak. Hogy a Föld legnagyobb földgáz-exportőreitől, Katarból, Egyiptomból, Nigériából, Algériából eljuttassák a "terméket" a világ másik felére, ahhoz sok minden kell: hűtéssel cseppfolyóssá alakítani a földgázt és tankhajókon utaztatni, ami igencsak energia-, és erőforrás-igényes folyamat, s mint ilyen, drága mulatság.