Ma van a Túlfogyasztás világnapja, és idén példa nélküli csökkenés tapasztalható a modern társadalom ökológiai lábnyomában – ez azonban nem annak tudható be, hogy hirtelen elkezdtünk jóval tudatosabban élni, hanem a koronavírus-járvány miatti korlátozásokra és annak gazdasági következményeire vezethető vissza.

A kibocsátás mennyisége attól függ, hogy csak békésen pöfékel-e néha egy-két füstfelhőcskét magából a vulkán, vagy akár fel is kell a szunnyadásából, és kitör. Vannak nagy aktív vulkánok a világban, és időnként látványos körülmények között tör fel belőlük a láva és az üvegházgázok.

Úgy már nem élhetünk, fogyaszhatunk, termelhetünk és szennyezhetünk tovább, ahogy eddig tettük. A bioszféra egy új egyensúlyra fog beállni, de a kérdés az, hogy ez az emberi létnek kedvező lesz-e? Új módon kell viszonyulnunk nemcsak a természeti környezethez, de egymáshoz is, annak átérézésével, hogy egy nagyobb egész részei vagyunk. A kulcsszó az empátia és az együttműködés, mert a természeti rendszerek is az együttműködés alapelvén működnek, hangsúlyozta László Ervin világhírű tudományfilozófus-író, a Budapest Klub alapítója a Piac & Profit által kilencedik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

Ez rizikó-jóslat persze minket, az emberi fajt is magában foglalja. Az állatfajok és növényfajták tömeges pusztulása olyan dominóeffektust indíthat be, melynek mi isszuk meg a levét, figyelmeztetnek tudósok. Ha eléri a 5-6 Celsius-fokot a globális felmelegedés, minden életforma kihalhat a Földön a klímaváltozás miatt.

Sokkal kisebb gépek használatával, kevesebb takarmányfogyasztással, vízhasználattal és üvegházgázkibocsátással jár az ízeltlábúak tenyésztése, mint a négylábú jószágoké. A bogarak teste fehérjében dús élelemként szolgálhat. Undorunkat legyőzendő, valószínűleg por formában lesz a legnépszerűbb a rovarfehérje. Svájcban már kapható bogárburger, az Ikea is tervezi árusítását.

„Ha nem fordulunk vissza, akkor nekünk vége” – nyilatkozta a sajtónak a katolikus egyház feje a pápai különgépen. És nem a repülőgép útvonalára értette a mondatot. Ez Ferenc pápa sommás véleménye a túlélési esélyeinkről, ha továbbra is szennyezünk.

Nem mindegy, hogy az üvegházgázok magas koncentrációja miatt 1 vagy 6 Celsius-fokkal melegszik a Föld éghajlata. A kettő között a különbség élet és halál. Szó szerint. Klimatológusok a globális felmelegedés minden egyes Celsius-fokára kidolgozták, milyen jövővel kell számolnunk. Mutatjuk, mire számíthatunk, attól függően, hogy mennyi káros anyagot eregetünk a légkörbe.

Idén az eddigi legkorábbi dátumra, augusztus 2-ára esik a túlfogyasztás világnapja, vagyis az emberiség alig több mint hét hónap alatt elhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Mától a jövőnket használjuk el: úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre.

A CNN hírtelevízió összegyűjtötte, hol szenvednek a leginkább a hőségtől a világban. Érdemes ezzel vigasztalnia magának a kókadozó európainak, amikor rátámad a nyári kánikula. A legmagasabb valaha mért hőmérséklet 68,8 Celsius fok!

László Ervin (1932) sokat hangoztatott vesszőparipája az az Albert Einsteintől kölcsönzött gondolat, miszerint "a problémákat nem lehet megoldani azzal a gondolkodással, amely azt létrehozta", újabb és újabb megerősítést nyer az egyre súlyosbodó pénzügyi, ökológiai, társadalmi és egyéni válságokkal. Paradigmaváltásra van szükség. A Budapest Klub alapítója a Kossuth Klubbal megrendezett Világváltás című konferencián beszélt a jövőesélyekről.

Hány ember élt eddig a Földön? - merült fel a kérdés újfent, miután az ENSZ tavaly októberben bejelentette, hogy bolygónk lakossága meghaladta a 7 milliárd főt.

Mi történik, amikor a politikusok, énekesek vagy mozi sztárok - a pályájuk csúcsán, amikor mindenki rajong értük - furcsa, elítélendő dolgot tesznek? Vajon a hatalmi pozíció vagy a hízelgő rajongók miatt veszítik el valóságérzetüket, s hiszik, hogy büntetlenül bármit megtehetnek?

A gazdasági válságnál is súlyosabb problémát jelent, hogy a túlnépesedett Föld teljes lakosságának nem lehet biztosítani a fejlett országokban eddig megszokott energiafelhasználást és életszínvonalat - mondta Haraszthy László környezetvédelmi és vízügyi szakállamtitkár kedden Budapesten, az "V. Hagyomány és természet" című konferencián tartott előadásában.