A tanácskozás két fő témája az "Energia Útiterv 2050" dokumentum és az EU "energetikai külkapcsolatai", tájékoztatott az NFM, de az atomerőművek stressz-tesztjeivel kapcsolatos előrehaladásról is kitér Günther Öttinger, az EB energiaügyi biztosa.

A GDP 2,5 %-a

Az Unió GDP-je 2,5 %-át költi EU-n kívüli energia vásárlására, ami földgáz- és olajimportot jelent. Jose Manuel Barroso a februárban tartott energia-csúcstalálkozón ismertette a részleteket: évente 372 milliárd dollárért vásárol az EU olajat a területén kívül eső országokból, és 40 milliárdért szerez be földgázt.

2050-re 80-95 %-kal kellene az EU-nak csökkenteni káros üvegházgáz-kibocsátását. A cél 2020-ra az 1990-es emisszió alá menni 20 %-kal. A válságnak "köszönhetően" visszaesett a termelés, ezért emisszió-csökkentésben jelenleg egészen jól állunk: az uniós átlagot tekintve 17 %-ot értünk el (bár a legnagyobb kibocsátó országok alig csökkentettek valamit).

A fenntartható emisszió-csökkentéshez azonban az energiahálózatok korszerűsítése és okos hálózatok kialakítása szükséges, hogy például Spanyolország temérdek napenegiáját, és a skandináv országokban az északi-tenger mentén befogott szélenergiát integrálni tudja a rendszer. E célra 295,6 milliárd eurót kellene költeni.

A recesszió visszavetette a befektetési kedvet, a magánszektor önmagában nem képes ilyen mértékű beruházásokat eszközölni, ahogyan az EU egymaga sem. Az EU évente 44,37 milliárd dollárt fektet az alternatív energiákba, de évi 433 milliárd lenne célszerű, állítja az Accenture és a Barclays Bank közös tanulmánya.

A februári csúcstalálkozó záródokumentumában francia nyomásra erősítették az atomenergiát támogató passzusokat, lengyel lobbizás miatt pedig a palagáz-kitermelés lehetővé tételére vonatkozó engedményt.

Újabb dokumentum

A februári "eredményeknek" a folyománya a gödöllői tanácskozás: az NFM közleménye szerint a "a megbeszélésen elhangzó megállapításokról születő elnökségi összefoglaló" az, amelyet "majd a 2011. június 10-i Energia Tanács keretében fog a magyar elnökség ismertetni", elősegítve az EB munkáját. 

Gödöllőn előbb általánosságban fejtik ki véleményüket, ezt követően átbeszélik az energiapolitika "versenyképességre, kutatás-fejlesztésre, piacokra és fogyasztókra gyakorolt hatásait. Az útiterv szociális és gazdasági hatásaira is kitérnek majd a miniszterek." Az EB várhatóan még idén nyilvánosságra hozza az EU energia útitervét.