Ezzel szemben a két hét alatt 10 000 Otthon Startos hitel azt sugallja, hogy ennél nagyobb számok lehetnek. Hiszen az OTP szeptemberre vonatkozó néhány ezer darabos becslése megdőlt. Ha elfogadjuk az OTP 30 milliós átlagos hitelnagyságra vonatkozó becslését, akkor már most 300 milliárd forinttal növekedhetett az új hitelállomány, miközben a teljes lakáscélú hitelállomány március végén 6 560 milliárd forint környékén állt. Ez pedig azt jelent, hogy az elmúlt két hétben (a mintegy 1 százalékos hitelamortizációt nem számítva) mintegy 4-5 százalékkal növekedhetett a hitelállomány. Ez nagyon erős indulás.

Ha így folytatódna, akkor az év végéig maradó cirka 12 hétben (ünnepeket ne számoljuk) 60 ezer új hitellel növekedne az állomány, amely 1 800 milliárd forintra rúgna.  S ez csak az idei növekményt jelentené. Nagy valószínűleg nem lesz így. Az első hetek valójában az augusztusi felkumulálódott keresletet is tartalmazzák, szóval valószínűleg szignifikáns csökkenést láthatunk majd a napi számokban. Azért játsszunk el a gondolattal, hogy ez mit jelentene az idei évre az OTP esetében. A bank a magyar jelzáloghitelállomány mintegy 30 százalékát folyósította, s a nettó kamatmarzsa 3 százalék körül van itthon. Ha felteszem, hogy az Otthon Start hitelen magasabb, 4 százalék körüli nettó kamatmarzsot ér el, akkor egy ilyen extrém – ugyan nem lehetetlen, de nem valószínű -esetben is egy teljes évben az adózás előtti eredményt mintegy 25 milliárd forinttal, az ideit pedig csak néhány milliárd forinttal növeli meg. Mindeközben az idei eredményvárakozás a Bloomberg adatai szerint 1 093 milliárd forint a jelen pillanatban. Szóval a címben feltett kérdésre a válasz: Nem. Ugyanis az eredményt a program csak néhány százalékkal mozgatja meg nagy valószínűséggel. Mindenesetre azért egyértelműen pozitív a hatás, s még annál is jobban, mint korábban gondoltuk.