Itt a világ első (majdnem) fosszilis erőforrás-mentes városa

Az Absolut Vodka hazájában, Svédország déli tengerpartjához közel egy 80 000 fős város megoldotta, amire a világ összes metropolisza csak vágyik: megújuló energiákból látják el magukat.

Az ezredfordulón a 80 000 fős Kristianstad vezetése elhatározta, hogy kitörli a város energetikaiés gazdálkodási folyamataiból a fosszilis erőforrásokat. Vagyis benzint, földgázt és szenet. Még télen sem használják őket, amikor is a híres-hírhedt északi telek még beltérben is próbára teszik a lakosságot.

A város környékén működik a svéd élelmiszeripari szektor jelentős része, így érthető, hogy az agro-szemétből energiát állítanak elő. A krumpli héj, az állati ürülék, a használt háztartási olaj, a lapos keksz és a sertésbél is a helyi erőműben végzi, ahol biogázzá alakítják ezeket az anyagokat.

A keletkező hőenergiát és elektromosságot a házak fűtésére és áramellátására használják. Finomított formában pedig gépjármű-üzemanyagként végzi a biogáz. (A városban benzinkutat helyettesítő biogáz-állomás is található.) Nem megy pocsékba a fatörmelék sem. Sőt a régi szeméttelepből és ipari szennyvíz-tóból felszálló gázokat is energiává alakítják, sorolta a példákat a New York Times helyszíni tudósítása.

Kristianstad azért figyelemreméltó példa, mert az Unión belül főleg a szél- és napenergia-hálózatok kiépítésére terelődött eddig a hangsúly. De sok agrár-intenzív régióban a biomassza alkalmazása is fontos alkotóelem lehet az energia-előállításban.

Az 1993-ban üzembe helyezett kristianstadi biogáz-erőműbe díjfizetés fejében hordhatják hulladékukat a gazdák és a helyi élelmiszeripari vállalatok. Vagyis az energia-előállítás kétszeresen is bevételt hoz a városi költségvetésnek (nemcsak a létrehozott biogáz értékesítésével).

Biogáz-erőművek

Németországban például 5000 biogáz-erőmű működik, sok közülük családi kezdeményezés egy-egy nagyobb farmon. A nagyságrendekkel nagyobb területű USA-ban viszont csak 151 biogáz-üzem létezik (többségük főleg ürüléket használ, állítja a New York Times). Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) szerint további 8000 farmon van olyan mennyiségű agrárszemét-képződés, hogy elférne ott egy kis biogáz-üzem.

A kivitelezési költségek azonban magasak, és az állami támogatás hiánya sem segített az ügyön. Kaliforniában két energiacég nyújtott be engedély-kérelmet az államnak biogáz-üzem építésére. A megtermelt gázt tisztítás után a földgázhálózatba juttatnák.

A biogáz gyártása kevesebb égéssel és füsttel jár, mint a széntüzelésű erőművek működése, ezért kapóra jönnek az energiacégek számára, hogy megfeleljenek az emisszió-csökkentés törvényi kívánalmainak.

A mezőgazdasági hulladék, törmelék és ürülék felhasználása szintén ÜHG-kibocsátástól óvja meg a környezetet. A rothadó ürülék és hulladék ugyanis metánt bocsát ki magából, ami hússzor(!) erősebb üvegházhatással bír, mint a széndioxid! A gondatlanul kezelt ürülék pedig idővel belemosódna a közeli patakokba és az ivóvízkészleteket szennyezné.

Az új bioerőművek felépítése és az energiahálózat regionális átalakítása Kristianstadban felére csökkentette a körzet üzemanyag-használatát. Az ÜHG-kibocsátás 25 %-kal mérséklődött 2000 óta.

Megtakarítások

A központi biogáz-hálózat felépítése 144 millió dollárba került, nagy részét állami támogatásokból fedezték. A város évente 3,2 millió dollárt költ az önkormányzati tulajdonú épületek fűtésére és áramellátására. A hagyományos, fosszilis energiákkal ez 7 millióba került.

Biogázzal futnak az utakon az önkormányzati kocsik, buszok és teherautók is. Ezért mintegy 1,89 millió literrel kevesebb benzint kell beszerezniük éves szinten.

A biogáz előállítása 20 %-kal olcsóbb, mint a fosszilis üzemanyagé. Az átállásnak egyetlen (fontos) hátulütője van: a biogázzal működő autók drágábbak. Körülbelül 4000 dollárral, vagyis 777 000 forinttal többe kerülnek, mint hagyományos járművek.

A svéd városatyák azt remélik, hogy Kristianstad 2020-ra egyáltalán nem igényel majd fosszilis energiákat és az ÜHG-kibocsátás az 1990-es bázisévhez képest 40 %-kal alacsonyabb lesz.

Fejlődő hulladékkezelés
Évente 108 milliárd dollárnyi új befektetés kellene a hulladékkezelési ágazatban ahhoz, hogy 2050-re megháromszorozódjon az újrahasznosított mennyiség és 85 százalékkal csökkentsük a szeméttelepekre jutó hulladékmennyiséget, vagyis minél több hulladék mozogjon az újrahasznosítás körkörös áramlatában. Ezzel felére csökkenhetne a hulladékképződés ökológiai lábnyoma. Egyelőre csak a keletkező hulladék 25 százaléka kerül feldolgozásra.
A következő 20 évben duplájára nő az újrahasznosítás ökológiai lábnyoma, s az energiával kapcsolatos emisszió 30 százalékát teszi majd ki – eme ökológiailag kedvezőtlen trend megfékezésére és megfordítására lenne szükség a befektetésekre.
Brazíliában az újrahasznosítás már most évi 2 milliárd dolláros forgalmú ágazat, és évente 10 millió tonna üvegházgáz kibocsátásának veszi elejét, állítja az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo