Kriston László cikkei
Kriston László cikkei
Startupnevelés Budapesten: pénz van bőven, csak vezetői kaliber nincs
Ismerjük azt a kevés sikersztorit, ami innen indult. Ustream, Bitrise, Prezi. De mi kell ahhoz, hogy több cég járjon a nyomdokukban és hogy egy nap akár magyar alapítású unikornis is szárnyaljon a világgazdaságban? A hazai startupok nagy része a magvető tőkén sem jutott túl, olyan kaliberű alapítók pedig nem tódulnak ki az egyetemekről, akik világvállalatot tudnának építeni. A hazai helyzetről vitatkoztak szakemberek a Startup Safari Budapest 2019 jegyében rendezett dispután a BGE Labon.
Az éttermi kaja is segítheti a csomagszállítás zöldülését
A DHL már felajánlja a fogyasztóknak azt az opciót, hogy bioüzemanyaggal működő hajókon érhet célba a feladott csomag és szállítmány. De ez talán csak akkor lehet igazán zöld megoldás, ha a főzésből visszamaradt olaj- és zsírmaradékokat újrahasznosítva állítják elő az üzemanyagot, nem pedig még több bioüzemanyag-alapanyagnak alkalmas növény termesztésével.
Továbbra is Ázsiába küldjük elégetni a műanyagot
Azóta, hogy 2018 elején Kína kitiltotta a szétválogatatlan és megtisztítatlan műanyagszemét importját az országból, a lusta nyugati világ nem javított az újrafeldolgozási arányon: még mindig inkább elküldjük Ázsiába a hulladékunkat, hogy ott újrafeldolgozzák azt, egy részüket pedig elégessék. A helyi üzemek persze engedély nélkül működnek, és környezetszennyezők.
Arrogáns főnököd van? Csak a bizonytalanságát kompenzálja
Kivonulóban van a munkaerőpiacról a nyugdíjkorhatárt elért, rangidős hazai vezetőgeneráció, a régi gárda, mely még ’89 előtt szocializálódott. És már nem találják a közös hangot a húszasokkal, de sokszor még a harmincasokkal sem. A Piac & Profit Csapatépítési trendek – 2019 című konferenciájának előadói ismertették a dilemmákat.
Brazília Trumpja bányászattal gyorsítja az esőerdők irtását
A populista Jair Bolsonarót a farmerek szavazatai juttatták az elnöki posztra Brazíliában és már kampányában felszólalt a környezetvédelmi bírságok ellen, amiért azok anyagilag romlásba döntik a gazdákat. Egy új testülettel megfékezi a bírságok kiszabását, sőt új bányák létesítésével felgyorsítja a Föld tüdejének számító Amazonas-esőerdő irtását is.
Éppen róla nem gondoltam volna... Ki lop a cégtől?
Az emberek 75 százaléka lopott már a vállalkozástól, ahol dolgozik. A legnagyobb károkat a már sok-sok éve a cégnél lévő kollégák okozzák, mert ők tudnak a legtöbbet a céges folyamatokról, és bennük gyülemlett fel a legtöbb sérelem, tudtuk meg a Piac & Profit Ügyviteli trendek című konferenciáján.
Fejlődési rendellenességeket okoz a gyerekekben a szennyezett levegő
Az emberiség 90 százaléka nap mint nap rossz minőségű levegőt lélegzik be. Évente mintegy 700 000 öt évnél fiatalabb gyerek hal meg emiatt. A fejlődésben lévő szervezetnek nagyobb károkat okoznak a levegőben lévő szennyező anyagok, mint a felnőttek testének.
Naponta 35 emberrel végez a légszennyezés Magyarországon
A szennyezett levegő által bekövetkező idő előtti elhalálozás nem olyasfajta probléma, ami csak a szegény országokat érintené. Az EU-ban is nagy a baj. A toplista azonban csalóka látványt nyújt: nálunk rosszabb a helyzet. A százezer lakosra jutó halálozási arány jóval nagyobb nálunk, mint a dobogós helyezésű országokban.
Mi köze az ezotériának és Rudolf Steinernek a klímabarát borhoz?
Egyre erősödik a környezet- és egészségtudatos fogyasztók szegmense az élelmiszerpiacon. A bortermelésben az organikus és a „biodinamikus” szőlőtermesztés most az új divat. Illetve nem is annyira új ez: már a teozófia 19. századi német atyjának, Rudolf Steinernek is megvoltak a gondolatai arról, milyen a jó bor. Az ökotudatos 21. századi borászatok tulajdonképpen az ő nyomdokain járnak.
Ezért tiltotta be az EP a műanyag evőeszközöket és szívószálakat
Az Európai Parlament megszavazta azt a direktívát, mely betiltja az egyszer használatos plasztik evőeszközöket, szívószálakat és kávéspoharakat. A tagországok két éven belül kötelesek érvényesíteni a tilalmat saját jogkörben.
A válság óta sem csökkent a fosszilis energiák állami támogatása az EU-ban
Bort isznak, és vizet prédikálnak a párizsi klímaegyezményre felesküdött európai kormányok: ugyanolyan sok pénzt öntenek támogatás formájában a fosszilis energiákba az uniós tagországok, mint a gazdasági válság kezdetén.
Kihalóban a korallok: nem fogják többé megkötni a szén-dioxidot
Csökken a korallbébik száma az ausztráliai Nagy-korallzátonyon. Az óceánok felmelegedése miatt hamarosan búcsút mondhatunk a koralloknak. Ezzel elveszítjük a Föld egyik fontos szén-dioxid-megkötő kapacitását.
Okos adatok: egyre olcsóbb rendszerek a kkv-k szolgálatában
A gépi intelligencia a hatékonyságnövelés talán utolsó forrása. Az okos eszközök, szenzorok közötti kommunikációt, a mesterséges intelligencia-szoftverek használatát a kisebb cégek számára is elérhetővé fogják tenni azok a IoT-hálózatokat, amik most indulnak el az 5G-technológiával. A szenzorok és e rendszerek ára évről évre zuhanni fog, vagyis előnyeit a kkv-szektor is learathatja. Erről is beszéltek az előadók a Piac & Profit ADAT – Az új kincs című konferenciáján.
Hat módszer, hogy hiteles vezető legyél
Manapság a munkavállalók válogatnak az állások és a főnökök között, s hamar továbbállnak, ha nem tetszik nekik a munkahelyi atmoszféra. A hiteles vezető módszereit és stílusát ismertették a Piac & Profit Csapatépítési trendek – 2019 című konferenciájának előadói.
A városi levegő nem szabaddá tesz, hanem stroke-ot okoz
Nem is annyira a légutakat teszik tönkre a szennyezett levegőben szálló apró porszemcsék, mint inkább az érrendszerünket. Nem egy évet veszítünk el ezzel az életünkből, mint ahogy azt az Egészségügyi Világszervezet becsülte, hanem kettőt. Az európai elhalálozások közel ötöde a légszennyezés számlájára írható.
Magyarországot is elérik a szúnyogokkal terjedő betegségek
Romániában, Boszniában, Macedóniában már jelen vannak a vírusokat terjesztő szúnyogok. A felmelegedés miatt egyre északabbra húzódik két fertőző szúnyogfajta élőhelye. 2050-re újabb félmilliárd ember lehet kitéve a csípéseiknek, melyekkel olyan betegségeket kaphatunk el, mint a dengue-láz, a Zika-vírus vagy a sárgaláz. A szúnyogok szinte mindenütt megélnek, sekély vízbe és autógumiba is petéznek.
Elmebajt okozhat a kamaszokban a szennyezett városi levegő
Hangokat hallanak, és olyan dolgokat látnak, amiket mások nem. Üldözési mániájukat van, azt hiszik, hogy kémkednek utánuk. Gyakrabban fordulnak elő ilyen kényszerképzetek azon kamaszok körében, akik szennyezett városi levegőt szívtak be testük növekedésének éveiben, mint azoknál, akik vidéken, falusi környezetben nőttek fel – állítják angol kutatók. A vizsgálat kritikusai szerint azonban más okai is lehetnek az elmezavarnak.
Sztori: a szükséges plusz
Mi kell ahhoz, hogy egy termék elterjedjen, egy szolgáltatás jelenséggé váljon? Az, hogy megoldja a fogyasztó problémáját, amivel hálát, sőt kultikus rajongást vált ki. A minőség önmagában kevés, a terméknek egy sztoriba kell illeszkednie, és a cégeknek ezt kell kommunikálniuk. Az üzleti siker kulcsa napjainkban a történetmesélés.
Hét trükk a munkaerő megtartásához
Ma már a dolgozók válogatnak az állások között, nem fordítva. A mentor, a bevonáson alapuló együttműködés, a bizalom, a higgadt teljesítményértékelés mind számítanak abban, hogy a munkavállaló kilép-e, vagy ottmarad egy cégnél. A fizetés csak egy a megtartó erők közül. Erről is szó esett a Piac & Profit Csapatépítési trendek – 2019 konferenciáján.
Már nem csak az outsourcing miatt csökken a nyugati államok légszennyezése
Magyarország egyike annak a 18 országnak, ahol 2005 előtt tetőzött a légszennyezés, és 2015-ig is jelentősen csökkent az üvegházgáz-kibocsátás. Elemzők megnézték, mi a közös a dekarbonizációs pályára állt országok gazdasági gyakorlatában. Még mindig messze vagyunk attól, hogy nagyszámú nemzetállam zéróemissziós entitás legyen a légkör szempontjából.
Hat szokás, ami közös hatszáz milliomosban – ez a gazdagok titka?
Több meló, olvasás, több testedzés, kevesebb lógás a közösségi médián és alvás. Amerikai milliomosok életviteléből próbálták kicsipegetni, milyen szokások segítenek hozzá a meggazdagodáshoz. A milliomosok máshogy élnek, mint a többség.
17 PET-palackért kapsz egy pár sportcipőt
Szaporodnak a környezettudatos divatcégek, melyek hulladékból készítik el termékeiket, ezzel csökkentve ökológiai tehertételüket. A nagy márkák és az ismeretlen startupok is újrafeldolgozott műanyagból gyártanak sportcipőket.
Proteinital, plasztik-újrahasznosító: a körforgásos gazdaság sztárjai
Már kezd körvonalazódni, hogy mely startupok lesznek a körforgásos gazdaság sztárjai. Olyan technológiai áttöréseket érnek el, melyekkel semmilyen matéria nem marad parlagon.
Betonlábnyom: tönkretesszük bolygónkat a sok építkezéssel
Melyik az az anyag, mely gyökerestül átalakította földi környezetünket? Nem az olaj, nem a műanyag, nem az acél. Hanem a beton. A víz után ez a legnagyobb mennyiségben és legszélesebb körben használt anyag a világon. De alapanyaga, az energiaintenzív eljárás során létrehozott cement óriási ökolábnyomot, légszennyezést hagy maga után.
Innovációk, amik felturbózzák a körforgásos gazdaságot
2030-ra 9 milliárd ember fog lakni a Földön. Ennek az embertömegnek akkora fogyasztása lesz, annyi élelmet, energiát, fűtést, házépítést, használati cikkeket igényel, hogy ezeket bolygónk erőforrásaiból már képtelenek leszünk kielégíteni. Ha élhető és fenntartható világot akarunk, mindent újra kell hasznosítanunk, amit fel- és elhasználtunk.
Nem lesz alkoholista felnőttként az, aki gyerekként sokat volt kint a zöldben
Ha gyerekként nem részesülünk a természet szépségeiben, 15-55 százalékkal nagyobb az esélye, hogy felnőttkorunkban valamilyen pszichiátriai rendellenesség alakul ki nálunk. Ezt 1985 és 2003 közötti adatokból silabizálták ki dán kutatók, akik egymillió dán polgár életét vizsgálták.
Legalább a természet harmadát meg kellene hagynunk
Ezerszer gyorsabban pusztitjuk ki az élővilágot, mint ami a természetes fajpusztulás mértéke lenne. Minden életforma egy másik szolgáltatásain alapul. Ahogy, hogy létezni tudjunk bolygónkon, meg kellene őrizni a vadont. A Föld területének 30 százalékát érintetlenül kellene hagynunk. De egyre inkább belakjuk és gazdasági tevékenységünk alá vonjuk e planéta minden egyes szegletét.
Fizetek neki, és még jópofizzak is vele?
A munkaerőhiány miatt a munkavállalók válogatnak a munkahelyek között. Ha elege van a főnökből vagy a munkahelyi körülményekből, elmegy máshova. Hogyan lehet megtartani hát a munkaerőt? Mindenképpen többel, mint pusztán fizetésemeléssel. Mert a lojalitás és a felmondás is ösztönös, zsigeri szinten működik.
Kitalálnád, hány millióan válhatnak menekültekké fegyveres konfliktus és éhezés miatt?
Több száz millióan már most is képtelenek eltartani magukat, mert megsemmisültek a megélhetésükhöz szükséges eszközök és életkörülmények. A fegyveres konfliktusok és a klímaváltozás miatt földönfutóvá váló tömegek persze Európa felé veszik az irányt. Mi a megoldás? A Humanitárius Kötvények újfajta finanszírozási formát jelenthetnek a válságzónákban élők életkörülményeinek kezelésére és javítására.
Egyetlen gazdaságpolitikai döntés elég egy tenger eltüntetéséhez
Az Aral-tengernek is nevezett Aral-tó a világ ötödik legnagyobb belföldi víztömege volt egykor. De a moszkvai vezetés úgy döntött, hogy elveszi a tavat tápláló két folyó vizét, és inkább a gyapotföldek öntözését támogatja vele. Óriási hiba volt.
A fenntartható cégek a tőzsdén is jobban teljesítettek
A Barron’s amerikai üzleti magazin immár másodszor állította össze százas toplistáját a legfenntarthatóbb amerikai tőzsdei cégekről. Az üzletvitelt közel 200 szempont alapján értékelték. E vállalatok kevesebbet vesztettek értékükből a tavalyi árfolyamzuhanások közepette, mint a Top 100-ba be nem került cégek.
A nacionalizmus a legnagyobb akadály a fenntartható világ kialakításában
Ha a világ kormányai nem fognak össze, hogy megoldják az emberiség nagy problémáit, beüthet a vészhelyzet-szcenárió, figyelmeztet a Forum for the Future új jelentése, mely a jövő legnagyobb veszélyforrásait taglalja. Már a következő évtizedet ezek a rizikófaktorok fogják meghatározni.
Lótusz és kender lehetnek a jövő alapélelmiszerei
Az anyatermészet éléskamrája sokkal gazdagabb, mint ahogy azt a nyugati világ kulináris hagyományai felismerték. Az élelmiszeripari vállalatoknak is át kell állniuk egy sokszínűbb alapanyag-skálára, ha csökkenteni akarják a mezőgazdaság ökolábnyomát és erősíteni a globális élelmezésbiztonságot.
Egyél kaktuszt, mentsd meg a Földet
Vészesen kevés alapanyagra alapoztuk étrendünket. Egy-egy kórokozó és fertőzéshullám kipusztíthat az egész világon használatos élelmiszernövényeket is, a banánról már évek óta vannak ilyen félelmek. A Unilever és a Knorr összeálltak, hogy kevésbé használt vagy akár mellőzött növényeket hozzanak be a konyhánkba. A The Future 50 Foods című jelentésben tették közzé a listát.
Egy etikus cég többet nyújt, mint az elvárt minőség
Egy etikus cég az adásvétel tranzakcionális minimumán túl többet nyújt, mint a hagyományosan elvárt minőség. Folyton win-win helyzetekre törekszik, és a segítségnyújtás van a középpontban, ahogy az épületgépészeti alapanyagokkal kereskedő Cu-Techniknél is.
Most már tényleg véget vetne az erdőirtásnak a pálmaolajkereskedő
Már 2010-ben vállalták a nagy élelmiszeripari és kozmetikai márkák, hogy kiiktatják az erdőirtó beszállítókat az ellátási láncukból, de műholdak híján ezt képtelenség volt kivitelezni. A Wilmar International 2019-ben végére végre-valahára megvalósítja az erdők műholdas monitorozását és zéró toleranciát ígér az égetéssel erdőket irtó, majd helyükön olajpálmafákat termesztő alvállalkozók ellen.
Óriási erdőket égetnek le, hogy legyen testápolód és csokid
A pálmaolajat egy rakás termékbe tervezték be a kozmetikai és élelmiszeripari mérnökök, ami környezeti katasztrófához vezetett. Egész esőerdők irtanak ki az olajpálma-ültetvények telepítése miatt. És mivel profitról van szó, a legolcsóbb módja az erdőirtásnak az erdőtűz.
Eltűnhetnek a nagy felhők a légszennyezésünk miatt, melegházzá válhat a Föld
A Föld felületének 70 százalékát felhők árnyékolják be, természetes takarót nyújtva a napfény ellen. Már 2016-ban arról írtak tudósok 1983 óta gyűjtött műholdas adatokat elemezve, hogy a klímaváltozás megváltoztatja a felhők keletkezésének folyamatát. Egy új számítógépes szuperszimuláció szerint ha tovább növekszik az emberiség üvegházgáz-kibocsátása. az óceánok fölötti nagy felhők eltűnhetnek.
Orángutánokat ölnek meg a csokidért
A Greenpeace 2010-ben a KitKatot orangutánujjal helyettesítette egy provokatív reklámjában, tudatosítva a fogyasztókban, hogy nassolásunk állatpusztítással jár. Az élelmiszerekben felhasznált pálmaolaj létrehozásához őserdőket égetnek fel, hogy helyet nyerjenek a hatalmas ültetvényeknek.
Családi játszmák és titkok is nehezíthetik a cégutódlást
Családi dinamikák, irracionális indulatok mérgezhetik a családi cégek működését. És beleszólhatnak a cégutódlásba is. A le nem rendezett családi feszültségek nem fogják könnyíteni a generációváltást a vállalkozás élén. Az önreflexió, önismeret és tudatosság elengedhetetlen a helyzet megoldásához, hangzott el a Piac & Profit Generációváltás – Finisben című konferenciáján.
Fiatalok kontra Fehér Ház: egy veszteség, egy félgyőzelem a klímaperekben
Minden bizonnyal az évszázad egyik nagy jogi meccse, hogy a bíróságok helyt adnak-e világszerte a kiskorúak kereseteinek, és rákényszerítik-e a kormányokat arra, hogy élhető környezetet hagyjanak hátra a jövő generációk számára. Egyelőre egy elutasító és egy helyt adó ítélet született Amerikában. Három másik országban már klímavédelemre kötelezte a bíróság a kormányokat.
Nagy az ökolábnyoma a sajtnak
Az emberiség 22 milliárd tonna sajtot eszik évente, és ez a mennyiség csak nőni fog a népességgyarapodásnak köszönhetően. A legnagyobb karbonlábnyomot hátra hagyó állati eredetű élelmiszerek közül a sajt a harmadik helyen szerepel a toplistán a bárány- és a marhahús után.
Hogyan lehet környezetkímélőbb az igazi húsnál a laboratóriumi?
Az egy-egy őssejtből kifejlesztett laboratóriumi húst, mely most készül meghódítani a piacokat, az állattenyésztésből nyert hús zöld alternatívájaként emlegetik évek óta. Egy új tanulmány szerint azonban előállítása a laboratóriumban olyan sok áramot igényel, hogy csakis megújuló energiák használatával lehet környezetbarát megoldás.
A legjobb márkák az érzelmeinkre hatnak
Nem igazán racionális döntés az, hogy mely márkákat szeretjük. A brand ma nem más, mint élmény. Az élményt pedig történetekkel kell megteremteni, nem érveléssel. Mert az érvek rögtön ellenállást szülnek, vitahelyzetbe tesznek. Ha viszont mesélünk, az emberi lélek egy mélyebb, irracionálisabb, emocionálisabb alapú rétegét érintjük meg. Az élelmes cégek és cégvezetők az érzelmeken keresztül közelítenek meg minket. Erről is szó esett a Piac & Profit Brandépítés – 2018: Híres legyél, ne hírhedt! című konferenciáján.
Tékozló utódok ellen itt a bizalmi vagyonkezelés
Ha a cégvezető gyerekei nem alkalmasak a családi vállalkozás átvételére vagy szimplán nem érdekli őket a biznisz, vannak módjai a vagyonátörökítésnek úgy, hogy garanciákat és fékeket építhessen be az örökhagyó, s az örökösök ne kótyavetyélhessék el a vagyont és a céget. Erről is szó volt a Piac & Profit Generációváltás – Finisben című konferenciáján.
Social media: adatokkal pontosan lehet célozni
Új célzási technikák és szolgáltatások állnak már a cégek rendelkezésére, hogy minden eddiginél pontosabban kalibrálhassák kampányaikat. E módszerek is ismertették az előadók a Piac & Profit Social media – Automatizálva: Smart marketing című konferenciáján.
Műanyagszemét: ezek a legismertebb márkák a tengerben
Műanyagszemetünk már több száz kilométerre a lakott területektől is megtalálható: ott van a bálnák gyomrában, sőt az Északi-sark jegében is találtak már plasztikot. A Greenpeace 239 tisztítóakcióban szedett össze hulladékot, ez alapján állapította meg, melyik a leggyakrabban előforduló brand az óceánokban.
Hátul kullogunk műanyag-újrahasznosításban
Az Európai Unióban csak hat országban rosszabb a műanyag-újrahasznosítás aránya, mint nálunk – derült ki az Eurostat adataiból. Litvániában a legjobb a helyzet, náluk a műanyag-csomagolások közel háromnegyedét feldolgozzák.
Mindig az ember a leggyengébb láncszem a kibervédelemben
Kétféle ember, és kétféle cég van: akit már meghekkeltek, és akit meg fognak.
Friss
Munkatársakat keresünk!
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.
Költségkímélés
Háromezer forint ma már nem elég két hamburgerre, nemrég még három is kijött ennyiből
Tovább lassult a „gyerekinfláció”, de éves szinten még így is 8 százalék.
Pénzszerzés
Külföldi piacra lépne a cége? Itt a lehetőség
A Nemzeti Innovációs Ügynökség április 26-án induló XPAND programja a külföldi piacszerzésben segíti az innovatív magyar vállalkozásokat.
