Íme, az elmúlt évtized fénypontjai!

Az ezredforduló óta a társadalmi párbeszéd fősodrába és a figyelem homlokterébe került a természeti környezet épségének kérdése. A téma kitört a marginális körökből, többé nem csupán néhány elszánt tudós és környezetvédő mániája. Környezettudatosabb lett a technológiai innováció, a politika, de legfőképp a társadalom. Az elmúlt évtized ökológiai szempontból legfontosabb fejleményeit gyűjtötte egybe a CNN hírtelevízió.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hibridautó: Toyota Prius

2001-ben ez a modell lett az első vegyes hajtású gépkocsi, amelyet a világon mindenütt értékesítettek. Elterjedése új korszakot nyitott nemcsak az autóiparban és a közlekedésben, de az üzleti gondolkodásban is, mert sikere azt példázta, az öko-termékek képesek megállni helyüket a piacon. Az autóipar bennfentesei játszma-változtató autótípusnak nevezték, mert a fogyasztók annak ellenére is keresték e modellt, hogy többe került a többinél. Ezzel megdőlt az a feltételezés, miszerint környezetkímélő megoldásokra nem hajlandók többet áldozni az emberek. Priust vezetni felért egy politikailag korrekt manifestóval. Aki ezt a kocsit vette tulajdonképpen felvágott: választásával a bolygó felvilágosult, felelős polgárának állította be magát mások előtt. Mára több mint egymillió darabot adtak el a Priusból.

Csúcstalálkozó: COP15

Az ENSZ által szervezett koppenhágai csúcstalálkozó a korábbi ökológiai eseményekhez képest minden eddiginél nagyobb figyelmet váltott ki a világ közvéleményéből. Azonban az érintett országok 15. konferenciáján - innen a COP15 nevezés - a delegációk nem tudtak dűlőre jutni a Kyoto-i megállapodást felváltó szerződésről. Az államfők már a csúcstalálkozó előtt igyekeztek csökkenteni a várakozásokat, azt hajtogatva, „nagyon valószínűtlen", hogy sikerül konkrét széndioxid-emissziós korlátokat bevezetni. Végül mégis egyezség született, ám az szinte mindegyik ország várakozásait alulmúlta. Legfőképp azért, mert jogilag nem kötelező érvényű. Ban Ki-moon ENSZ főtitkár úgy fogalmazott: „Céljainkban már egyesültünk, de a tetteinkben még nem."

Al Gore sztársága: a Kellemetlen igazságtól a Nobel Békedíjig 

Az Al Gore előadását rögzítő Kellemetlen igazság talán nem filmes remekmű, de kétségtelenül helye van a történelemben, mert nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a klímatudatosság elterjedjen. Először világította meg e folyamat lényegét olyanok számára, akik korábban nem sokat tudtak róla. A világon mindenütt bemutatták, s 49,7 millió dolláros nemzetközi bevételével minden idők egyik legjövedelmezőbb dokumentumfilmje lett. A száz perces alkotás alapját egy egyszerű Power prezentáció adta, de annak tartalma mellett nem tudott senki elmenni érintetlenül. A 2006 óta eltelt időben voltak, akik félelemkeltő alkotásként bélyegezték meg a filmet. Gore egyik legvitatottabb kijelentése benne az volt, hogy a hatméteres tengerszint-emelkedést reális rövidtávú kilátásnak nevezte - ami ellentmond az ENSZ jelentésének. De a túldramatizálás dacára Al Gore népszerűsége újraéledt, miután elvesztette az amerikai elnökségért folyó küzdelmet 2000-ben. Második reneszánsza 2007-ben tetőzött azzal, hogy odaítélték neki a Nobel Békedíjat.

CFL fénycső

A Compact Fluorescent Lightbulbs, magyar szóhasználatban kompakt fénycsövek beköltöztek otthonainkba. A kezdeti kalamajka után, amelyet az égők borsos(abb) ára és nem mindig kifogástalan működése okozott (gyakran vibrált a fényük), a gyártó cégek javították termékeiket és a CFL-fénycsövek eladásai máris a plafont verték - konkrét és átvitt értelemben egyaránt. Ausztráliában időközben betiltották a hagyományos izzókat, az EU és Kanada pedig fokozatosan vonja ki ezeket a forgalomból. Az amerikai Environmental Protection Agency szerint egy átlagos CFL fénycső 75 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a tradicionális izzók. Ez 30 dolláros megtakarítást jelent egy háztartásban hat hónap alatt. Környezetvédő csoportok nagy győzelemnek könyvelték el a CFL-divatot, de most azon vannak, hogy a fénycsövek ne a szemétdombokra jussanak, hanem újrahasznosításuk is felpörögjön.

Felmelegedés: A szélsőséges időjárás évtizede

A Katrina Hurrikán New Orleansban 2005-ben, a pusztító hurrikán Haitin 2008-ban és az Európa-szerte hőmérsékleti rekordokat döntő kánikula 2003-ban csak néhány példa az évtizedet meghatározó szélsőséges időjárás legkirívóbb megnyilvánulásai közül. 

Bár a tudósok azt mondják, nem lehet közvetlen kapcsolatot fellelni e szélsőségek és az ember okozta klímaváltozás között, az amerikai Environmental Protection Agency állítja: „a klímaváltozás növelheti annak valószínűségét, hogy a szokványos időjárási jelenségek szélsőségesebbé váljanak, vagy a szélsőséges jelenségek még tovább fokozódjanak." Az ENSZ időjárási szervezete nemrég kijelentette, ez az évtized volt a legmelegebb a meteorológiai mérések történetében.

Felkapott kifejezés: „Ökológiai lábnyom"

Angolul: carbon footprint. Tetteink természeti következményeinek mértékegysége, széndioxid-kibocsátásban mérve. A zöld szakzsargon egyik kifejezést a másik után dobta be a köztudatba és a hétköznapi diskurzusba. Ilyen volt a carbon neutral és a greenwashing is. Az irányadó oxfordi angol szótár 2007-ben vette fel a carbon footprint kifejezést, ily módon beavatva a nyelvtani kánonba. Definíciója a következőképp szól: „Azon széndioxid-mennyiség, amelyet emberek és embercsoportok tevékenysége, főként a fosszilis üzemanyagok elégetése révén bocsátanak ki a légkörbe."

Az ördög a részletekben van: IPCC

2007-ben a legnevesebb klimatológusok találkoztak Párizsban, hogy egyeztessék az éghajlat-változásról szóló ismereteiket. Fontos, szintézist teremtő lépés volt ez hosszú évek adatgyűjtéseinek összehangolásában. Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) jelentése volt az első, amely a természettudományok képviselőinek konszenzusát tükrözte, beleértve annak elismerését: „nagyon valószínű", hogy a klímaváltozás emberi eredetű. A jelentés az évszázad végére 1,8 és 4 celsius fok közötti hőmérsékletemelkedést és a tengerszint 28-43 centiméteres emelkedését prognosztizálta.

Újfajta növekedés: Megújítható energiaforrások

A szél-, nap- és vízenergia fontosságának elismerése és használatának elterjedése az évtized nagy előrelépése volt. A legtöbb tudós egyetért abban, hogy nincs egyetlen univerzális megoldás, amellyel jótékonyan lehetne befolyásolni a klímaváltozást. Sokan úgy vélik, a megújítható energiaforrások meglévő technológiái megfelelő változásokat képesek hozni a széndioxid-kibocsátásban. Jelentős fejlesztéseken estek át a napelem-panelek és egyre vékonyabb verzióikat dobták piacra. India és Kína vezető szerepet vívott ki a megújítható energiaforrások kiaknázásában. 2004 és 2008 között Kína szélenergia-felhasználása évről-évre megduplázódott.

2008-ban a megújítható energiaforrások 280 ezer megawattot tettek ki a világ áramellátásában. (Összehasonlításképpen, a paksi erőmű reaktorai 440 megawatt teljesítményűek.)  A 280 ezer megawatt megközelítőleg háromszorosa az Egyesült Államokban működő nukleáris erőművek kapacitásának.

Stern-kalkuláció: Mennyibe kerül a klímaváltozás?

Sir Nicholas Stern brit közgazdász szerint lehetséges összegekkel leírni és értelmezni a klímaváltozást. A Világbank egykori alelnöke 2006-ban hétszáz oldalas jelentést adott ki arról, az éghajlat-változás anyagilag milyen megterhelést ró a világgazdaságra. A környezetvédő csoportok üdvözölték az anyag megjelenését, mondván, valaki végre felébreszti a kormányokat. A dolgozat azt állítja, a klímaváltozás a globális GDP-nek legalább 5 százalékát fogja felemészteni - most és mindörökké. Legrosszabb esetben ez elérheti a 20 százalékot is (7 trillió dollár). Az ENSZ úgy becsüli, a klímaváltozás 2030-ig 70-100 milliárd dollár közötti összegbe kerül a világnak. Ez egyenlő három pekingi Olimpia megrendezésének költségeivel.

„Széndioxidkvótát veszek!"

A széndioxidkvóta-kereskedelem (röviden: cap and trade) éles vita tárgyát képezi napjainkban. Sokan azt várják tőle, hasznos eszköznek bizonyul a klímaváltozást okozó termelési módok megfékezésében. A modell a szabad piac és az állami szabályozás elveit terjeszti ki a széndioxidkvóták adás-vételére: a kormány behatárolja az emissziós határokat és megsarcolja azon vállalatokat, amelyek túllépik azokat. A széndioxid-kibocsátási engedélyek redukálása idővel a légszennyezés csökkentéséhez vezetne.

A legélénkebb kvótakereskedelem az EU-ban folyik 2005 óta. Harminc országban van érvényben hasonló modell, vagy tervezik annak bevezetését. Egyesek úgy vélik, a globális szintű koordináció hiánya miatt nem lehet hatékony a szisztéma. A módszer kritikusai felróják, a kvótacsere valójában egérutat ad a magánszektornak, hogy ne kelljen ténylegesen csökkentenie a légszennyezését. A téma alighanem ádázabb vita tárgya lesz a következő években.

Véleményvezér

Magyartól rettegnek az oroszok

Magyartól rettegnek az oroszok 

A magyar név megint szép lesz, legalábbis Ukrajnában már az.
Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo