A tervezet alapjául a Nagy-Britanniában 2008-ban életbe léptetett Climate Change Act szolgált. Természetvédelmi programok és nemzeti éghajlat-változási stratégiák ugyan léteznek mindenütt a világban, de máig ez az egyetlen kötelező érvényű klímavédelmi törvény a világon. Ráadásul a koppenhágai klímakonferencia irányadó ígéreteit több mint egy évvel a csúcstalálkozó előtt vezette be a törvényvégrehajtásba.
A brit jogszabályhoz hasonló módon jár el a magyar tervezet, mivel „a magasabb fokozat felé megy" az üvegházhatást okozó gázok visszafogásában, s amennyiben ezt sikerül elfogadtatni, az „figyelmet fog kelteni külföldön", mondta Láng István akadémikus, az NFTT társelnöke. Ha megnyílik az ajtó a tulajdonképpeni törvényalkotás előtt, akkor „Európában másodikként" Magyarországon születhet klímatörvény.
„Kerettörvény": A törvény előszobája
A kerettörvény rendszerszintű orvoslatot kíván nyújtani a klímaváltozásra. Sajátossága, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, vagyis az output oldal mellett nagy hangsúlyt fektet a fosszilis energiafogyasztás csökkentésére, vagyis az input oldalra. Ezért célkitűzése olyan átfogó eszközrendszer létrehozása, amely egyszerre képes kezelni az éghajlatváltozással összefüggő ökológiai, társadalmi és gazdasági problémák gyökereit.
Az eszközrendszert kiterjesztené minden fosszilis energia-felhasználóra, különös tekintettel a jelentős üvegházhatású gázkibocsátással jellemzett ágazatokra. A tervezetet ismertető sajtótájékoztatón kiderült, hogy a tényleges input, vagyis a lakossági, ipari, üzleti energiafogyasztás módosítására a kerettörvény nem kínál pontos szám- és százalékértékeket! A jelen lévő tudós urak részben azzal takaróztak, hogy az EU-ban sincs még az energiafelhasználás-csökkentésre pontos metodika. Ugyanakkor „nem számszerűsíteni egyes feladatokat, ez taktikai megoldás", fogalmazott Láng István. A törvény választások előtti elfogadásával ugyanis a cél nem kevesebb, mint „cselekvési kényszerpályára helyezni a következő kormányt". És ezt, úgy látszik, jobb számok nélkül tenni - különben a törvénytervezet támogatottsága és elfogadása kerülhet veszélybe.
Kamatmentes hitel az Éghajlatvédelmi Alaptól
Az eszközrendszer fontos eleme lenne a Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap létrehozása, mely visszatérítendő kamatmentes hiteleket nyújtana. Ez az elkülönített állami pénzalap lehetővé tenné a gazdaság és társadalom minden szereplője számára, hogy hozzájuthasson az energiahatékonyság növeléséhez és a fosszilis energiaforrások megújuló forrásokkal való helyettesítéséhez szükséges pénzhez. A Magyar Természetvédők Szövetsége vezetője, Farkas István az arányokat úgy becsüli, ha a leendő Alap hétmilliárd forintnyi hitelt folyósít, abból 300 milliárdos beruházásokat lehetne elindítani. E befektetések megtérülését 7-15 évre lehet tenni. Kérdésünkre Szili Katalin megerősítette, az Alap nem foglalkozna állami támogatások szétosztásával, feladata hitelnyújtásra korlátozódna. Ha még ebben az ülésszakban elfogadják a törvényt, a Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap 2011. július 1.-re állhatna fel.
Nincsenek benne számok
Mivel a kerettörvény nem tartalmaz konkrét számokat és összegeket, azt firtató kérdésünkre, hogy mekkora Alapot szeretnének látni a Tanács tagjai, Szili Katalin 25-28 milliárd körüli összegben jelölte meg a kívánt volument - vagyis a széndioxid-kvótarendszer révén befolyt 28 milliárd forinttal nagyjából megegyező pénzmennyiséget kellene a klímaváltozás megfékezésére fordítani.
Arra a kérdésre, hogy mely állami szerv alá tartozna az Alap, azt a választ kaptuk, a kerettörvény erre nem tesz javaslatot. „Fontos lenne, hogy az Alap pénze ne rendelődjön alá az aktuális fiskális politikának", tette hozzá a Parlament elnök asszonya a pénzügyminisztériumi huzavonára célozva, amely blokkolta és késleltette a kvóta-összegek környezetvédelmi célú felhasználását. Civin Vilmos, az MVM környezetvédelmi osztályvezetője azon reményének adott hangot, hogy az Alap egykoron a fenntarthatóságot nevében viselő leendő minisztérium alá tartozik majd. Az Alap hitelnyújtó tevékenységének az energia-szektor is nagy hasznát látná, vélekedett Civin.
A megújuló energiaforrások térnyerése „mentesítené a lakosságot a kőolajáremeléstől", hangsúlyozta Farkas István. „Az ambiciózus kibocsátás-csökkentési célokat tartalmazó klímatörvény-tervezet Magyarországot lépéselőnybe hozhatja", szól a Magyar Természetbarátok Szövetségének hivatalos álláspontja. Másfél éves civil kampány könyvelhet el ezzel jelentős sikert.
Nagy a konszenzus...
Az NFTT 32 főből áll, a kerettörvényt a szakszervezetek, munkáltatók, egyházak és érdekvédelmi szervezetek bevonásával szövegezték meg. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire látja lehetségesnek, hogy a választás előtti hónapokban elfogadásra kerülhet a kerettörvény, Szili Katalin azt válaszolta, „az NFTT január 21-i ülésén a frakcióvezetők is jelen voltak és egyetértésüket jelezték, így reményeim szerint nem lesz akadálya, hogy még ebben az ülésszakban elfogadjuk a kerettörvényt."
Objektíven nézve nem csekély mértékben kérdéses, hogy a Tisztelt Ház a választások előtt hajlandó-e egy ilyen kerettörvény elfogadásával újabb feladatokat róni a leendő kormányra és - akár nem számosított formában is - pénzügyi kötelezettségeket rakni a tarsolyába, mielőtt az „megválasztódna", hogy ilyen ügyetlen kifejezéssel éljünk. Ha igen, akkor az Országgyűlés kétségtelenül tanúbizonyságot tenne arról, hogy tagjai előrelátó és felelős politikusok gyülekezete.
