A 62 éves Russ George-nak az Egyesült Államok Nemzeti Óceanográfiai és Légköri Hivatalát (NOAA) is sikerült "bepaliznia": az állami pénzen működtetett intézet óceánfigyelő eszközöket bocsátott a rendelkezésére (mégha csak ideiglenesen, kölcsönbe adták neki azokat). Ez kínos gigszer, bár önmagában nem túl jelentős, hiszen az intézetnek bevett szokása, a legkülönfélébb hajóknak adja mérőeszközeit, hogy azok adatokat gyűjtsenek a víz sótartalmáról és más tulajdonságairól.

A kanadai területen tervbe vett kísérletről ugyanis elhitték az amerikai felek, hogy legitim, hatóságialag engedélyezett akció. Kanadában viszont az illetékes minisztérium jelezte a kalandkedvelő milliomosnak, hogy terve nemzetközi jogot sért, számolt be a tudományos élet szereplőit megdöbbentő botrányról a Reuters. A kanadai kormány ugyanis aláírt olyan nemzetközi megállapodásokat, melyek tiltják a vasszórást kereskedelmi céllal.

A British Columbia északi partjainál történt vasszórásra egy indián bennszülött közösségtől kapott engedélyt, akik 2,5 millió dollárt kaptak tőle cserébe. A csoport további bevételt várt attól, hogy kibocsátás-ellentételező (carbon offset) krediteket szerez tevékenységével. Ezek a kvóták a megkötött üvegházgáz-mennyiséggel azonos nagyságú kibocsátásra jogosítanak fel, ha a légszennyező cégek megveszik őket.

George a vas szétszórásával a planktonok növekedését próbálta elősegíteni, amely hozzájárulna a helyi lazac-állomány gyarapodásához - mely a bennszülöttek egyik fő jövedelemforrása. A milliomos az éghajlatváltozást is belevonta magyarázatába: a planktonok ugyanis megkötik a széndioxidot, és amikor meghalnak, az óceán mélyére kerülnek, vagyis az üvegházgáz nem szabadul ismét ki (mint a szárazföldön a kivágott fák esetében).

Miután az eset kitudótott, szakemberek azt nyilatkozták, a vas szétszórása nem okoz nagy természeti károkat az óceán élővilágának, mégis tudománytalan és felelőtlen cselekedetről van szó.

A "vastrágyázás" a "geoengineering" nevezetű, vitatott megítélésű tudományág egyik módszere, melynek célja technológiai megoldásokkal megakadályozni a globális légköri felmelegedést.

A kísérlet tízszer nagyobb vasmennyiséget juttatott az óceánba, mint bármely korábbi hasonló projekt. A növényökológusi képesítéssel rendelkező George állítása szerint szakértői teamjével együtt - melynek ő volt a vezetője - rengeteg értékes adatot gyűjtött a planktonok növekedéséről, de független tudósok kétségbe vonták ennek valóságtartalmát, mivel George máig nem nevezte meg csapata tagjait.

A Planktos nevű cég vezetőjeként George évekkel ezelőtt már próbálkozott hasonló akcióval. Akkor az egyenlítői Galapagos-szigeteknél tervezett szórást, de cége végül lefújta a műveletet, mert a környezetvédők ellenkampánya miatt képtelen volt befektetőket találni hozzá.