A csomaggal a kormány stratégiai célja az Egyesült Államok külföldi (elsősorban arab) olajkészletektől való függőségének minimalizálása, továbbá új zöld munkahelyek teremtése. Utóbbira különösen nagy szüksége van az amerikai gazdaságnak - és Obamának is, ha azt akarja, hogy 2012-ben újraválasszák.
Az USA-ban 14 millió a munkanélküliek száma, ami a lakosság 9,4 %-át jelenti. Majdnem két éven keresztül, 20 hónapon át állt ez az érték 9 százalék felett. A kormány közgadászai elkalkulálták a gazdaságélénkítő csomag hatását: a munkanélküliség 2010 végére várt 7 %-ra csökkenése nem következett be!
Az amerikai történelemben egyedül Ronald Reagannek sikerült hasonlóan magas munkaküliségi ráta mellett másodszor is megnyernie az elnökválasztást 1984-ben. (A New York Times szerint a munkanélküliség 8 százalék körül lesz, amikor a 2012-es elnökválasztás sorra kerül.)
Fosszilis szubvenciók helyett megújuló energiák
A 2012-es költségvetésből kiiktatnák a fosszilis energiák 3,6 milliárd(!) dolláros évi állami támogatását, és ezt az összeget inkább a megújuló energiákra fordítanák. 2020-ig 46,2 milliárdot szánna a Fehér Ház a tiszta energiafajtákra. Nemcsak a fosszilis erőforrások kitermelését, de a hozzájuk kapcsolódó kutatástól is elvonná a pénzeket a kormány, akárcsak a hidrogén üzemanyagként való fejlesztésétől.
A téma fontosságát jelzi, hogy a költségvetési hiány miatti általános megszorítások ellenére az Energiaügyi Minisztérium költségvetése 29,5 milliárd dollár lenne, vagyis 12 %-kal nőne a 2010-es költségvetéshez képest, és a 4,2 %-kal lenne nagyobb a javasolt 2011-es büdzséhez képest.
8 milliárdot osztanának szét a zöld gazdaságot elősegítő K+F (kutatás-fejlesztési) tevékenységre, ami szokatlanul nagy összeg. A támogatást többféle projekt kapná:
- 450 millió dollárban részesülnének az alapkutatások, és ezzel 3-ról 6-ra növekedne az energiakuató intézetek száma.
- 550 millió dollárban részesülne az energetikai innovációra szakosodott új állami intézet, az ARPA-E.
- 1 millió dollár menne a megújuló energiák és az energiatakarékosság fejlesztésére.
- 88 %-kal 588 millió dollárra nőne az üzemanyagtakarékos járművekre irányuló fejlesztési keret.
- 853 millió dollárt kapnának a nukleáris létesítmények (ez a republikánusokkal köthető kompromisszum záloga).
Az atomerőművek 36 milliárd dollár értékben részesülnének államilag garantált kölcsönben, hogy abból bővülhessenek. E szektorban ugyanis évek óta nem építettek új erőműveket, mivel inkubációs idejük (tervezés, engedélyszerzés, építkezés, átadás) 10-15 évet is igénybe vesz. E célra ezért 2008 után 18 milliárdot költött Washington - azért, hogy legalább valamiben engedjenek a republikánusok.
Az üvegházkibocsátást megregulázni készülő (és ezért a republikánusok szemét szálkaként szúró) Környezetvédelmi Hivatal (EPA) költségvetése 13 százalékkal csökkenne (1,3 milliárd dollárra).
Az államháztartási büdzsé energiaügyi része természetesen egyelőre csak javaslat, hiszen a Képviselőház és a Kongresszus jóváhagyása kell a hatályba lépéséhez (előbbiben republikánus a többség, és mint ilyen, klímaszekptikus és klímapolitikát ellenző szenátorok gyülekezete).
Indoklásában a kormány kitért arra, hogy a tiszta energiákon alapuló gazdaságban vezető helyet kivívni egyenlő a magasan kvalifikált munkaerő foglalkoztatásával és a pénzes állások belföldre csábításával. Vagyis a bérmunka és az összeszerelő feladatok helyett a főbb innovációs, tervezési és gyártási fázisok megkaparintása a cél.
