A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ígéretesnek tartja a technológiát, mint a klímaharc eszköztárának egyik fontos elemét, és az ENSZ is bizakodásáról biztosította a legnagyobb szennyező szektorokat. De a módszer viszonylag kezdetleges fázisban tart és geológiai, környezeti kihatásai sem kecsegtetnek csupa jóval. Az EU mégis nagy pénzekkel támogatja a módszert.

Karbontárolás néven ismeretes az a technológia, mely kiválasztja az ipari üzemek füstjéből a szennyező részecskéket és a föld alá préseli, rendszerint olyan üregekbe, amelyekből már részben vagy egészben kitermelték a földgázt vagy az olajat. A technológia viták középpontjában áll, mivel túlságosan energiaigényes, nem vizsgálták meg kellőképpen a lehetséges szeizmikus (földrengést okozó) mellékhatásait, mint ahogy a szivárgás lehetőségét sem tudják kizárni. Hol tartanak e módszer hasznosításával az  energia- és gyáripari szektor vállalatai?

Eddig legalábbis vajmi keveset sikerült teljesíteni a megújuló energiák fokozatos bővítéséből. Az energiahatékonyság 20 százalékos javításából is csak 10 százalékot ért el az Unió. Május 2.-én és 3.-án hazánkban tartották az uniós tagállamok energetikai minisztereinek informális találkozóját, melynek házigazdája Fellegi Tamás energiaügyekért is felelős nemzeti fejlesztési miniszter volt. Az Európai Bizottság várhatóan még idén nyilvánosságra hozza az EU energia útitervét, ennek előkészítése zajlott a gödöllői kastélyban.

Márkanévvé vált. Épületeit messziről fel lehet ismerni. Ám a 81 éves amerikai sztárépítész, Frank Gehry tavaly nyilvánosan becsmérelte az energiatakarékos, környezetbarát LEED épületszabványt, vitába keveredve szakmája képviselőivel. A diskurzus kidomborította a modern építészet ökológiai, technológiai és művészi dilemmáit.

A házasuló Vilmos walesi herceg apja, Károly herceg zöld aktivistaként ismert. Vajon mennyire lesz ökotudatos a televíziózás történetének egyik legnagyobb felhajtásának ígérkező ceremónia? Kate Middletonról annyit tudni, hogy támogatja a szelektív hulladékgyűjtést és újrahasznosítás ügyét.

Egyre több bank gondolja meg kétszer is, hogy engedje-e márkanevét olyan projektekkel lejáratni, melyek nagy pusztítást visznek végbe természeti környezetünkben. A bankszektor legismertebb szereplői megerősítették a zöld szempontok mérlegelését, amikor a finanszírozás odaítéléséről van szó.

Az Európai Unió új szubvenciós politikát készül alkalmazni a megújuló energiák infrastrukturális beruházásaira és fogyasztói ártámogatására. Brüsszel terve az, hogy új uniós kötvényt bocsássanak ki az építkezések finanszírozására és egységesítsék a nemzeti támogatási rendszereket, jelentette a Reuters.

A szélenergiát eddig szinte alig hasznosító Franciaországban nagy pénzeket mozgat meg az állam, hogy tengeri szélturbinákat állítsanak üzembe. Az angol kormány is ilyen projektekbe önti az állami támogatást.

A World Wild Fund for Nature (WWF) és az Ecofys kutatóintézet közös tanulmánya szerint 2050-re a világ energiatermelésének 95 százalékát meg lehetne oldani megújuló forrásokból.

Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) nem túl rózsás adatat hozott nyilvánosságra az uniós energiatermelés tendenciáiról: 2010-ben második alkalommal fordult elő 1998 óta, hogy a széntüzeléses erőművek száma nőtt, mert több új létesítményt helyeztek üzembe, mint amennyinek lejárt a működési engedélye.

A mozgó lapátok egyes radarokon olyan jelet hagynak, mint a repülőgépek, más radarrendszerekben áramszüneteket okoznak. A gyártók technológiai fejlesztésekkel próbálják kiküszöbölni a hibát.

Az Avatár második részének forgatása előtt a világhírű rendező az amazonasi esőerdőbe kívánja utaztatni szereplőgárdáját, hogy ők is ihletet merítsenek a környezettudatos elveket hirdető filmhez. A kapzsiság és a természetszeretet, az ipari civilizáció és az ökoszisztéma ellentétes értékeit kihangsúlyozó film 55 éves alkotója immár egy éve kampányol egy brazíliai vízerőmű megépítése ellen.

A klímaváltozás olyan pusztítást vihet végbe civilizációnk infrastruktúráiban, hogy annak kára a több billiárd -angolul trillion- dollárt is elérheti a következő húsz évben, ha a kormányok nem csoportosítanak hamar tetemes összegeket a klímapolitika feladataira.

Levegőben szálldosó épületeknek tűnnek a belga építész, Vincent Callebaut által megálmodott öko-repülőgépek, melyeket egy új technológiai irányzat, a "biomimikri" inspirált. A "kék gazdaság" irányadó törekvésének célja a természeti folyamatok utánzása és gépészetben való alkalmazása.

A klímadiskurzus egyik legellentmondásosabb alakja, aki a 2009-es koppenhágai klímacsúcs alatt azzal az agitatív címmel írt glosszát a New York Timesnak: „Ne fáradj a kibocsátáscsökkentéssel!". A 46 éves dán közgazdászprofesszor, Bjorn Lomborg úgy látja, pusztán kibocsátáscsökkentéssel nem vehetjük elejét a globális felmelegedésnek. Szerinte fejlesztenünk kellene, nem az emissziót regulázni és adóztatni: a zöld energiákat olcsóvá tenni, nem a fosszilist drágítani.

Az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Hajózási Szervezet (IMO) immár bő egy évtizede képtelen rá, hogy az ENSZ égisze alatt megkötött kiotói egyezményhez hasonló globális megállapodással fogja vissza a tengeri szállítmányozás üvegház-emisszióját. A világban mozgó áruk 90 százalékát szállító ágazat felel az éves globális széndioxid-kibocsátás 3 százalékáért.

A keményvonalas, agressszív környezetvédők közé tartoznak az Earth Liberation Front, vagyis a Földfelszabadítási Front tagjai, akik gerilla-taktikáktól sem riadnak vissza, hogy megvédjék a természeti értékeket. A róluk készült film tehát meglehetősen ellentmondásos témakört jár körül. Az alkotást a 13. Thessaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk.

A nagy kockázatra és nagy megtérülésre utazó kockázatitőke-modellhez hasonlóan osztogatja 36,4 milliárd dollárját a Bill & Melinda Gates Alapítvány, mely felvette a harcot korunk legnagyobb kórságaival. Azonban orvosok és kórházak helyett innovációkat támogat.

Kevéssé vizsgált szempontot rángatott elő nemrég a ScienceDaily: az energiaminőség immár egy évtizede tartó romlása észrevétlen faktora a gazdasági tevékenység és termelékenység visszaesésének. Energiaminőség alatt az adott energiamennyiség létrehozásához bevitt energia és az abból kinyert energia arányát (az EROI-értéket) érti a szaklap. Ennek mérésére újabb mutatót is kidolgoztak.

Az ásványok és ércek bányászata a világon mindenütt problematikus: nemcsak az ezzel járó környezetszennyezés, hanem a korrupció és harácsolás miatt is, ami ezt a tevékenységet övezi. A jövőbeni növekedés motorjának tartott BRIC-országok ékes példái ennek. Indiában egymást érik a bányaipari sikkasztási botrányok, melyekben több politikus is érintett, Peruban pedig a kínai tulajdonosok kizsigerelő praktikái ellen lázadnak a bányászok.

Képzeljük csak el, milyen felhördülés váltana ki idehaza, ha valamely hegységünkben jó pár hegyormot ledózerolnának, hogy nyitott, földfelszíni bányákat létesítve férjenek hozzá a szénkészletekhez? Pontosan erre készül a Massey Energy amerikai cég Nyugat-Virginia államban. A helyi lakosok és a cég közötti vita emblematikus harccá vált, melynek mentén világosan kirajzolódnak a fosszilis iparágak és a zöld energiákat szorgalmazók érvei. Vizsgáljuk meg ki hogyan érvel a szénbányászat ellen és mellett.

Az Egyesült Államok prominens milliárdosai hatalmas föld-felvásárlásba fogtak, hogy megmentsék az ipari fejlődéstől érintetlen parkokat és erdőket. Ezidáig Ted Turner, a CNN alapítója és a sikertelen AOL-Time Warner vállalategyesülés egyik összehozója volt az ország legnagyobb földmágnása. Riválisa és barátja, a kábeltévé-mogul John C. Malone azonban legújabb ügyletével leelőzte őt.

A szélsőségesebbé váló időjárási viszonyok, az árvízek és viharok nem hagyják érintetlenül a bányaipart sem. Elemzők szerint a beszállítói szerződések felülvizsgálatára van szükség, hiszen egyre több esetben kell a "force majeur" kitételhez folyamodni, amikor előreláthatatlan katasztrófa éri a kitermelést. A termelést megakasztó természeti katasztrófák egy részének bekövetkezte azonban előre jelezhető.

"Ki gondolta volna, hogy a hamburgerek tönkretehetik a földgolyót?" tette fel némileg túlzóan a kérdést a Newsweek. A neves amerikai hetilap címlapsztoriban foglalkozott a környezetbarát hamburger gondolatával. Az állattenyésztés rettentően nagy üvegházgáz-kibocsátással jár. Nem is tujduk, hogy a hamburgerünk milyen nagy légszennyező.

Az Absolut Vodka hazájában, Svédország déli tengerpartjához közel egy 80 000 fős város megoldotta, amire a világ összes metropolisza csak vágyik: megújuló energiákból látják el magukat.

A nép ugyan zúgolódik, uralkodójuk, a 87 éves Abdullah bin Abdul Aziz nemrég 38 milliárd dollárt osztott szét, hogy elhallgattassa őket, de az ellenzék azt mondja: "Jogokat kérünk, nem ajándékot!" A fogyó olajkészletek ténye a világ legnagyobb olajexporőrének stratégiáját sem hagyta érintetlenül: a tikkasztó napsütés birodalmában nagyobb szerepet juttatnának a megújuló energiáknak, elsősorban a napenergiának. Az ország olajexportőrből a világ első számú napenergia-exportőrévé kíván válni.

Új ökológiai index felállítását javasolták a nemzetközi közösség számára az ENSZ-nél. A lista azokat a fejlődő országokat rangsorolná, melyeket fokozottan veszélyeztetnek a klímaváltozás káros hatásai - ez mérceként szolgálna a Klíma Alap támogatásainak szétosztásához.

Barack Obama kabinetje a Kongresszusban elhasalt klímatörvény-tervezet kudarca ellenére tovább folytatja a zöld gazdaság erősítését. Washingtonban 8 milliárd dolláros támogatási csomag-tervet jelentettek be, melynek nagy része a technológiai áttörésekre irányuló kutatás-fejlesztést, valamint a kisebb emissziójú üzemanyagfajták és az üzemanyaghatékony járművek elterjedését segíti. Merész húzásnak ígérkezik, hogy a 2012-es költségvetésből kiiktatná Obama az olaj-, gáz-, és széntámogatásokat!

A BRIC-országok éllovasai, Brazília, Kína és India fogják vinni a prímet idén a megújuló energiákra irányuló befektetésekben, szól az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) prognózisa. Várhatóan 240 milliárd dollárra rúg majd a zöld gazdaságba irányuló befektetések mértéke 2011-ben.

Az Ecofys és a Climate Impact Research jelentése is arra buzdít, hogy a jelenleg előirányozott 20 százalékos uniós emissziómérséklés helyett 30 százalékosra kötelezze el magát az EU, mert az erősebb gazdaság- és klímapolitikának még kedvezőbbek a gazdasági hatásai. A szakemberek szerint középtávon gazdasági előnyökkel jár az ipar és a kereskedelem zöldítése és új munkahelyeket teremt. Meglepő fordulat jegyében a minap az európai energiacégek is felsorakoztak a stratégia mellett, és Brüsszelben lobbiznak annak érvényesítéséért.

Az ENSZ Környezetvédelmi Szervezete (UNEP) nem kevesebbet állít, minthogy a zöld ágazatokba és átalakításokba fektetett 1300-1350 milliárd dollárral legalább ugyanakkora növekedést lehetne elérni, mint amire a kormányok a jelenlegi gazdaságpolitikájukkal képesek. Sőt nagyobb fejlődési ráta is lehetséges a zöld programmal.

Befejeződött a washingtoni kormány által elrendelt vizsgálat, mely az amerikai Óceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA)  tudósainak részvételét elemezte a globális felmelegedésről szóló adatok kezelésében. Az ellenőrök nem találtak bizonyítékot arra, hogy a szakemberek manipulálták volna kutatási és mérési adataikat.

A fejlett országok évi 100 milliárd dolláros klímaalap létrehozását vállalták a Koppenhágai Klímacsúcson 2009-ben. Az alap a klímaváltozás káros hatásait elszenvedőket hivatott segíteni. A vállalás tehát 2020-ig 1000 milliárd dollárt jelent. A cancúni csúcson a 2012-ig tartó periódus finanszírozásáról sikerült csak megállapodni. Miből finanszírozzák hát az évtized klímavédelmét?

Egyre nagyobb tömegek fognak olyan óriásvárosokban élni a globális népességnövekedés hatásaként, mint amilyen ma Sanghaj, Kairó, London vagy New York. De vajon elérhető-e a fenntartható és karbonsemleges életvitel a terebélyesedő metropoliszokban? Ugyanis ma ezekből kerül a légkörbe az üvegházgázok 80 százaléka. Magyarországon nem érvényesül ez a trend, amely alig kétmilliós városokból rövid idő alatt akár tízmilliós metropoliszokat „varázsol", Budapest nem növi túl magát, de hosszú távú életképessége érdekében összehangolt, sőt társadalmasított fejlődést kellene megvalósítania a jelenlegi szigetszerű fejlesztések helyett.

Az amerikai haderők vezetése egy ideig kacérkodott azzal a stratégiával, hogy alternatív energiaforrásokra váltson a fosszilis erőforrások helyett. Nemcsak azért, mert károsak a környezetre, hanem mert veszélyes küldetés eljuttatni a gyúlékony üzemanyagot az afganisztáni harcmezőkre. Egy új vizsgálat azonban sikertelennek és haszontalannak ítélte az alternatív forrásokkal való kísérletezést.

Az ipari rendszerű haltenyésztés évente 6,6 százalékkal nőtt az elmúlt 30 évben. Az egy főre jutó 0,7 kilogrammos évi halfogyasztás ezért mára 7,8 kilóra emelkedett. De az erőforrások végesek. Az ágazatai volumen bővülésének is megvannak a határai.

A kibocsátási engedélyek értékesítésének rendszere felviszi ugyan a fosszilis energiák árát, de a logikája az, hogy ezzel üzemanyag-takarékos járművek vásárlására készteti a polgárokat és a cégeket, energiatakarékos égők és eszközök beszerzésére a lakosságot. A szénégetés megsarcolása pedig arra kényszeríti az energiacégeket, hogy földgáz vagy szélenergia használatára térjenek át.

Az újonnan induló kvótapiacokon a kibocsátási engedélyek jó részét általában ingyen osztogatják szét a szennyező iparágak között, és idővel emelik az aukciókon értékesített kvóták arányát. Az Európai Unióban a kormányok mind nagyobb és nagyobb bevételekre fognak szert tenni a következő években a kvótákból (EUA). Nem csoda, hogy ellenzik a páneurópai emisziókereskedelem ötletét.

Március 3 és 8 között 200 ország klímaképviselője ül tárgyalóasztalhoz Bangkokban, hogy kidolgozzák a kiotói jegyzőkönyvben foglalt emissziós kvóta-rendszer jövőjére vonatkozó tervet. A kvótarendszer lényege, hogy megszabja az üvegházgáz-kibocsátás felső határát és beárazza az emissziókat.

Az elmúlt két hétben számottevő előrelépések történtek afelé, hogy a világ minél több országát fedje le emisszió-kereskedelmi rendszer, mely megszabja az üvegházgáz-kibocsátás felső határát és beárazza az emissziót.

A neves, történelmi múltú bankárcsalád új reménysége, Nathaniel Rothschild fosszilis erőforrások elégetéséből kívánja gyarapítani a családi vagyont. A dédnaganyja révén magyar származású és Demján Sándor TriGránit vállalátában is érdekelt üzletember "jó úton" van ahhoz, hogy a világ legnagyobb szénipari moguljá váljon - vagy inkább rossz úton? Az óriási energiaigényű Kínát készül ellátni indonéz szénnel. S így annak az ázsiai nagyhatalom üvegházgáz-emissziójának növekedését segíti, mely nemrég lehagyta Amerikát, mint a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója.

Egyre több pár és családtag fordul környezettudatos gondolatkörből sarjadó konfliktusokkal a pszichológusokhoz, főleg a nyugati társadalmakban. A család különböző tagjainál rendszerint nem azonos az ökológiai elkötelezettség, s ebből nap mint nap nézeteltérések adódhatnak. Ami nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy fogyasztásunk átszövi egész életünket. Olyan mindennapos tevékenység, aminek tetemes ökológiai kihatásai vannak.

A közhiedelmekkel ellentétben a fenntartható társadalom fogalma nemcsak a környezeti ártalmak minimalizálásáról szól. Hanem olyan társadalmi berendezkedésről és politikai intézményrendszerről is, mely az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartásával funkcionál. Az ezeket sorozatosan megsértő diktátorok bűnlajstromán a gazdasági hatalommal való visszaélés is előkelő helyen szerepel, aminek szintén nincs helye az igazságosság alapelvén kialakított fenntartható társadalomban. A nagy világlapok utánajártak, kik voltak korunk legnagyobb elnöki-miniszterelnöki székben ülő sikkasztói. Illegális módszerekkel évente 20-40 milliárd dollárral rövidítik meg a harmadik világbeli despota államfők, kormányfők az adófizetőket.

Egyre gyakoribbak az azonnali beavatkozást igénylő ipari és időjárási katasztrófahelyzetek, amelyek jelentős vagyoni, infrastrukturális és ökológia károkat okoznak. A megelőzés és az elhárítás hatékonyabbá tételére a kormány kibővítené a katasztrófavédelmi törvényt, lényegesen szigorítva a gazdasági szereplők felelősségét és kötelezettségeit is.

A legjobb dokumentumfilm kategóriában jelölt öt Oscar-esélyes film között idén az egyik a hulladék-újrahasznosításról szól. A Wasteland című brit-brazil koprodukció a Rio de Janeiro-i szemétturkálókról nyújt portrét, akik a tehetősebb városlakók szemetében kutakodva segítik a szelektív hulladékgyűjtést, ily módon igyekezve megélhetést biztosítani maguknak.

A Bisphenol A, ismertebb nevén a BPA olyan anyag, amivel mindenki érintkezésbe kerül: a műanyag egyik alkotóeleme. Benne van az ételhordóban, a műanyag-tányérban, az ásványvizes palackban, és milliónyi más csomagolóanyagban. Közel tíz éve kutatják ezt a komponenst, több száz tanulmány készült róla, és egyes tudósok esküdnek rá: használata káros az egészségre. Újabban a washingtoni kormány is megfinanszírozott több ilyen vizsgálatot, hogy eldöntse, rendeletileg kell-e korlátozni a BPA használatát?

Egyhamar nemcsak turisztikai célponttá válhat az Északi-sark, de a multik arénájává is. Mivé alakítja a nyersanyag-kitermelésre éhes nyugati világ a jég olvadozó birodalmát?

Emberi beavatkozás és védelmi létesítmények, gátrendszerek kiépítése nélkül világszerte nagy kiterjedésű szárazföldek kerülhetnek víz alá vagy válhatnak árterületekké a következő évtizedekben.