A második generációs bioüzemanyagok közül az agrárhulladékból előállított cellulóz-alapú gázolaj és dízel válhat tömegtermékké elsőként.

A kkv-knak kifizetődő a fenntartható működésre való átállás. A harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcs "Profitérdek és környezettudatosság" című szekcióülésen számos vállalkozó igazolta ezt saját pozitív példái ismertetésével.

Ha ország lenne az IT-szektor, összkibocsátásával a világ ötödik legnagyobb légszennyező államának felelne meg. Nincs már olyan világmárka, amely megengedhetné magának, hogy ne komolyan a környezettudatos fogyasztók elvárásait. Tiltakozásaik és bojkottjaik idén az Apple-t is rávezették arra, hogy zöldebbé tegye gyártási folyamatait.

Az új megoldás a csatornázott vízhálózattal nem rendelkező szegény országok számára készül. Több millió dollárt adományozott feltalálóknak, akik olyan környezetkímélő vécéket építenek, melyek újrahasznosítják a szennyvizet és napenergiával működnek.

Száz tonna vasport szórt szét a Csendes-óceán kanadai partjainál egy kaliforniai üzletember júliusban. Az éghajlatot és a lazacokat akarta megvédeni. A jogsértő esetet csak hónapokkal később tárták fel a hatóságok.

Az hagyján, hogy testünk porból lett és porrá lesz, de az új technológiákat bevető cégek megtesznek mindent, hogy még elhamvadásunk is minél kevesebb szennyezést okozzon környezetünknek. A hamvasztás ugyanis a globális üvegházgáz-kibocsátás 0,2 százalékát teszi ki.

Évente 30 milliárd dollárt generál az illegális fakivágás, állítja az Interpol. A megrendelők és beszállítók a fák DNS-ének vizsgálatával próbálják kiszűrni a kétes eredetű árut. A vizsgálat díja a termék árának fél százalékába kerül.

 

 

 

Az elnyelt széndioxidtól megváltozik az óceánok pH-értéke. A módosult életkörülmények pedig felborítják a tengeri élővilág táplálékláncát. Megdöbbentő felfedezésre jutottak óceanológusok: 300 millió éve nem volt ilyen gyors az óceánok savasodása, mint korunkban.

Megváltozott éghajlati viszonyok, medúzaözön, új tájakra és égövekbe költöző állatállományok. Tömeges migrációtól rajzolódik át az óceánbiológiai térkép, s a folyamat már javában tart. Az emberé lesz a következő költözködő populáció az éghajlatváltozás nyomásában?

A Nobel-békedíjas Al Gore és üzlettársa az ökoszisztémák iránt felelőtlen rövid távú befektetések helyett bevezetnék a lojalitásvezérelt részvények kibocsátását, és a menedzsereket díjazását is a hosszabb távon elért eredményekhez kötnék.

Minden órában olyan mennyiségű energia érkezik a napsugarakban a Földre, ami egy évig tudná biztostani a Föld 7 milliárd emberének villamos energia-igényét. Az iparilag fejletlen országokban, ahol  az áramhálózat nem kiterjedt, hatalmas felvevőpiacot jelent a szegénysorban élő lakosság is: számos cég mozdul rá az új piaci résre, napenergiás mobiltelefontöltőket és más eszközöket kínálva nekik.

Áll a bál Southforkban. Az 1978 és 1991 között 14 évadot megélt sorozatban olaj küzdött olajjal. A napokon belül az RTL Klubon magyarul is debütáló folytatás-széria az új idők szellemében más alaphelyzetet tár elénk: a fosszilis energiahordozó már az alternatív energiákkal küzd az érvényesülésért. A Ewing-család új generációját ezúttal e két jövőképbe vetett hit és az ehhez tartozó pénzéhség szakítja ketté: Jockey fia olajkutat fúrna a Southfork birtokon, Bobby fia viszont a Kínához közeli tengerek medrében megbúvó metánhidrátokból nyerne földgázt. Közben pedig Ellie végrendelete és a birtok sorsa felett marakodnak apjaikal egyetemben. Ki győz?

Nem lepik el az allattomos kártevők és nem támadják meg gombás fertőzések konyhanövényeinket, ha a föld helyett gyökerezés helyett inkáb a levegőben lógnak, vallják egyes gazdák. Valóságos kultusza lett a feje tetejére állított veteményeseknek.

A napkitörésekre ciklikusság jellemző, 2008-2010 viszonylag gyenge időszak. Nem véletlen, hogy ekkor jöttek a zord telek, melynek következtében a Párizst és Londont összekötő Csalagút is lezárásra került a berendezések fagyása és meghibásodása miatt. Tudósok kimutatták az összefüggést a napfolt-tevékenység és a földi időjárás között.

Nem zöld renoméjukat vagy annak hiányát korrigálandó, hanem tisztán gazdasági okokból folyamodnak a napenergiához az olajvállalatok. Egyre inkább kimerülő olajmezőiken egyre nagyobb erőfeszítéssel jár az olaj kitermelése. Az ezt végző eszközök gázt és gőzt használnak. A vizet megéri napenergiával gőzzé hevíteni, mivel a lelőhelyek gyakran olyan tájakon találhatók, ahol egész évben hétágra süt a nap. A paradoxon: a zöld megújuló energiát a fosszilis gazdaság fennmaradásának szolgáltatába vetették be a piaci szereplők.

Jól kimutatható folyamatok mennek végbe az emberi testben, amikor kockázatot vállalunk. Az emberi test működése természetesen nem függetleníthető a tudattól és az elmében keletkező pozitív érzésektől, ihletett meglátásoktól, gondolatoktól, vagy éppen a stressztől. Egy brókerből lett tudós utánaeredt a fiziológiai változásoknak. A kérdés a visszacsatolás: ha a testi szimptómák befolyásolják a piaci szereplők cselekedeteit, sok ember esetében, kollektív szinten az egész piac működésébe is beleavatkoznak?

Az eperfák családjába tartozó ipari kender és a marihuána egyaránt Cannabis sativa néven ismeretes, de a két fajtának több száz variációja létezik. Az elmúlt másfél évtizedben harmincegyre bővült azon fejlett országok száma, ahol újraindult a kendertermesztés, így az EU területén is, ahol uniós támogatást lehet kapni rá. Főbb termelő országok: Anglia, Ausztrália, Ausztria, Chile, Franciaország (8000 hektár), Kanada (5440 hektár), Kína, Németország, Oroszország, Olaszország, Spanyolország, Uruguay.

1956 óta nem volt ilyen szárazság Észak-Amerikában, mint az elmúlt hónapokban. A súlyos vízhiány és a tönkrement termés miatt az USA tagállamain belüli "megyéknek" (county) mintegy felét nyilvánította katasztrófa-sújtotta területté a Mezőgazdasági Minisztérium (USDA), jelentette a CNN hírtelevízió.

A Nestlé "Mr. Water"-nek is nevezett osztrák elnöke, Peter Brabeck szerint a légköri szennyezésnél jobban oda kellene figyelnünk az ivóvíz-készletekre leselkedő veszélyekre. A katasztrófa elkerülésére az üzleti világot és a politikai döntéshozókat próbálja rábírni a cselekvésre - mindeddig sikertelenül.

Általában versenyhivatalok szokták megtorpedózni az egész szektorok térképét átrajzoló  nagyvállalati fúziókat, ezúttal azonban a Qatari Szuverén Alap vétózta meg a magyar mezőgazdasági terményeket is forgalmazó Glencore és az Xstrata fúzióját, mert kifogásolt egyes feltételeket a szerződésben. Az eset ráirányította a figyelmet a nemzeti alapok piacformáló, sőt piacot fegyelmező szerepére.

Beárazták Ausztráliában az emissziókat: dupla annyit kell fizetni a széndioxid kibocsátásért, mint Európában! Az ausztrál kormány kampányba kezdett, hogy elfogadtassa a közvéleménnyel a karbonadót, mely a napokban lépett érvénybe. Nemcsak a fosszilis iparágak ellenzik a bevezetését. A fogyasztók  is.

529 személyt már előjegyeztek, ők már befizették a 200 ezer dolláros viteldíjat.

Megmunkálásuk ökológiai károkat okoz és a szennyező melléktermékek rákkeltőek. A kínai export-kvóta csökkentése, s a négy év alatt hatszoros áremelkedés arra készteti a piaci szereplőket, hogy alternatívákat találjanak.

A ritkaföldfémek elektronizált világunk alapvető építőkövei. A komputerizált eszközök e fontos összetevőinek kitermelésében monopóliuma van Kínának. Berzenkedtek is ez ellen a multik és a környezetvédők. A tervgazdálkodási rendszert követő kommunista kormány illetékesei bejelentették, hogy központilag átalakítják a ritkaföldfém-iparágat. A tervek szerint az ökológiai károkat is orvosolnák, melyeket ezen ásványok kitermelése ró a helyi ökoszisztémákra.

A lakosság növekvő húsigényét mesterségesen, sejttenyésztéssel előállított hússal elégítenék ki a biomérnökök. Egy őssejtből ideális esetben száztíz kilogramm "állatmentes" húst is létre lehet hozni.

Egész irodalma van a virágok érzékeny érezelmi életének. Tudjuk, hogy gyorsabban nőnek Mozart-zenére, mint heavy metallra, és hogy ellenérzéssel vagy tetszéssel viseltetnek egyes emberek iránt. Hamarosan a reptérek is hasznosítják a növényekből kibocsátott élettani jeleket.

Nemcsak az autók és a gyárkémények bocsátanak ki üvegházgázokat. A termőföldek is. Gondatlan kizsigerelésük, túllegelésük és ezáltal bekövetkező erodálódásük miatt világszerte kétszer annyi széndioxidot jutattak a légkörbe, mint azt az emberek teszik a bensőégésű motorokkal.

900 millió ember éhezik világszerte, miközben a fejlett országokban megvásárolt ételek 30-50 %-a a szemétben végzi. Ám e pazarlás megfékezése csak az egyik lehetséges alternatíva a 2050-re 9 milliárd főre duzzadó emberiség élelmezésügyi gondjainak orvoslásában. Új, a klímaváltozás zordabb körülményeihez alkalmazkodó növények, talaj nélkül termesztett fajták, takarékosabb öntözés, gondosabb logisztikai szervezés is szükségesek az élelmek egyenlőbb elosztásához.

László Ervin (1932) sokat hangoztatott vesszőparipája az az Albert Einsteintől kölcsönzött gondolat, miszerint "a problémákat nem lehet megoldani azzal a gondolkodással, amely azt létrehozta", újabb és újabb megerősítést nyer az egyre súlyosbodó pénzügyi, ökológiai, társadalmi és egyéni válságokkal. Paradigmaváltásra van szükség. A Budapest Klub alapítója a Kossuth Klubbal megrendezett Világváltás című konferencián beszélt a jövőesélyekről.

A Revenge of the Electric Car (Az elektromos autó bosszúja) című 2011-es dokumetumfilm utánajárt, milyen nehézségeken ment keresztül az új vívmány, mire a nagy autógyárak rászánták magukat, hogy tömegterméket csináljanak belőlük. Alternatív gépjárműként még mindig csak "jó úton" halad ahhoz, hogy elérje ezt a célt, de léte már biztosítva van. Nem volt ez mindig így... De ehhez fanatikus rajongók kellettek. A film a tudatos fogyasztók kampányolásának szükségessége mellett teszi le voksát.

Külön irodalma van az úgynevezett "chem trail"-jelenségnek: Budapest felett is gyakran megfigyelhető, hogy egy repülőgép akár 18-20 csíkot is húz a város felé, melyek felhőkké oszlanak szét. A jelenség okát és eredetét faggató kérdésünkre a Honvédelmi Minisztérium a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra hárította a válaszadást. A légiközlekedésért felelős tárca azonban hallgat. Pedig már amerikai dokumentumfilmeseknek is feltűnt, hogy régiónkban túl sok az ilyen csík.

Afrika egyes sivatagos területei alatt jelentős vízkészletek húzódnak, állapították meg a szakemberek legújabb mérései. A hozzáférés azonban összetettnek és költségnek bizonyulhat. Eközben a Bugsy Siegel gengszter által a nevadai sivatag kellős közepére megálmodott és felépített Las Vegasnak egyre súlyosbodó vízhiányok rémével kell számolnia.

A Regional Environmental Center (REC) megújuló energiaszektorról szóló négy országra kiterjedő elemézését bemutató konferencián érdekes módon egyedül egy külföldi személy, Sandrine Dixson-Decléve merte nevén nevezni a problémát: hogy a nagy zöld energia-beruházásokra nem szeret Magyarországra jönni a tőke. A jelentésről egyelőre csak az összefoglalót elolvasó Kovács Pál klíma- és energiaügyi felelős államtitkár semmitmondó, protokoláris beszéde adós maradt a problémák és kihívások felvázolásával. Viszont kedélyesen fotózkodott az ökotudatos multikat Brüsszelben képviselő brit szakemberrel.

Lehet vele fűteni, elektromos áramot termelni, gépkocsit meghajtani. Ráadásul az új fúrási technológiának köszönhetően hatalmas, úgynevezett nem hagyományos földgáz-készletek váltak kitermelhetővé. De megdőlni látszik az az axióma, miszerint feleannyi üvegházgáz-kibocsátással jár a földgáz használata, mint a széné, vagy hogy a földgázüzemű autók harminc százalékkal kevesebb szén-dioxidot eresztenek ki, mint a hagyományos benzinesek. A földgáz teljes életciklusa - a kitermelést, a feldolgozást és a szállítást is beleértve - ugyanis tetemes környezeti terhelést és szennyezést von maga után. A földgáz azonban favorizált energiaforrás a fejlett világban, és mindenütt komoly erőfeszítéseket tesznek az önellátás fokozására a függőség csökkentése érdekében.

Lehetséges-e az olaj nélküli jövő? Pontosabban, hogyan lehet ezt a koncepciót keresztülvinni napjaink nemzetközi politikájának és diplomáciájának labirintusában? Ennek lehetőségeit kutatja A Future Without Oil című dokumentumfilm. Laetitia Moreau kamerája előtt egy ecuadori delegáció lobbizását követhetjük nyomon, ahogy az ökológiai befektetések egy új rendszerét próbálják meghonosítani. A francia rendezőnő alkotását a Thesszaloniki Dokumentumfilm-fesztiválon láttuk.

2020-ig évente 300 milliárd dollárba kerülne, hogy megőrizzék a bioszféra genetikai gazdagságát, s ezzel az emberi életet támogató ökoszisztémák épségét, az élelmiszer- és ivóvíz-források bőségét, a gyógyszeralapanyagok tárházát. A kormányok azonban csak ennek tizedét költik környezetvédelmi és ökoszisztéma-megőrzési programokra.

Miközben a szegény országokban közel egymilliárdan éheznek a fejlett világ társadalmaiban az étkek felét kiöntik. Szakértők kiszámolták, pontosan mennyi élelmiszert pocsékolunk.

A legsúlyosabb környezetpusztító ipari tevékenységek közé tartozik a felszíni bányászat. A módszert nagy méretekben használja az USA-ban a Massey Energy. Ennek káros hatásairól szól a The Last Mountain (Az utolsó hegy) című dokumentumfilm, melyet a Thessaloniki Dokumentumfilmfesztiválon láttunk.

A legsúlyosabb környezetpusztító ipari tevékenységek közé tartozik a felszíni bányászat. A módszert nagy méretekben használja az USA-ban a Massey Energy. Ennek káros hatásairól szól a The Last Mountain (Az utolsó hegy) című dokumentumfilm, melyet a Thessaloniki Dokumentumfilmfesztiválon láttunk.

A romániai Alba megye fellebbviteli bírósága érvénytelenítette a kanadai tulajdonú Rosia Montana cég rendezési tervét. A 7,5 milliárd dollár értékű projekt Európa legnagyobb nyíltszíni aranybányáját hozná létre, és valószínű környezeti terhelése miatt a kezdetektől fogva nagy tiltakozást váltott ki, nemcsak a szomszédos Magyarországon.

Bár az arab olajsejkek pazarló életmódjának vajmi kevés köze van az ökológiai fenntarthatósághoz, van egy arisztokrata, aki példamutatóan gyakorolja az ökotudatos életvitelt. A nyugati sajtóban csak „zöld sejkként" emlegetett 46 éves dr. Abdul Aziz bin Ali Al-Nuaimi az 1981 óta hatalmon lévő 81 éves uralkodó unokaöccse.

A gazdaságszervezés és az üzleti döntéshozatal folyamataiban az esetek nagy részében figyelmen kívül hagyják a bioszféra "szolgáltatásainak" értékét. Ez éppen azon ökológiai erőforrások gondatlan elkótyavetyéléséhez, sőt szisztematikus kifárasztásához vezet, amelyeken maguk a gazdasági folyamatokat alapulnak. A gondatlanság sokszor tudatlanság eredménye - ám egy ingyenesen letölthető szoftver segít modellálni döntéseink ökológiai hatását, s az érintett ökoszisztémák értékét.

Többek között a Károly walesi herceg magánvagyonát kezelő alap és Lord Jacob Rothschild mágnás alapja vesznek részt befektetőként abban a 103 millió dolláros konzorciumban, melynek célja, hogy energiát állítsanak elő természetes hulladékokból.

A vízügyek nemzetközi hírű szakértője, Peter Gleick, akivel a Piac és Profit februári számában közöltünk exkluzív interjút, a héten bevallotta: e-mailben másnak adta ki magát, hogy hozzáférjen klímaszkeptikusok munkájáról szóló benső, bizalmas információkhoz, melyben az ő munkáját is kritizálták. A botrány megrengetni látszik az eddig feddhetetlen Gleick reputációját.

A természetben elhajigált ásványvíz-palackok, nejlonszatyrok apró darabokra bomlanak, az állatok tévedésből tápláléknak nézik ezeket, s belehalnak a műanyag rendszeres fogyasztásába. Földrajzi helytől függetlenül, világszerte nagy állatállományok pusztulnak el a szabadban a turisták gondatlan szemetelése miatt.