Sarah Stanley Fallaw 600 amerikai milliomost (a milliomosok többen vannak, mint gondolnánk) faggatott arról, mik a hétköznapi szokásaik, hogy rájöjjön, van-e valamilyen trükkjük, ami hozzásegítette őket ahhoz, hogy sikeresekké és vagyonosokká váljanak. Az Affluent Market Institute-ot, vagyis a Jómódú Piac nevezetű intézetet vezető Stanley Fallaw úgy véli, hogy az egyén vagyonépítési képessége végső soron attól függ, hogy mire fordítja idejét és energiáját. A sikeres emberek rendkívül tudatosan „költik” mindkettőt, energiájukat és idejüket is.
Ki a vagyonos?
Mielőtt felsoroljuk az amerikai milliomosok habitusait, ne feledjük, hogy a milliomossá válás belépési küszöbje magyar pénzben számolva nagyjából 280 millió forintot jelent. Ennyit ér nálunk egymillió dollár.
Stanley Fallaw egy meglehetősen egyszerű képlettel operál könyvében, ami megszabja, ki számít vagyonosnak, és ki nem:
Életkor × Éves bevétel ÷ 10
Vagyis életkorunk szorozva teljes éves bevételünkkel, ez osztva tízzel. Az így kapott összeg az ideális vagyon összege. (Ami persze nemcsak készpénz, hanem lehet készpénz, autó, ingatlan és sok minden más ötvözete.)Akinek fele akkora a vagyona, mint az ezzel a képlettel kapott összeg, az már gyenge vagyonépítőnek tekinthető (under-accumulator of wealth, UAW), akinek kétszer annyija van, mint a kiszámolt összeg, az tehetséges vagyonépítő (prodigious accumulator of wealth, PAW). Ez a két kategória azért fontos, mert a gazdagok (PAW) és a nem gazdagok (UA) szokásai markánsan különböznek.
Célorientált
A gazdag emberek célokat tűznek ki maguk elé, ez alapvetően acélosítja az akaratukat, és segíti őket abban, hogy gazdaságosan bánjanak idejükkel és energiájukkal.
A milliomosok többségének közös ismertetőjele, hogy szeretnek az elméjükkel dolgozni. Tudásvezéreltek. Szeretnek tanulni, új ismereteket elsajátítani, korszerűsíteni tudásbázisukat. De ezen kívül saját örömükre is szívesen olvasnak. Hetente csaknem 5 és fél órát szánnak olvasásra – csupán az olvasás öröméért, a tudásszerzés gyönyöréért. Ez nem a szakmai és munkához köthető üzleti anyagok átolvasását jelenti, hanem könyveket.
Önfejlesztés
A milliomosok többet foglalkoznak önmaguk fejlesztésével, mint az átlagemberek. Olyan hobbikat űznek, melyek fejlesztik őket, amik boldoggá, kiegyensúlyozottá teszik őket. Bill Gates például imád kártyázni (a bridgezés a kedvence), a Twitter feje, Jack Dorsey pedig túrázni, hegyet mászni szeret.
Testedzés
Hetente közel 6 órát töltenek testedzéssel, mert tudják, hogy a fizikai fittség segít nekik, hogy koncentráltak és dinamikusak maradjanak, másrészt az edzés során pihentetik elméjüket, kikapcsolódnak.
Kevesebb netezés
A gazdagok tudják, hogy csínján kell bánniuk erőforrásaikkal. Ahogy a pénzt sem feltétlenül szórják, úgy az érzelmi és kognitív (gondolati) erőforrásaikkal is takarékoskodnak. Nem figyelnek olyan dolgokra, amiket feleslegesnek és érdektelennek tartanak. Akik gyenge vagyonépítőnek számítanak, 14 órával többet töltenek hetente a közösségi médián, mint azok, akiknek nagyobbak a megtakarításaik.
Ez azért van, mert a szegényebbeknek többet kell dolgozniuk ahhoz, hogy fenntarthassák életszínvonalukat és fogyasztási szokásaikat. Ebbe a mókuskerékbe nem fér bele sok idő a stratégiai tervezésre és arra, hogy befektetési lehetőségeken morfondírozzanak. Egy átlagos amerikai hetente 14 órát tölt azzal, hogy bambulja a tévét, számítógépes játékokkal szórakozik és a közösségi médiát bújja a neten. A gazdagok hetente két és fél órával kevesebb időt szánnak ilyen irányú tevékenységre.
Kevesebb alvás, több meló
A gyenge vagyonépítők több órát töltenek munkával, havonta 185 órát, ami havi 21 munkanapra lebontva napi 8,95 órányi munkát jelent, míg a tehetséges vagyonépítők csak 141 órát melóznak, ami 6,71 óra naponta. Ugyanakkor az is igaz, hogy akik már nagyon gazdagok, többet dolgoznak, mert elkötelezettek a karrierjük és vállalkozásuk építése iránt. Ezért bizonyos áldozatokra is képesek: Hetente hat órával többet dolgoznak, mint egy átlagamerikai, és nyolc órával kevesebbet alszanak.
