Január 12-én kedden, helyi idő szerint röviddel délután öt óra előtt a régió legnagyobb földrengése rázta meg a karibi szigetországot. Ezt két tucat utórengés követette, a legerősebb 5,9-es szintet ért el a Richter-skálán. A rengés kilenc kilométeres mélységben történt, ez erősítette fel hatásait a földfelszínen, epicentruma tizenhat kilométerrel nyugatra volt a főváros, Port au Prince kikötőjétől. Hatásait a szomszédos Dominikai Köztársaságban -ahol a főváros lakói futva hagyták el rázkódó házaikat- és a 320 kilométer távolságban lévő Kubában is érzékelték, ám itt kár nem keletkezett.

Mivel egy órán belül beesteledett, lámpák hiányában csak másnap virradóra kezdődhettek meg a mentési munkálatok. Utoljára 1984-ben volt a térségben hasonló erejű, 6,7-es földrengés. A Hispaniola sziget, amelyen Haiti található, az Enriquillo-Plaintain Garden tektonikus törésvonal közelében, két tektonikai lemez között fekszik. Ezek ütközése feszítheti a szigetet, de ilyen szeizmikus tevékenység eddig inkább Puerto Ricót érintette.

A sebesültek és hallottak száma egyelőre nem ismeretes, Haiti miniszterelnökének, Jean-Max Bellerive-nek becslése szerint legalább százezren haltak meg. A Vöröskereszt hasonló katasztrófákra alapozva hárommillióra becsüli az érintettek és fedél nélkül maradtak számát. Az ENSZ helyi főhadiszállása is összeomlott, vezetője, annak helyettese és a velük tárgyaló kínai küldöttség a romok alatt rekedt. A tízezer fős ENSZ-misszióból legalább száz munkatárs eltűntnek van nyilvánítva, a békefenntartók „nagy részének" holléte ismeretlen. Az alakulatban ötven ország képviselteti magát. Magyarország nincs köztük.

Elherdált természeti erőforrások

A volt francia gyarmat -amely 1804-ban szabadult fel a francia uralom alól- az ökológiát semmibe vevő gazdasági fejlődés katasztrofális eredményeit példázza. Haiti a huszadik században rossz politikai döntések miatt évtizedeken át a fakitermelésből élt. A dús trópusi erdők letarolása a termőföld eróziójához vezetett. A föld termékenységének romlása pedig felerősíti a nyári szárazságok hatásait, nagyobb nyomást helyez a megmaradt növényzetre és gyorsítja a sivatagosodás folyamatát. 1954 óta a koncessziót nyert cégek gyakorlatilag kipusztították Haiti faállományát. 1923-ban még az ország területének 60 százalékát fedték erdőségek, ma mindössze 2 százalékát!

A USAID ügynökség erdősítő programja 25 millió fát ültetett ugyan, de ez sem tudott túltenni az erdőirtás vészesen gyors sebességén: minden ültetett fára hét kivágott fa jutott. Az ország nagy részén jelenleg sivár, terméketlen, teljesen üres tájak éktelenkednek. Ezeken évente 61 négyzetkilométernyi földet mosnak el az esőzések.

A természeti kincseit felélt gazdaság ezzel zsákutcába jutott: a lakosság egyharmada a létminimum alatt, napi 2 dolláron vagy kevesebben tengődik. Az éhínség 2004-ben zavargásokhoz vezetett a fővárosban. A rendfenntartó erők és a civil lakosság összecsapott, és napokon át harcban állt egymással. A rend helyreállítására 9000 ENSZ-békefenntartót vezényeltek Haitire. Az 1999-ben indított állami környezetvédelmi program alternatív energiaforrások használatát szorgalmazta, de az instabil politikai helyzet és a pénzhiány meghiúsította, hogy a kormány ezt véghezvihesse: a lakosság nagy része továbbra is fa- és széntüzeléssel élt.

A nyomor miatt nőtt nagyra Port au Prince

Életlehetőségeik ellehetetlenülése miatt milliók költöztek a lepusztított vidéki területekről a fővárosba és közelébe. A tízmilliós lélekszámú országban 2,5-3 millió ember él(t) Port au Prince-ben.

A betonépületek egyikét sem úgy tervezték, hogy képesek legyenek ellenállni a földrengéseknek. „Az infrastruktúra még a jó időkben is a legrosszabbnak számít a világon", mondta Haiti amerikai nagykövete. 2008-ben négy hatalmas hurrikán söpört végig az országon, ami ízelítőt adott az épületek sebezhetőségéből.  Az emberéleteket követelő földcsuszamlások akkor azért következtek be, mert nem maradt növényzet, amely megtartaná a hegyeket.

Geográfusok már évekkel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a Hispaniola szigetén lévő két ország fokozottan ki van téve földrengésveszélynek. 2005-ben a Világbank Haiti a természeti katasztrófák iránt leginkább védtelen országok közé sorolta, nemcsak földrajzi elhelyezkedése, de szegényes infrastruktúrája miatt is.

A főváros nagy része nyomornegyedekből áll: a dombokra épült kunyhó-rengetegben nincs áram és vízellátás, ahogyan boltok és rendőri ellenőrzés sem. A bűnözés elképesztő méreteket ölt, a parton lévő Cite Soleil (Napváros) nevű viskó-gettót például negyven bűnbanda irányítja.

Megsemmisült az egész főváros

A földrengés kezdetekor Port au Prince 35 másodpercig rezgett. Az összeomló épületek fél óráig porfelhőbe burkolták a várost. Az épületek nem voltak felvértezve az erős földrengésekre. Az országnak számottevő eszközparkja sincs arra, hogy betontömböket mozgasson és az épületek alól kimentse a túlélőket. Az elnöki rezidencia, a parlament, a Montana szálló, a kórházak romba dőltek, a város három fő elsősegély-központja működésképtelenné vált, házak csúsztak szakadékokba, összeomlott a városi börtön, az utak járhatatlanok. Port au Prince-t utoljára 1770-ben érte ilyen erős földmozgás.

A keddi rengés a viskókból álló kerületekben végzi a legnagyobb pusztítást, ahol utcák sincsenek, csak sikátorok, így a felderítő csapatoknak is nehéz eljutniuk oda. Szemtanúk szerint egész városnegyedek vannak, amelyekben egyetlen lélek sem mozog - vélhetően a romok alá szorultak egytől-egyig. Földrengés által indukált nagy áradás (tsunami) nem tűnik valószínűnek, jelentette ki a National Oceanic and Atmospheric Agency az USA-ban, mert a térség általában mentes volt e természeti jelenségtől.

Nincs infrastruktúra a mentésre

A teljes mobiltelefon-hálózat összeomlott, a hívások szórványosan továbbította a sérült rendszer, amellyel az ország elszigetelődött a külvilágtól, megnehezítve a pusztítás mértékéről szóló információk kijutását. Haiti elnökét, Rene Prevalt órákon át nem tudták elérni a nemzetközi közösség vezető tagjai. A helyszínen lévő tudósítók az interneten és műholdkapcsolaton keresztül jelentkezhettek be a világ televízióiban.

A fosztogatások városszerte megkezdődtek. A repülőtér ugyan nyitva, és szerdán fogadta az első segély-szállítmányokat, ám légi irányítás nélkül működik, mivel az irányítótorony is összeomlott. Barack Obama amerikai elnök utasítást adott humanitárius segély előkészítésére, valamint katasztrófaelhárító csoportot mozgósított. Az ENSZ vészhelyzetre fenntartott alapjából 10 millió dollárt használ fel a mentésre. Franciaország, Kanada, Venezuela, Izrael, Kína, Kuba élelmiszer-, víz-, gyógyszer-szállítmányokat indított repülőgépeken és mentőcsapatokat küldött Haitira. Az IMF más ügynökségekkel együtt segédkezik a nemzeti adományok koordinációjában. A Világbank delegációt küld a károk felmérésére. A katasztrófa után vélhetően a gazdasági nagyhatalmak erősebb támogatást nyújtanak az eddig negligált Haitinek.