Ütközési pont rengeteg van: hogyan fogjuk vissza a vásárlást egy kevésbé materialista életmód elérése érdekében, ha a társunk túl sokat shoppingol, mit tegyünk, ha túl hosszan zuhanyozik, holott azt szeretnénk, ha háztartásunk kevesebb meleg vizet fogyasszon (aminek felmelegítéséhez energia és az erőművek kapacitása szükséges), vagy milyen élelmiszereket vásároljunk, azt is, ami kedvencünk, de nem fenntartható módszerekkel állították elő? Minden élelmiszernek más az ökológiai lábnyoma.
Kismillió praktikus döntés, amin nap mint nap hajba kaphatnak a modern civilizációban környezettudatos életvitelre törekvő párok és családok.
Zöld korszellem - politikai korrektség
Egyelőre nem készültek reprezentatív felmérések a tekintetben, hogy mekkora a környezettudatos otthoni konfliktusok miatt szakemberekhez fordulók száma, de arról már cikkeznek itt-ott a lapok, hogy a pszichiáterek szerint egyértelmű az új "tematika" prominensebb előfordulása a konzultációt kérő embereknél.
A fogyasztásukat mérséklő családtagok rendszerint nem tudják megállni, hogy ne kritizálják rokonaik vagy párjuk "pocséklását" - még akkor is, ha aktívan nem avatkoznak be a másik életmódjába.
Minden évtizedben mások a világ közgondolkodását meghatározó "főtémák", és ezzel együtt a morális érzékenység is változik. Mivel napjainkra az ökológiai és erőforrás-tudatos gondolkodás/cselekvés került előtérbe, tíz évvel ezelőtt természetesnek vett fogyasztói szokásaink ma más színben tűnnek fel. A 90-es években nem kérdőjeleztük meg, hogy jó dolog-e nagy fogyasztású furgonnal furikázni, repülőgépre szállni, vagy húsban gazdag (tehát nagy vízlábnyomú) étrendet követni. Ma igen. Ráadásul az iránt, hogy mi kerül az asztalra, minden családtag erős érzelmekkel viseltetik. Huzamosabb ideig a családi asztalnál aligha lehet olyan ételt letolni az ember torkán, amit nem szeret - még ha azzal jót is tesz a bolygónak. Előbb-utóbb kirobban a vita.
Amerikában a zöld-tudatos anyáknak már van szervezete: az EcoMom Alliance-nál olyan szülők kaphatnak útmutatást, akik új fogyasztási elveket próbálnak meghonosítani családjuk körében.
Otthoni beszólások
A családon belüli nógatásokból vagy erősebb "beszólásokból" könnyen sértődések alakulhatnak ki. Párok esetében ha csak az egyik félben aktiválódik az ökológiai érzékenység, akkor értékrendbeli, morális szakadék keletkezhet, ami idővel megbillentheti a kapcsolat alapját, mert olyan kedvezőtlen mellékhatással járhat, mint a lenézés, a megorrolás.
Mint minden kényes családi kérdésben, a zöld háztartás ügyeit is diplomatikus, tapintatos és türelmes rávezetéssel, befolyásolással, illetve kompromisszumokkal szükséges szervezni.
Arról nem is beszélve, hogy az otthon korszerűsítése, erőforrás-takarékos eszközökkel való ellátása (vízszűrők, víztakarékos zuhanyrózsák, fűtési rendszerek stb.) nem kis anyagi kiadással jár, és a recesszióban nem feltétlenül az ilyen stratégiai beruházást részesítené előnyben a házastárs. Ez újabb vita tárgyát képezheti.
Vannak amerikai pszichiáterek, akik tanúsítják, praxisukban előfordult, hogy házasságok a környezeti tudatosságon kipattanó véleménykülönbségek miatt mérgesedtek el és végződtek válással - bár az értékrendbeli differencia valószínűleg csak a törés kezdete, mely mélyebb gyökerű inkompatibilitást, össze nem illést hozott felszínre.
