"Nincs még egy természeti nép, amely így rongálná a környezetet, mint mi. A folyamat tízezer éve kezdődött," mondta László Ervin tudományfilozófus a Budapest Klub és az Univalor Kiadó közös rendezvényén.
Amikor Mahatma Gandhit (1869-1948) megkérdezték, mi a véleménye a nyugati civilizációról, azt mondta: "Jó ötlet lett volna." Találó megállapítás. Harmóniátlan világban élünk. "Amit a lélektudomány harmóniának nevez, azt a természettudomány koherenciának hívja az összetett organikus rendszerekben. A modern nyugati világ elgondolásai ezt nem veszik komolyan", mondta László Ervin tudományfilozófus, a Római Klub tagja a pénzügyi és politikai elitekre utalva. Szerinte nem szabad ölbe tett kézzel kell ülni, tőlük várva a megoldást.
"Evolve or exit": fejlődsz vagy kihalsz
Fred Hoyle (1915-2001) matematikus-csillagász egzakt módon kiszámolta, annak valószínűsége, hogy az evolúció hozzánk foghatóan értelmes fajt hoz létre, akkora, minthogy "a hurrikán végigsöpör egy szeméttelepen és az ott heverő elkatrészsekből összeállít egy repülőgépet." (Ennek másik variációja: az evolúció nem úgy működik, hogy véletlenszerűen feldobja a téglákat, és abból összeáll a kölni katedrális.)
Evolúciós tudósok rájöttek, hogy a törzsfejlődést továbbvivő mutációk nem a domináns fajoknál keletkeznek. Azok általában kihalnak. "A perifériáról jön a mutáció. A periféria a központ felé tolódik, hogy átvegye a helyet", mondta László Ervin, akinek Világváltás című könyvéről kapta címét a konferencia.
A modern, iparilag fejlett társadalom fenntarthatatlan fogyasztása, életfolyamatai könnyen okozhatnak olyan kataklizmatikus változást, amiből nem kerülünk ki egykönnyen - illetve csak változással tudunk továbblépni. "Evolve or exit, fejlődj vagy lépj ki. Egy jobb pénzügyi rendszer, vagy a napenergia nagyobb használata még nem segít ebben. Mert akkor is odajutunk, hogy egy kisebbség kezében koncentrálódnak a javak. Ennél alapvetőbb változásra van szükség." Nemcsak politikai, hanem etikai értelemben, mentális, szellemi, magánéleti szinten is.
Esélyek a változásra és változtatásra
Mekkora hatása lehet az egyénnek, hogy az új paradigmák elérjék a kritikus tömeget és széles körben változást indukáljanak? A professzor a kvantumtudományok kontextusába helyezte a kérdést. A modern természettudomány szerint rész és egész kapcsolata egészen finomabb, mint a karteziánus, newtoni világkép hitte egykor. "Az élő szervezet nem tudna létezni, ha egyik része nem tudna a másikról. Agyunk is egy kvantumrendszer. A betegben a koherencia fékezve, a kommunikáció mérsékelve van." Mi lesz veled ember? A természeti világ "kaotikus rendszer".
„Ez nem azt jelenti, hogy káosz jellemzi, igenis vannak benne alapszabályok, törvényszerűségek, de dinamikusan kaotikus rendszer, melynek részei érzékenyen összekapcsoltak. A részek folyamatosan kommunikálnak egymással. Ez az univerzumban is így van: ez a nem-lokalitás elve. A káoszelmélet értelmében, akár kis hatások is nagy befolyással lehetnek a rendszer egészére. Erről szól a „pillangó-effektus". Ha egy pillangó megrebbenti a szárnyát a világ egyik felén, a másikon hurrikán keletkezik.
Mit tehetünk? "Legyél te magad az a változás, amit a világban látni akarsz", idézte Gandhi másik híres mondását a professzor.
