A lakosság építőipari szakemberekkel szembeni bizalma tavaly óta nem változott, idén is átlagosan 3,6 csillagon áll. A kontármunkák aránya csökkent: a felnőtt lakosság 14,5 százaléka szenvedett el kontárkárt az elmúlt egy évben, ami jelentős, 9 százalékpontos csökkenés az előző évhez képest. Ugyanakkor a kontármunkák átlagos kárösszege 27 346 forinttal nőtt, elérve a 842 137 forintot, ami 3,4 százalékos „kontárinflációnak” felel meg.

Kontárkárok átlagos összege régiónként és Budapesten, egyesített mintán, 2025. augusztus (zárójelben a 2024. augusztusi adatokhoz viszonyított változás látható)

„Első pillantásra biztató, hogy csökkent a kontárkárosultak aránya, de a háttérben nem kizárólag pozitív folyamatok állnak. A visszaesésben szerepet játszhat a csökkenő megrendelésszám és a gazdasági visszafogottság is: a kevesebb felújítás kevesebb hibalehetőséget jelent. Emellett az építőanyagárak és a munkadíjak emelkedése is érdemben befolyásolhatta a mutatókat” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Hozzátette: „a kedvező tendencia mögött azonban megfigyelhető a lakosság tudatosságának növekedése is. Egyre több megrendelő kér referenciát, ellenőrzi a szakembereket, és választ átgondoltabban kivitelezőt. Nem győzöm hangsúlyozni: a kontármunka megelőzése jóval költséghatékonyabb, mint az utólagos helyreállítás.”

A kontárkár keletről nyugatra nő

Továbbra is jelentős regionális különbségek figyelhetők meg a kontármunkákból származó károk mértékében. A legmagasabb átlagos kontárkárt Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon mérték: előbbinél 828 182 forint, utóbbinál 839 200 forint volt az átlagos kárösszeg. A legalacsonyabb értéket Észak-Alföldön regisztrálták – 379 461 forinttal –, ami közel 200 ezer forintos javulást jelent az előző évhez képest.