A második világháború utáni népességnövekedés korosztályára akasztották a baby boomer generáció nevet. Nálunk Ratkó-gyerekeknek hívták őket, a születésszabályozást az ’50-es években bevezető miniszterasszony neve okán. Hazánkban akkoriban 12 százalékkal ugrott meg a születések száma. Ez a generáció adja most át a stafétát a fiatalabb generációnak, vagy küszködik azzal, hogy elengedje a hatalmat és a hatalom gyakorlásának érzését.
Borbély László úgy látja, az ő generációja, az ötvenesek még nagyon meg akarják mutatni, hogy ők az urak a háznál, hogy ők még igenis tudnak. És nagyon erőből csinálnak mindent. A régi, senioritásra alapozó tekintélyelvűséget hozzák. Csakhogy erre az új generáció már nem vevő.
Ez a generáció a digitális eszközöket már nem tudja olyan bravúrosan kezelni, mint a fiatalok, akik sok mindent agilisabban oldanak meg. Tehát borul a főnök kompetenciája. „Megjelent a bizonytalanság és a félelem, ezt kompenzálja ez a generáció arroganciával. Mindent akar még, miközben retteg attól, hogy már túl öreg” – vélekedett Borbély a Piac & Profit Csapatépítési trendek – 2019 című konferenciáján.
Borbélynak is vannak tapasztalatai arról, milyen ki nem jönni a főnökkel. „Sosem álltam be a sorba, mindenhol freak voltam. Ezért volt körülöttem feszültség. Közegellenállás. Ugyanezt érezhetik most a fiatalok. Nagyon velük vagyok.”
Dr. Ludvigh Károly, a Stratego ügyvezetője azt tapasztalta, sok vezető panaszkodik: „Miért mondja meg nekem a beosztottam, hogy hogyan legyek vele kedves?” És jön a kiakadás: „Basszus, mindjárt jön a Z generáció is, azzal mit fogok kezdeni, ha még élek?! Engem mint (közép)vezetőt senki és semmi nem vesz figyelembe. Miért kellene hát nekem mindent és mindenkit figyelembe venni?”
Pedig külsőre és életstílusra sokat fiatalodott a társadalom fősodra. Akik vigyáznak magukra, egészségükre, nem amortizálják testüket, nem élik fel idő előtt a mentális és testi erőforrásaikat, azok fiatalosabban viselkednek és néznek ki, mint tíz-húsz éve az ő korukban az emberek. „Az USA-ban azt mondják, hogy az 50 az új 30. Egzisztenciálisan már jól van, mentorál, kreálja az örökségét, radiál, sugározza az életszemléletét, a szakmai tudását. A hiteles vezető követhető, esszenciája és fókusza tud lenni a tudásának, ami vonzó mások szemében” – magyarázta Borbély.
