A Sundance Filmfesztiválon debütált film azt vizsgálja, a végletes elszántság, a nemes ügyért való küzdelem milyen változásokat visz végbe a szóban forgó aktivisták életében, illetve harcos erkölcsiségük mennyire tekinthető "tisztának", illetve indokoltnak.

Megszállottság

A film kísérletet tesz arra, hogy beható emberi portrékat kerekítsen ki az aktivisták sorsából, ahogy végigmegy az 1992-ben Angliában alapított mozgalom amerikai ágának történetén - de nem mindig sikerül elég mélyen ábrázolnia alanyait.

Időnként azonban sokat mondó viselkedésbeli mozzanokra világít rá. Az aktivisták egyike, az 1974-es születésű Daniel McGowan már fiatalon mániákusan túlzásba vitte a szelektív hulladékgyűjtést: leszedegette a konzervdobozokról a papírcímkéket. Következésképp családtagjai nem tudták, mi van a konzervekben. „Ez fel sem ötlött benne", mondja utólag.

E mozzanat emblematikus jelentőségű: összefoglalja a mozgalom csőlátását is.

Az Earth Liberation Front (ELF) a Greenpeace-hez hasonlóan eleinte megelégedett azzal, hogy a természeti környezetre káros termékek és márkák bojkottjára szólította fel a fogyasztókat - ilyen akció volt a Macy's áruházlánc elleni kampánya a szőrmebundák miatt.

A szervezet tagjai továbbvitték Henry David Thoreau (1817-1862) filozófiáját, aki Walden című írásában egyszerű, természetközeli életmódot hirdette, s polgári engedetlenségre buzdította olvasóit.

A koncepció jegyében tüntetéseket rendeztek a környezetre káros gyártelepeknél, és ülősztrájkkal, sátrakban alva torlaszoltak el bejáratokat, hogy megakadályozzák a termelés beindulását, amely fák kivágásához vagy folyók szennyezéséhez vezetne. Ez persze letartóztatásokhoz vezetett, hiszen általában szövetségi- vagy magánbirtok-háborítást követtek el. A tiltakozásnak ez a formája egyébként bevett szokás az amerikai demokráciában. Egyes sztárok sportot űznek abból, hogy nemes ügyekért demonstrálva letartóztattatják magukat, hogy így hívják fel az emberek figyelmét egy-egy égető politikai vagy ökológiai problémára (pl. Martin Sheen, Darryl Hannah).

Vagyoni kártétel

Az ELF azonban tovább ment ennél: elkezdte szabotálni a gazdasági szereplőket. A cégek környezetpusztítására pusztítással válaszolt: felgyújtotta üzemeiket, raktáraikat. 1996-ban porig égett az Oregon Ranger Station, amivel a mozgalom országos, sőt nemzetközi ismertségre (vagy inkább hírhedtségre) tett szert.

Az FBI erre feltette az ELF-t a terrorista szervezetek listájára. Az FBI lépése nyomán a bulvársajtós túlzásokra hajlamos amerikai média terroristáknak titulálta a mozgalom tagjait.

De az égetések folytatódtak: felgyújtottak síparadicsomot a coloradói Vail-ben (12 millió dolláros kár), faaprító üzemeket Oregon államban, a génmódosítási kísérletei miatt a Michigan-i Egyetemet (1,1 millió dolláros kár), és hasonló okból a University of Washington laboratóriumait (7 milliós kár), valamint furgonokat (3,5 milliós kár). De felégettek bányászati markológépeket és húsipari üzemeket éppúgy, mint kulcsra kész társasáházakat (San Diegóban: 0,45 milliós kár, Washingtonban: 3 milliós kár).

Az ELF egyik legutóbbi égetését, mely a génmódosított fák ellen foglalt állást, téves információkra alapozták, állítja a film, vagyis a gyújtogatásnak nem kellett volna megtörténnie.

A filmben az ellenoldal is megszólal. De a Superior Lumber nevű kanadai fakitermelő cég vezérigazgatójának önigazoló szónoklata félrevezető: "Én is környezetvédők vagyok. A kivágott fák helyére újakat telepítünk."

Vádalku

A filmből úgy tűnik, már 1999-ben a seattle-i WTO-kongresszust övező tüntetések kijózanítottak néhány ELF-tagot. Az antiglobalista aktivisták városszerte zajló törés-zúzása láttán ahhoz a konklúzióhoz jutottak: "A demonstrálásnak nem erről kell szólnia".

Hosszas hadjárat eredményeként az FBI végül elkapta az ELF több tagját. Közülük hatan úgy döntöttek, együttműködnek a hatóságokkal, beismerő vallomást tesznek és társaik ellen is tanúskodnak, hogy saját maguknak enyhébb ítéletet szerezzenek.

Kétes filozófia?

Az ELF ellen megfogalmazott kritika általában azt hangsúlyozza, hogy a mozgalom az ökoszférát értékesebbnek tartja az emberi életnél. Egyrészt mert gyújtogatásaival veszélybe sodor emberéleteket, másrészt mert a szervezetet negatív (tagadó) és destruktív filozófia mozgatja: nem foglalkoznak azzal, hogy a bővülő emberiség alapvető igényeinek kielégítésére megoldást kell találni, inkább a városok terjeszkedése ellen és az ipari civilizáció mindenfajta megnyilvánulása ellen lépnek fel.