„Évek óta következetesen megfigyelhető, hogy a kontárkárok mértéke kelet felől nyugat felé haladva emelkedik” – mutat rá Markovich Béla. „A három régióban mért csökkenő kárösszegek pedig nem feltétlenül a piac tisztulását jelzik, sokkal inkább azt, hogy visszaesett a nagyobb volumenű, összetettebb kivitelezések száma. A lakosság árérzékenyebbé és tudatosabbá vált, ami önmagában is csökkenti a kockázatokat.”

Kontármunkák mentén kettészakadt az ország

Az 1–2 csillagos, kontár vagy gyenge minőségű munkák aránya régiónként jelentősen eltér. A déli régiókban jóval magasabb a problémás kivitelezések aránya: a Dél-Alföldön 25 százalék, az Észak-Alföldön 23 százalék. Ezzel szemben az északi térségekben lényegesen kedvezőbb a helyzet: Észak-Magyarországon mindössze 5 százalék, a Nyugat-Dunántúlon 9 százalék, Közép-Dunántúlon pedig 7 százalék számolt be kontár és gyenge minőségű munkáról. Az adatokból világosan kirajzolódik: építőipari szempontból az ország gyakorlatilag kettészakadt.

Kontár- és gyenge munkák aránya régiónként és Budapesten, egyesített mintán, 2025. augusztus (hol a legmagasabb ezek aránya?)

„Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy úgy tűnik, ahol kevesebb az építkezés, ott ritkábbak a negatív lakossági értékelések is, azaz kevesebb a kontármunka” – magyarázza Markovich Béla. „Az 1–2 csillagos minősítések aránya jellemzően ott alacsony, ahol tavaly augusztus óta, az elmúlt egy évben kisebb volt az építőipari termelés*. Ez arra utal, hogy kevesebb kivitelezés egyszerűen kevesebb hibalehetőséggel jár.”