A klímaváltozási perek néhány éve még közröhej tárgyát szolgálták. Ma azonban szaporodnak az olyan bírósági eljárások, melyek az éghajlatváltozást elősegítő nagyvállalati tevékenységet támadják. A felperesek a közvetlen életkörnyezetükben történt természeti változásokat hozzák fel bizonyítékként. Az Egyesült Államokban jelenleg három nagyszabású ügyre összpontosul a figyelem. A kártérítés-igények mértéke több százmillió dollárra rúg.

Kapitalizmus: Szeretem! című új filmjében Michael Moore a bankok és nagyvállalatok mentésére használt adófizetői dollárok nyomába ered. A dolgozó kisember pártját fogó filmes a Wall Street-i elit és a Bush-adminisztráció összeesküvésének állítja be a 700 milliárd dolláros mentőcsomagot. Szerinte pánikkeltéssel rászedték a kongresszus tagjait.

Kétmilliárd dollárt költöttek el és hét évig készültek rá, a legfőbb komponens mégis hiányzik: a hó. Hetek óta feszültségben tartja a Kanada nyugati partjainál lévő várost az időjárás: a hőmérséklet ugyanis fagypont felett van. Nincs hótakaró a téli olimpiához. Ami még meglepőbb: a város történetében ez az első alkalom, hogy elolvadt a hó a North Shore Mountains csúcsain az évnek ebben a szakaszában. A klímaváltozás rátenyerelt az emberiség legnépszerűbb sporteseményére is.

A CO2-kvóták kereskedelmét előirányozó törvényjavaslat mellett egy másik is a képviselőház elé került az Egyesült Államokban. Ennek értelmében a földgáz-, szén- és olajkitermelő társaságoknak havonta engedélyt kellene vásárolniuk az államtól fosszilis energiaforrásaik értékesítésére. Ezek „megsarcolása" több célt is szolgálna: a befolyó összeg finanszírozná a klímaváltozás elleni állami programokat, de javarészt a fogyasztók zsebébe kerülne.

Fontos hét volt ez a klímaharcban: a decemberi koppenhágai csúcstalálkozó záró egyezsége értelmében a széndioxid-kibocsátás nagy részéért felelős országoknak január 31-ig kellett benyújtaniuk a döntéseiket a 2020-ig esedékes emissziós önkorlátozásukról. A hétvégi dátum miatt végül egy nappal később, hétfő estig várták a vállalásokat. Az 55 nyilatkozó állam közül a legtöbb megerősítette korábban jelzett ígéreteit: közöttük van az USA, Kína, India, Japán, Brazil és az EU 27 tagországa.

A Reuters News megbízásából végzett új Ipsos Global @dvisor felmérés szerint a világ GDP-jének 75%-át képviselő 23 ország felnőtt lakosságának körében mindössze 35 százalék véli úgy, hogy saját kormánya a megfelelő lépésekkel és ütemben próbálja megakadályozni a globális éghajlatváltozást.

Évente féltrillió, vagyis 500 milliárd dollárt kellene zöld technológiákra költeni, hogy a globális társadalom CO2-kibocsátása csökkenjen és káros hatásait tompítsák. Ezzel szemben jelenleg csak évi 150 milliárd dollárt áldoz erre a világ. A megújuló energiaforrások infrastruktúrájának kiépítése munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő eszköz, vélekedtek a hétvégén Davosban lezárult Világgazdasági Fórumon.

Új „útmutatással" látta el a tőzsdén szereplő cégeket az amerikai tőzsde- és értékpapír-felügyelet: ezentúl tájékoztatniuk kell a befektetőket azokról a veszélyekről, melyeket a globális felmelegedés okoz üzleti tevékenységüknek. A S.E.C. döntése úttörő lépés: a korábbinál erősebb ökológiai realizmust hoz a vállalati mérlegek, a befektetői döntések és a részvénypiaci elemzések világába.

A Klaus Schwab professzor által 1970-ben létrehozott Világgazdasági Fórum minden évben a világ legégetőbb problémáinak és a stratégiai fontosságú jövőbeli trendenek szenteli tanácskozásait. Idén a szennyezés-mentes gazdaság, a low-carbon economy nem tűnik kapósabb témának a svájci Alpok tetején. A koppenhágai csúcstalálkozó előtti hónapokban folyó diskurzus kimerítette a világ elitjét.

Meglepő eredményre jutottak az amerikai légközlekedésben, amely megközelítőleg teljes kapacitáson, vagyis teljesítőképessége felső határán működik. Több anyagi kárt okoznak a gazdaság egészének a repülőjáratok fennakadásai és késései, mint a hurrikánok, jelentették be az American Meteorological Society éves közgyűlésén.

Megszokhattuk, hogy a klímaváltozás mértékét és hatását hőmérséklet-emelkedésben adják meg, a tengerszint várható emelkedésében, vagy a fenntartható életmódhoz szükséges befektetések volumenében. De hogy kilométerben is lehet mérni az éghajlatváltozást, az újdonság. Pedig egyszerű a magyarázat: az éghajlati övek elmozdulását írják le e mértékegységgel.

Tudósok új harcostársakra bukkantak a klímaváltozás elleni küzdelemben - ezúttal az óceánok mélyén. A tengeri élővilág kutatói rájöttek, hogy más fajokhoz hasonlóan a tengeri sünök, a tengeri csillagok is magukba szívják a széndioxidot a vízben, számolt be az új felfedezésről a világ vezető természettudományos magazinja, a Nature.

Az ökológiai lábnyom a fenntarthatóság mértékegysége: a fogalom beépült a szókincsünkbe, mégsem vagyunk tisztában vele, pontosan mit jelent és hogyan hozható kapcsolatba mindennapi tetteinkkel. Nézzük meg egyes fogyasztási szokásaink hogyan hozzák létre ökológiai lábnyomunkat!

Egy lépéssel közelebb kerültünk a klímatörvény létrejöttéhez: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFTT) elkészítette az Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezetét, melyet 2010. január 21-i ülésén elfogadott. A tervezetet a jövő hét közepén nyújtja be az Országgyűlésnek. A Parlament házszabálytól való eltéréssel dönthet arról, hogy februárban napirendre kerüljön-e. A törvénytervezet értelmében létrehozandó Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap kamatmentes, visszatérítendő hitelt nyújtana a megújuló erőforrások használatát célzó beruházásokra.

Környezetvédők támadásainak össztüzébe került a tegnap átadott Dubai-i felhőkarcoló, a Burj Khalifa. A másfélmilliárd dollárnyi befektetést felemésztő, 169 emeletes, 828 méter magas épület-monstrum kizárólag presztízs-szimbólum. És mint ilyen, több százmilliós veszteséget kénytelen elkönyvelni. Az csak hab a tortán, hogy építése és működtetése egyaránt jelentősen növeli az energiafogyasztást Dubaiban, amely már eleve a világ legnagyobb ökológiai lábnyomot hagyó állama.

A szisztematikus erdőirtás miatt lett a nyugati félteke legszegényebb országa Haiti és emiatt duzzadtak hatalmasra a nyomornegyedek a fővárosban, amelyet porig rombolt a Richter-skála szerinti hetes erősségű földrengés kedden. A természeti erőforrások felélése, a hibás politikai döntések, az infrastruktúra hiánya együttesen vezettek ahhoz, hogy a lakosság oly nagy számban zsúfolódott össze és halt meg a fővárosban, Port au Prince-ben.

Új elvárás jelent meg a felelős vállalatok megítélésében és elbírálásában: nemcsak a társadalmi felelősségvállalásról illik rendszeresen beszámolni, hanem a kifejtett környezeti hatásról is. Méghozzá tudományos részletességgel. A világ nagy iparvállalatai közül évente 2500 tárja fel széndioxid-kibocsátási adatait.

Hogyan törpülnek el a tegnap konliktusai a gazdaságban? Vagy úgy, hogy megoldják azokat, vagy egyszerűen elnyomja őket más égető problémák zaja. Jó példa erre a "banánháború" jelensége, amelyre decemberben tett pontot az Európai Unió azzal, hogy elrendelte a Latin-Amerikából érkező banánok vámjának csökkentését és megszüntetését hét éves ütemezésben. Ki emlékszik ma már arra, hogy évekkel ezelőtt a kereskedelmi tárgyalások egyik legforróbb vitapontja volt a banánvám?

Az évtizedre visszatekintő rangsorolás, az események, innováció és új ismeretanyagok összegzése afféle korszakvégi megszokás és rutin. Mostanában sorra jelennek meg ilyen összesítések a legkülönfélébb témákban. A Discovery News az elmúlt tíz év legjelentősebb tudományos felfedezéseit rangsorolta.

Az ezredforduló óta a társadalmi párbeszéd fősodrába és a figyelem homlokterébe került a természeti környezet épségének kérdése. A téma kitört a marginális körökből, többé nem csupán néhány elszánt tudós és környezetvédő mániája. Környezettudatosabb lett a technológiai innováció, a politika, de legfőképp a társadalom. Az elmúlt évtized ökológiai szempontból legfontosabb fejleményeit gyűjtötte egybe a CNN hírtelevízió.

A tengerszint várható hatvan centiméteres emelkedése közvetlenül hat majd az óceánparti metropoliszra. A rangos Museum of Modern Art (MoMa) queensi kiállítóhelyén készíti fel a helybélieket a jövőbeli áradásra. A riogatáson túl a kiállítás egyúttal példákat kínál arra, hogyan célszerű alkalmazkodni a város jövőbeli ökoszisztémájához.

A brit kormány 2030-ig szóló mezőgazdasági stratégiáját ismertette egy oxfordi konferencián, számolt be róla a BBC. A "termeld meg saját élelmed" jelszóval fémjelzett programban kiemelt helyet kapott az állampolgárok földhöz juttatása. A gazdák közben az egyre nagyobb hatalommal bíró szupermarketek miatt panaszkodnak, melyek lenyomják a termelői árakat.  

A világlegmagasabb környezettudatos épülettornya kíván lenni a Taipei 101, amely e héttől kezdve "csak" a világ második legmagasabb épülete. A torony tulajdonosai kétmillió dollárt költenek a szükséges technológiai korszerűsítésekre. A zöld sztenderdek jó részének ugyanis már eddig is megfeleltek.

Az Egyesült Államok vezetői tudósai és kémei működnek együtt, hogy kiderítsék a klímaváltozás rejtett veszélyeit. A korábban kizárólag hírszerzésre használt kémműholdak és más titkos műszerek ezentúl az ökológiai folyamatok megfigyelését is szolgálják. A kezdeményezés nem új, valójában csak felelevenítése a Medea-programnak, amelyet a Bush-adminisztráció szüntetett meg nem sokkal kormányra kerülése után. A program könnyen elősegítheti, hogy az Északi-sark erőforrásainak kitermeléséből megkezdődjön a gazdasági haszonszerzés. 

Jancsó Miklós nyolcvannyolc évesen is az egyik legfiatalabb elme az országban, aki egymás után falja a könyveket, és figyeli a világ eseményeit. A februári filmszemlére elkészül harmincadik nagyjátékfilmjével, Az igazság oda van cíművel, amely Mátyás királyról szól.

A piaci szereplők közül kevesen jutottak el odáig, hogy felismerjék: a bioszféra épségének és a társadalmi jól-létnek a megőrzése a cél, s ennek elérésében a piacgazdaság csak eszköz, önmagában nem érték, mondja Pataki György egyetemi docens, aki szerint a rendszerben meglévő ellentmondások kihasználása, a piaci társadalom működési logikájának megváltoztatása nélkül nem sokat érnek a jó szándékú kezdeményezések. A fenntarthatóság érdekében magának a piaci társadalomnak a megváltozására van szükség, és ebben kell előremutatnia, ezt kell segítenie a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának.

Több könyv tényanyagát foglalja magában a Food, Inc. című dokumentumfilm, mely az amerikai élelmiszer-előállítás minőségromlásáról, annak egészségi, környezeti és evolúciós veszélyeiről, valamint a növények kémiai és genetikai manipulációjáról rántja le a leplet. Robert Kenner meghökkentő látképét a Hongkongi Filmfesztiválon néztük meg.

„Charitainment". A charity - jótékonyság - és az entertainment - szórakoztatás - szavak összegyúrásából jött létre az új jelszó, amely a filantrópia ma talán legdivatosabb formáját takarja. Milyen hatása van a sztárok társadalmi felelősségvállalásának? Mekkora pénzeket képesek megmozgatni? Közvetlen befolyást tudnak gyakorolni a politikusok döntéseire? Világsztárok beszéltek a Piac & Profitnak arról, miért áldozzák idejüket, energiájukat és pénzüket közhasznú ügyekre.

A mai ember egész egyszerűen nem tudja kezelni a jelenlegi társadalmi valóságot. Nagyon esetleges, hogy mit ért meg belőle, mondja Buda Béla aki szerint emellett a magyar lakosságban nagyon rosszak a megküzdési mechanizmusok, az emberek nehezen tudják túltenni magukat a lelki megterhelésen, traumán. A pszichoterapeuta úgy érzi, új értékmódosító mozgalmak fognak létrejönni a világban.

Összeomlottak az életünket eddig irányító értékrendszerek. A pénz és növekedés mozgatta piacgazdaság válságot okozott, és az erőforrások kimerülésébe hajszolja bolygónkat. A rendszerről azonban nem beszélhetünk személytelen fogalmakban. Mert emberek működtetik. Ha átveszi a terepet az értékvezérelt gazdaság, amelyben fokozott szerep jut az emberi értékeknek, nagyobb esélyekkel indulunk a klímaváltozással és az idővel való versenyfutásban, hogy megvalósítsuk a fenntartható életvitelt a Földön.

A sebesen gyarapodó népesség és a szűkülő erőforrások ellentéte enyhíthető lenne. Néhány igénytelen, de „sokfunkciós" növény - mint például a kender, a sziksófű, a tengeri uborka vagy a kókusz - kevés ráfordítással képes lenne fedezni az emberiség élelem-, etanol-, ruha-, kozmetikum- és papírigényének nem kis részét. Termesztésük azonban még közel sem folyik tömeges méretekben.

Esztéta és filozófus létére húsz éve vizsgálja a nemzetközi gazdasági és pénzpiaci folyamatokat. Napi teendői között nem csak az szerepel, hogy az ELTE professzoraként fellép a katedrára, Almási Miklós az adott nap fontosabb gazdasági jelenségeit és a felvetődő dilemmákat is feljegyzi egy füzetbe. Legújabb megfigyeléseit a válság apropóján foglalta kötetbe Hová tűnt az a rengeteg pénz? Válságkönyv címmel. A hetvennyolc éves akadémikussal a válság okairól, a kiutakról és a pénzpiacok szabályozásáról beszélgettünk.

A Financial Times világkereskedelem-specialistája, Alan Beattie False Economy: A Surprising Economic History of the World című új könyvében azt vizsgálja, hogyan megy végbe a nemzetgazdaságok felfutása és hanyatlása. Példákkal gazdagon illusztrált, olvasmányos - és humoros - művében nem gyárt teóriát arról, minek köszönhetők a sikersztorik. Arra viszont felesküszik, hogy a gazdasági determinizmust el kell vetni. Ennek ellenében az emberi inputot hangsúlyozza: okos, megalapozott, jól átgondolt döntések kellenek a prosperitáshoz. Az eredmény legtöbbször mégis meglepő.

A bennünk lévő genetikai tervrajz megismerhető, ami az egészségvédelem és az orvoslás új, hatékony módjait teremti meg. Mennyibe kerülne egy magyar állampolgárnak, hogy tudakozódjon a génjeiről? És biológiai értelemben hová tart a globális társadalom? Ezekről beszélgettünk a hetvennégy éves Czeizel Endre orvos-genetikussal, talentumkutatóval, aki minden reggel hatkor kezdi a munkát, és hetente kétszer ad tanácsot.

Don Tapscott és Anthony D. Williams Wikinomics: How Mass Collaboration Changes Everything című könyvükben azokat a vállalatokat vizsgálják, amelyek tömeges méretű együttműködés - peer production - segítségével és a nyílt forráskódú, szabadon továbbfejleszthető Web 2.0 technológiák használatával állítják elő terméküket.

„Szellemi kóbor kutya vagyok" - mondja Švejket idéző nemtörődömséggel. Minden filozófiai iskolába betekint, és amit értékesnek lát, magával viszi útján. Hívták már a „bizonytalanság gurujának". Vállalja a címet. Nem hirdet oszthatatlan igét, sem bizonyosságokat. Az a fajta szkeptikus, aki nem a mindent tagadás híve, hanem mindent lehetségesnek tart - e világban és a túlvilágon. Nyitottsága jellemzi életvitelét is. Popper Péter hetvenöt évesen járja az országot, előadásokat tart, benyomásokat gyűjt.

„A válság nagy és fájdalmas rombolást végez és fog végezni. De hosszabb távon talán pozitív hatása is lehet. Sokan gondolkoznak ma például azon, hogy a válság hatására átalakulhat majd az emberi tudat, világkép, magatartáskultúra. Elképzelhető, hogy a fogyasztói civilizáció élvezetközpontú, »hedonista« magatartáskultúrája fokozatosan átalakul majd az emberi személyiség harmóniájára és gazdagodására épülő »epikurista« magatartáskultúrává. De ez csak találgatás" - mondja Hankiss Elemér, aki májusban ünnepli nyolcvanegyedik születésnapját.

A krízishelyzet rákényszeríti az embert a változásra, állítja dr. Domján László, az agykontroll magyarországi meghonosítója, aki szerint az az ember, aki rendszeresen relaxál, lazábbá válik, és jobban el tudja fogadni, ha változik a világ, maga is könnyebben tud változni.

A várakozások ellenére a tévé nem lett olyan széles körben interaktív, mint azt az ezredfordulón megjósolták. Ehelyett a kis képernyős eszközökbe, laptopokba, hordozható médialejátszókba, szórakoztató elektronikai eszközökbe és mobiltelefonokba vonult be a mozgókép és a tévés tartalom. A világ eseményeit és a sportmérkőzéseket a YouTube-on nézzük meg, hangfelvételeket podcaston töltünk le, hosszabb filmeket, tévéműsorokat, sorozatokat, zenéket pedig a fájlmegosztó rendszereken keresztül. Újabban a politika is használja kampányai során az internetes tévézést. Kiváltják-e mindezek a nappaliban álló tévékészüléket?

A London School of Economics egykori diákja, Naomi Klein 2000-ben adatokkal bőségesen alátámasztott vádiratot fogalmazott a világmárkák uralma és megtévesztő praktikáik ellen, amivel egy csapásra a globalizációellenes mozgalmak hangadó teoretikusává vált. A fundamentalista laissez fair-kapitalizmus kritikáját továbbárnyalva ezúttal Milton Friedman közgazdászt és kollégáit - a „chicagói fiúkat" - pécézte ki magának. Merész állításokra vetemedő, félezer oldalas kötete megírásában nyolc kutatóasszisztens és négy ügyvéd volt segítségére. A könyv alapján készült dokumentumfilmet a minap mutatták be a Berlini Filmfesztiválon.