Bár úgy tűnt, a davosi fórumon idén háttérbe fognak szorulni a klímváltozást érintő gazdasági és társadalmi témák, végül mégiscsak a "zöld gazdaság", a "tisztfa technológia" fogalmazódott meg, mint túlélési stratégia és az egyetlen univerzálisan, globálisan érvényes jövőterv a gazdaság szereplői számára.
A világ elitjét egybeterelő konferencián aligha volt kétséges, hogy a fejlett országok „öregednek", és túl mélyen érintette őket a válság, míg a fejlődő országok, különösen a BRIC-országok hatalmas növekedési potenciállal bírnak. A kérdés az, mire használják?
A 21. század "nagy játszmája"
Megfigyelők a „21. század nagy játszmájának" tartják a gazdasági folyamatok környezetkímélőbbé tételét. És ezt, úgy tűnik, Davos is visszhangozta, dacára annak, hogy a klímaváltozás témája tavaly 75 százalékban dominálta a panelbeszélgetések témáit, míg idén jóval kevésbé tervezték be a tematikába. „Hat hónapja az volt a legnagyobb aggodalmam, hogy az emissziós alku miatt csorbul az Egyesült Államok versenyképessége Kínával szemben. Ma már azon aggódom, hogy minden egyes nap késlekedés a széndioxid-kibocsátás árának megjelölésében Kínát juttatja előnyhöz", mondta Davosban Lindsay Graham amerikai politikus, Dél-Karolina állam kongresszusi képviselője. Az új nézet radikális irányváltást és „megvilágosodást" mutat. Mi történt egy év alatt?
Egyes megszólalók egyenesen odáig mentek, hogy „új ipari forradalmat" emlegettek. Ha a 2000-es évtized arról szólt, hogy beépültek a köztudatba a klímaváltozás tényei és veszélyei, a 2010-es évtizedet talán az fogja megszabni, hogy az ökológiai veszélyek felismerésén túllépve a gazdaság eljut annak belátásához: a zöld technológiák meghonosítása nemcsak elengedhetetlen, de jó biznisz is lehet.
Eleinte drága
Szakértői becslések szerint csak az energiaszektorban 20 millió új munkahely jöhet létre 2030-ig és sok ezer milliárdos forgalom keletkezhet a szél- és napenergiát használó technológiák elterjesztésével. Christine Lagard egyetértett a nézettel. A francia pénzügyminiszter úgy látja, a következő években 240 000 új állás jöhet létre, ha országa kihasználja az alternatív energiaforrások belendítésében rejlő lehetőségeket. (Franciaországban tavaly 400 000 állás szűnt meg a gazdaság mélyrepülése miatt.)
Hozzáértők úgy vélték, az új energiaforrások használata eleinte drágább lesz, mintha fosszilis megfelelőiket vennénk igénybe. De a politikusoknak rá kell jönniük, az ipari ágazatokat enélkül nem lehet feltámasztani. A zöld technológiákkal régi infrastruktúrákat lehet átépíteni és új, zöld ellátási, termelési láncokat (supply chain) lehet kialakítani.
Kína már szélsebesen halad előre a szélenergiák alkalmazásában, a kínai kormány tavaly 440 milliárd dollárt költött zöld energiára. Az ország vezetése ezt a stratégiát arra használja, hogy lehagyja e területen a nyugati országokat és biztosítsa energia-függetlenségét, ami végső soron a nemzeti szuverenitás megteremtésének eszköze. Voltak Davosban olyanok, akik óvva intettek attól, hogy bárki a nemzetgazdaságok harcává redukálja az éghajlat-változást, mert a probléma globális és megoldása is nemzetközi együttműködést igényel.
Kételkedők: 30 éven belül nem reális
A Low-carbon economy című tanácskozáson Ken Hirsch egy 9,5 milliárd dollárt mozgató alap képviseletében úgy vélekedett, "az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság létrejötte a következő 30 évben teljes mértékben irreális, hacsak nem forgatjuk vissza a gazdasági fejlődés óráját." Szerinte nem alacony, hanem alacsonyabb kibocsátású gazdaságról érdemes csak beszélni. „Az egytrillió dolláros energiaszektor egymaga nem tudja finanszírozni a szükséges átalakításokat és építési munkálatokat." Szerinte 30 éves távlatban továbbra is 70-80 százalékot fog kitenni a hidrokarbon alapú, tehát szénből és hidrogénből felépülő vegyületek emissziója. Felhívta arra a figyelmet, hogy az USA-ban az elmúlt három évben annyi új földgáz-lelőhelyet fedeztek fel, hogy azokkal 100 évig elegendő készletre tett szert az ország. Hirsch védte az amerikai olajcégek renomáját is: az megújítható energiaforrásokhoz kapcsolódó kutatások 44 százalékát e cégek finanszírozták 2008-ban.
Évente 500 milliárd kellene zöld technológiákra
Szakértők kiszámították: ahhoz, hogy az emisszió-csökkentés a szükséges tempóban mehessen végbe, éves szinten 500 milliárd dollárt kellene globális szinten költeni a zöld technológiákra - üzembe helyezésre éppúgy, mint innovációra. Jelenleg évi 150 milliárdot költ e célokra a világ. Kopenhágában nem született megoldás rá, hogy a finanszírozást hogyan oldják meg, de megfogalmazódott egy 100 milliárdos gyorsalap (quick start fund) koncepciója. Ehhez jönnének hozzá a CO2-kvótákból befolyó pénzek.
James Cameron, a Climate Change Capital nevű alap alelnöke kétféle politikai akaratot lát e téren: az egyik nemzeti szinten oldaná meg a finanszírozás kérdését, a másik főleg nemzetközi összefogással. Cameron kizárólag a lokális kezdeményezésekben látja a jövőt, mert a helyi szakemberek ismerik legjobban az égető problémákat, és a nagy nemzetközi szervezetek hajlamosak túl sok bürokratikus akadályt gördíteni a megvalósulás elébe.
