Százszor nagyobb légszennyezést okoz az emberiség, mint a vulkánok

A kibocsátás mennyisége attól függ, hogy csak békésen pöfékel-e néha egy-két füstfelhőcskét magából a vulkán, vagy akár fel is kell a szunnyadásából, és kitör. Vannak nagy aktív vulkánok a világban, és időnként látványos körülmények között tör fel belőlük a láva és az üvegházgázok.

Bár az emberi civilizáció éves globális légszennyezése óriási, és még a vulkáni tevékenység emissziója sem ér a közelébe, azért egy-egy nagyobb kitörés jelentősen meg tudja emelni az adott év kibocsátását. A világgazdaság kibocsátása 32,5 milliárd tonna (vagyis 32,5 gigatonna) volt 2017-ben.

Ehhez képest a vulkáni tevékenység viszonylag elenyésző, bármelyik kalkulációt is nézzük, hiszen két becslés forog közkézen. Az egyik a Brit Földrajzi Kutatóintézeté, mely szerint az éves vulkanikus légszennyezés 300 millió tonna (azaz 300 megatonna) szén-dioxid.

Az Amerikai Földrajzi Kutatóintézet ennél alacsonyabb értéket adott meg 2010-ben. A szervezet tudósai szerint a vulkánokból éves szinten 130–230 millió tonna üvegházgáz jut a légkörbe, nyilván attól függően, hogy az adott esztendőben mennyire aktívak a vulkánok. És ebbe az alacsonyabb összegbe még beleszámolták a tengerszint alatti vulkánikitöréseket is.

Mégis egy-egy nagyobb kitörés azért meglátszik az éves globális emisszióban. Íme néhány példa:

A szicíliai Etna emissziója egy csendes évben: 1 millió tonna
A fülöp-szigeteki Pinatubo-hegy kibocsátása 1991-es kitörésekor: 42 millió tonna

Negyvenkét millió tonna már jelentős kibocsátás, nagyjából egyenlő Anglia néhány heti emissziójával.

De még ha a magasabb, 300 millió tonnás értéket vesszük, az emberek légszennyezése több mint százszor nagyobb minden egyes esztendőben, mint a vulkánoké.

Ebből jól látszik, hogy az ipari forradalom és a technológia uralta huszadik század előtti korszakok levegője mennyivel tisztább volt. És tiszta is lenne, ha mi nem lennénk, vagy nem úgy termelnénk, utaznánk, szórakoznánk, használnánk elektromos eszközöket, mint ahogy tesszük most.

Hűtőhatás

Ezek a számok persze félrevezetőek kissé, hiszen a vulkánok nagy mennyiségű ként bocsátanak ki magukból, s a kén elhomályosítja a napfényt, illetve csökkenti a napsugarak erejét, s ezzel hűtő hatást hoz a földi légkörbe.

Amikor a Pinatubo-hegy vulkánja 1991-ben kitört a Fülöp-szigeteken, a következő évben 0,5 Celsius-fokkal csökkent a globális hőmérséklet.

Az idő haladtával ez a hűtő effektus elmúlik, és a kibocsátott szén-dioxid üvegházhatása erősebb és maradandóbb.

(The Guardian, Reuters)