Hibridautó: Toyota Prius

2001-ben ez a modell lett az első vegyes hajtású gépkocsi, amelyet a világon mindenütt értékesítettek. Elterjedése új korszakot nyitott nemcsak az autóiparban és a közlekedésben, de az üzleti gondolkodásban is, mert sikere azt példázta, az öko-termékek képesek megállni helyüket a piacon. Az autóipar bennfentesei játszma-változtató autótípusnak nevezték, mert a fogyasztók annak ellenére is keresték e modellt, hogy többe került a többinél. Ezzel megdőlt az a feltételezés, miszerint környezetkímélő megoldásokra nem hajlandók többet áldozni az emberek. Priust vezetni felért egy politikailag korrekt manifestóval. Aki ezt a kocsit vette tulajdonképpen felvágott: választásával a bolygó felvilágosult, felelős polgárának állította be magát mások előtt. Mára több mint egymillió darabot adtak el a Priusból.

Csúcstalálkozó: COP15

Az ENSZ által szervezett koppenhágai csúcstalálkozó a korábbi ökológiai eseményekhez képest minden eddiginél nagyobb figyelmet váltott ki a világ közvéleményéből. Azonban az érintett országok 15. konferenciáján - innen a COP15 nevezés - a delegációk nem tudtak dűlőre jutni a Kyoto-i megállapodást felváltó szerződésről. Az államfők már a csúcstalálkozó előtt igyekeztek csökkenteni a várakozásokat, azt hajtogatva, „nagyon valószínűtlen", hogy sikerül konkrét széndioxid-emissziós korlátokat bevezetni. Végül mégis egyezség született, ám az szinte mindegyik ország várakozásait alulmúlta. Legfőképp azért, mert jogilag nem kötelező érvényű. Ban Ki-moon ENSZ főtitkár úgy fogalmazott: „Céljainkban már egyesültünk, de a tetteinkben még nem."

Al Gore sztársága: a Kellemetlen igazságtól a Nobel Békedíjig 

Az Al Gore előadását rögzítő Kellemetlen igazság talán nem filmes remekmű, de kétségtelenül helye van a történelemben, mert nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a klímatudatosság elterjedjen. Először világította meg e folyamat lényegét olyanok számára, akik korábban nem sokat tudtak róla. A világon mindenütt bemutatták, s 49,7 millió dolláros nemzetközi bevételével minden idők egyik legjövedelmezőbb dokumentumfilmje lett. A száz perces alkotás alapját egy egyszerű Power prezentáció adta, de annak tartalma mellett nem tudott senki elmenni érintetlenül. A 2006 óta eltelt időben voltak, akik félelemkeltő alkotásként bélyegezték meg a filmet. Gore egyik legvitatottabb kijelentése benne az volt, hogy a hatméteres tengerszint-emelkedést reális rövidtávú kilátásnak nevezte - ami ellentmond az ENSZ jelentésének. De a túldramatizálás dacára Al Gore népszerűsége újraéledt, miután elvesztette az amerikai elnökségért folyó küzdelmet 2000-ben. Második reneszánsza 2007-ben tetőzött azzal, hogy odaítélték neki a Nobel Békedíjat.

CFL fénycső

A Compact Fluorescent Lightbulbs, magyar szóhasználatban kompakt fénycsövek beköltöztek otthonainkba. A kezdeti kalamajka után, amelyet az égők borsos(abb) ára és nem mindig kifogástalan működése okozott (gyakran vibrált a fényük), a gyártó cégek javították termékeiket és a CFL-fénycsövek eladásai máris a plafont verték - konkrét és átvitt értelemben egyaránt. Ausztráliában időközben betiltották a hagyományos izzókat, az EU és Kanada pedig fokozatosan vonja ki ezeket a forgalomból. Az amerikai Environmental Protection Agency szerint egy átlagos CFL fénycső 75 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a tradicionális izzók. Ez 30 dolláros megtakarítást jelent egy háztartásban hat hónap alatt. Környezetvédő csoportok nagy győzelemnek könyvelték el a CFL-divatot, de most azon vannak, hogy a fénycsövek ne a szemétdombokra jussanak, hanem újrahasznosításuk is felpörögjön.

Felmelegedés: A szélsőséges időjárás évtizede

A Katrina Hurrikán New Orleansban 2005-ben, a pusztító hurrikán Haitin 2008-ban és az Európa-szerte hőmérsékleti rekordokat döntő kánikula 2003-ban csak néhány példa az évtizedet meghatározó szélsőséges időjárás legkirívóbb megnyilvánulásai közül. 

Bár a tudósok azt mondják, nem lehet közvetlen kapcsolatot fellelni e szélsőségek és az ember okozta klímaváltozás között, az amerikai Environmental Protection Agency állítja: „a klímaváltozás növelheti annak valószínűségét, hogy a szokványos időjárási jelenségek szélsőségesebbé váljanak, vagy a szélsőséges jelenségek még tovább fokozódjanak." Az ENSZ időjárási szervezete nemrég kijelentette, ez az évtized volt a legmelegebb a meteorológiai mérések történetében.

Felkapott kifejezés: „Ökológiai lábnyom"

Angolul: carbon footprint. Tetteink természeti következményeinek mértékegysége, széndioxid-kibocsátásban mérve. A zöld szakzsargon egyik kifejezést a másik után dobta be a köztudatba és a hétköznapi diskurzusba. Ilyen volt a carbon neutral és a greenwashing is. Az irányadó oxfordi angol szótár 2007-ben vette fel a carbon footprint kifejezést, ily módon beavatva a nyelvtani kánonba. Definíciója a következőképp szól: „Azon széndioxid-mennyiség, amelyet emberek és embercsoportok tevékenysége, főként a fosszilis üzemanyagok elégetése révén bocsátanak ki a légkörbe."

Az ördög a részletekben van: IPCC

2007-ben a legnevesebb klimatológusok találkoztak Párizsban, hogy egyeztessék az éghajlat-változásról szóló ismereteiket. Fontos, szintézist teremtő lépés volt ez hosszú évek adatgyűjtéseinek összehangolásában. Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) jelentése volt az első, amely a természettudományok képviselőinek konszenzusát tükrözte, beleértve annak elismerését: „nagyon valószínű", hogy a klímaváltozás emberi eredetű. A jelentés az évszázad végére 1,8 és 4 celsius fok közötti hőmérsékletemelkedést és a tengerszint 28-43 centiméteres emelkedését prognosztizálta.

Újfajta növekedés: Megújítható energiaforrások

A szél-, nap- és vízenergia fontosságának elismerése és használatának elterjedése az évtized nagy előrelépése volt. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy nincs egyetlen univerzális megoldás, amellyel jótékonyan lehetne befolyásolni a klímaváltozást. Sokan úgy vélik, a megújítható energiaforrások meglévő technológiái megfelelő változásokat képesek hozni a széndioxid-kibocsátásban. Jelentős fejlesztéseken estek át a napelem-panelek és egyre vékonyabb verzióikat dobták piacra. India és Kína vezető szerepet vívott ki a megújítható energiaforrások kiaknázásában. 2004 és 2008 között Kína szélenergia-felhasználása évről-évre megduplázódott.

2008-ban a megújítható energiaforrások 280 ezer megawattot tettek ki a világ áramellátásában. (Összehasonlításképpen, a paksi erőmű reaktorai 440 megawatt teljesítményűek.)  A 280 ezer megawatt megközelítőleg háromszorosa az Egyesült Államokban működő nukleáris erőművek kapacitásának.

Stern-kalkuláció: Mennyibe kerül a klímaváltozás?

Sir Nicholas Stern brit közgazdász szerint lehetséges összegekkel leírni és értelmezni a klímaváltozást. A Világbank egykori alelnöke 2006-ban hétszáz oldalas jelentést adott ki arról, az éghajlat-változás anyagilag milyen megterhelést ró a világgazdaságra. A környezetvédő csoportok üdvözölték az anyag megjelenését, mondván, valaki végre felébreszti a kormányokat. A dolgozat azt állítja, a klímaváltozás a globális GDP-nek legalább 5 százalékát fogja felemészteni - most és mindörökké. Legrosszabb esetben ez elérheti a 20 százalékot is (7 trillió dollár). Az ENSZ úgy becsüli, a klímaváltozás 2030-ig 70-100 milliárd dollár közötti összegbe kerül a világnak. Ez egyenlő három pekingi Olimpia megrendezésének költségeivel.

„Széndioxidkvótát veszek!"

A széndioxidkvóta-kereskedelem (röviden: cap and trade) éles vita tárgyát képezi napjainkban. Sokan azt várják tőle, hasznos eszköznek bizonyul a klímaváltozást okozó termelési módok megfékezésében. A modell a szabad piac és az állami szabályozás elveit terjeszti ki a széndioxidkvóták adás-vételére: a kormány behatárolja az emissziós határokat és megsarcolja azon vállalatokat, amelyek túllépik azokat. A széndioxid-kibocsátási engedélyek redukálása idővel a légszennyezés csökkentéséhez vezetne.

A legélénkebb kvótakereskedelem az EU-ban folyik 2005 óta. Harminc országban van érvényben hasonló modell, vagy tervezik annak bevezetését. Egyesek úgy vélik, a globális szintű koordináció hiánya miatt nem lehet hatékony a szisztéma. A módszer kritikusai felróják, a kvótacsere valójában egérutat ad a magánszektornak, hogy ne kelljen ténylegesen csökkentenie a légszennyezését. A téma alighanem ádázabb vita tárgya lesz a következő években.