Kriston László cikkei
Kriston László cikkei
Kertész János: társadalmi fertőzés
Ma minden „virális”, képes futótűzszerűen, megosztásokkal terjedni. Összekapcsolódott világban élünk: létünk minden aspektusa valamilyen online rendszerre van rákötve, amely ontja az adatokat. Ezek aranybányát jelentenek Kertész Jánosnak, aki csaknem két évtizede foglalkozik hálózatokkal. A CEU professzorát kérdeztük korrupcióról, közösségi médiáról, influencerekről, káoszelméletről.
Rovarapokalipszis: az ő pusztulásuk a mi végzetünk
Évi 2,5 százalékkal csökkent a rovarok létszáma a Földön, vagyis kétszer gyorsabban, mint a gerinceseké és nyolcszor gyorsabban, mint az emlősöké. Néhány évtizeden belül a rovarfajok 40 százaléka is eltűnhet, ha nem lassul a jelenlegi kihalás. Már nemcsak a mezőgazdasági termelés alá vont területeken figyelhető meg a tömeges pusztulás. A tanulság világos: jelentősen vissza kellene fogni a rovarirtó szerek repülőgépekről történő permetezését. Környezetbarátabb módon kell termesztenünk élelmiszernövényeinket.
41 százalékkal növelheti a rák kockázatát a világsikerű gyomirtó
A glifozát a gyomirtók korábbi generációjának fő komponense volt, többek közt a Monsanto világszerte slágerterméknek számító Roundupjának. Éveken át folyt a vita arról, hogy a glifozát rákkeltő-e, tavaly egy amerikai bíróság végre kimondta, hogy az. Felülírva a vegyipari lobbinak behódoló WHO óvatoskodó, 2015-ös állásfoglalását, miszerint „valószínűleg rákkeltő” a vegyi anyag, amerikai tudósok most megerősítették: az immunrendszerben okozhat rákot a glifozát.
Agrárországban sikert aratni
Agrárország vagyunk, aratni mindig kell. A mezőgazdasági gépek értékesítésével, bérbe adásával és szervizelésével foglalkozó AXIÁL Kft. növekedése jómódúvá tette Harsányi Zsoltot, aki ezután sem felejtette el az alapelvét, hogy a társadalomnak és szűkebb pátriájának, Bajának is vissza kell adni a sikerből.
Az Amazon a kulcsa az újrahasznostásnak
A legnagyobb élelmiszeripari és FMCG-világvállalatok sorakoztak fel a Loop-projekt mögé, melyben visszagyűjtik az ételeshordókat, krémestubusokat, italospalackokat, kitisztítják és újból használják, termékkel megtöltve azokat. Öt világvárosban vezetik be az új szolgáltatást 2019-ben és 2020-ban. De a rendszer akkor terjedhet el globálisan, ha az Amazon és más nagy kereskedelmi cégek is felvállalják a módszert.
Egy magyar srác mentheti meg a világot a műanyagszeméttől
A Loop projekt kiötlője, Tom Szaky szerint az újrahasznosítás „vesztes iparág”. Szerinte meg kell tartani a csomagolásokat, a futárcéggel visszajuttatni a termékgyártóhoz, majd ki kell mosni. és újra élelmiszert, italokat meg más árucikkeket helyezni beléjük.
Elsősorban egyéniség vagy, nem típus
Mindenki elsősorban egyén, megismételhetetlen elegye különféle személyiségjegyeknek és csak másodsorban képviselője egy típusnak vagy generációnak. Ennek értelmében nincsenek univerzális receptek arra sem, hogy kit hogyan motiváljunk, terheljünk feladatokkal, kérjünk számon és jutalmazzunk. A generációs különbségekről is sok szó esett a Piac & Profit Csapatépítési trendek – 2019 című konferenciáján.
Egy kérdésből megmondják, érdemes-e felvenni
A Starbucks volt HR-menedzsere szerint egyetlen kérdésből megállapítható, hogy valaki sikeres munkatárs lesz-e az új munkahelyén. Ennek a kérdésnek köze van ahhoz, hogy az illető képes-e tanulni a hibáiból és fejlődni. Sokkal többet jelent ez, mint bármi, amit leír a rezüméjében.
Sikeresebb a cég, ha sztár a cégvezető
Celeb-központú társadalomban élünk. A fogyasztók egyre inkább mogulok, cégvezetők, feltalálók alakjaihoz társítják az egyes márkákat és termékeket. Csak azok a vállalkozások nőhetik ki magukat igazán és tehetnek szert tartósan sikerre, amelyeknél a cégvezető is nagy kaliberű. Olyasvalaki, aki képes véleményvezérré, illetve a maga szakterületén sztárrá válni. Erről is beszéltek a Piac & Profit Brandépítés – 2018 konferenciáján.
Ne várjunk a politikusokra, mi is sokat tehetünk a klímaváltozás ellen
Fogyasztóként mindennap a pénztárcánkkal „szavazunk” egy zöldebb világ mellett vagy éppen ellene. Minden vásárlásunknak, tranzakciónknak, beszerzésünknek van karbonvonzata, ideje hát klímatudatosan élni és fogyasztani. Erre adott ötleteket az CEU-n Ürge-Vorsatz Diána professzor és Nagy Réka, az Ökoanyu blog írója, számos könyv szerzője.
Automatizált állásinterjúval csapnak le a legjobb munkavállalókra
Már nemcsak az ideiglenes munkákra vesznek fel telefonos interjúk alapján embereket, hanem informatikusi, tanári és mérnöki állásokba is. Olyan az egész, mintha a jelentkező egy call center automatájával „beszélgetne”: válaszol az előre felvett kérdésekre. Ezzel a módszerrel állítólag hamarabb megy a munkaerőfelvétel.
Már hazánkban is sokan halnak meg a globális felmelegedés miatt
Az éghajlatváltozás égető problémájának szentelték a CEU Ted Talks-ra hajazó előadássorozata, a Határtalan Tudás első rendezvényét. A klímaválság nem jövő idejű dolog. A katasztrófa már elkezdődött, véli Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, csak ezzel a közvélemény még nem egészen van tisztában. Áder János zöld jobb keze, Kőrösi Csaba a klímapolitikai célok realisztikusságát ecsetelte.
Globális lehűlést okozhatott Amerika gyarmatosítása?
Rájöttek, miért hűlt le jelentősen a Föld éghajlata az 1600-as években, amit a déli-sarki jégminták is alátámasztottak. Az európai telepesek betegségeket hoztak a bennszülöttekre, melyek ellen immunrendszerük nem tudott védekezni. Kihalt az emberiség 10 százaléka, összeomlott a kontinens agráriuma. Az ültetvények helyén fejlődő növényzet fotoszintézissel elég szén-dioxidot szívott el a levegőből, hogy lehűljön a légkör.
Mi az érvényesülés titka?
A technológia átalakítja a munkavégzést, a munkaerőhiány pedig felértékeli az ígéretes tehetségeket. Mit keresnek a híres cégvezérek a munkavállalókban, milyen tulajdonságokat tartanak fontosnak napjainkban, mi szerintük az érvényesülés titka? Összegyűjtöttük néhány guru elvárását. Nemcsak a munkavállalóknak hasznos olvasmány, az összeállításból a munkáltatók is sok ötletet kaphatnak versenyképességük fokozásához.
Csak marketingtrükk a karbonsemleges hamburger?
Az Európában és Közel-Keleten működő Max Burgers úttörő módon 110 százalékban ellentételezi minden egyes terméke előállításának karbonvonzatát: a cég Afrikában faültetési programot finanszíroz. A menüben pedig a nem vörös húsok felé terelik a fogyasztói döntéseket.
Kertész János: hihetetlen pontossággal követhető a felhasználó
Ma minden „virális”, képes futótűzszerűen, megosztásokkal terjedni. Összekapcsolódott világban élünk: létünk minden aspektusa valamilyen online rendszerre van rákötve, amely ontja az adatokat. Ezek aranybányát jelentenek Kertész Jánosnak, aki csaknem két évtizede foglalkozik hálózatokkal. A CEU professzorát kérdeztük korrupcióról, közösségi médiáról, influencerekről, káoszelméletről.
Amikor a cégvezetés már a vasárnapi családi ebédeket is megbolygatja
A Piac & Profit által rendezett Generációváltás finisben – A sikeres cégutódlás receptje című konferencia előadásaiban a cégvezetés átadásának folyamatokat megőrző, technokrata megközelítése mellett nagy hangsúly tevődött a családi dinamikák, az érzelmi gócpontok kezelésére is.
Mikor kapunk klímabarát hamburgert a gyorséttermekben?
A gyorsétterem franchise-ok húsintenzív étrendjükkel nagy motorjai az állattenyésztésnek, ami az egyetlen magas üvegházgáz-kibocsátású szektor a világban, melynek nincs emissziómérséklési terve. Nyolcvan nagy befektetési alap indított nyomásgyakorló kampányt a fast food hat világmárkája ellen: tessék zöldülni!
Ahol olyan meleg van, hogy januárban megfőnek a barackok a fán
Újfent extrém időjárást produkált a klímaváltozás a világ számos régiójában. Ausztráliában melegrekordok dőltek meg, a hatóságok arra kérték a polgárokat, hogy maradjanak otthon. A gyümölcs húsa pedig szó szerint megfőtt a fák ágain. Eközben az USA és Kanada határán olyan hideg volt, hogy befagyott a Niagara vízesés.
Ne a terméket add el a vevőnek, hanem kínálj megoldást a problémájára
Túl nagy a marketingzaj, vásárlóként és üzleti döntéshozóként is túl illékony és rövid a figyelmünk, túlságosan kötődünk a mobiltelefonunkhoz, értékesítőkként pedig hajlamosak vagyunk a termék nagyszerűségéről hozsannázni, holott az ügyfél cipőjébe kellene belehelyeznünk magunkat, az ő igényeire ráhangolódni. Erről is szó esett neves szakértők előadásaiban a Piac & Profit Értékesítési trendek – 2019 című konferenciáján.
Osztrigákkal tisztítják a piszkos tengervizet
Nem kevesebb, mint egymilliárd osztrigát készülnek telepíteni New York kikötőjébe, hogy megtisztítsák az öböl vizét, mely már olyan szennyezett az egész huszadik század során, hogy nem tudtak megmaradni benne az élőlények. Persze az ökoszisztéma revitalizálása nem könnyű. Körülményes és gondos osztrigaenyésztés zajlik a háttérben, amibe még a helyi diákok is besegítenek.
Sorsunk az Északi-sarktól függ
A Jeges-tenger ma már tele van műanyagszeméttel. Jégtakarói olvadnak és ebben az évszázadban végleg eltűnnek. Ez messzemenő következményekkel lesz nemcsak a tengerszintre, hanem a halállományra, a globális csapadékosságra és végső soron
élelmiszerellátásunkra. Létünk kerül veszélybe, ha nem óvjuk meg a Jeges-tengert.
Jól beszóltak a milliárdosoknak Davosban
A szegénység eltörléséért kampányoló közgazdász, Jeffrey Sachs utódjának tűnik Rutger Bregman történész, akinek Utópia realistáknak című könyve feltűnést keltett a nyugati világban. Az univerzális alapjövedelem propagátora beszólt Davosban a milliárdosoknak: jótékonykodás helyett miért nem beszélünk inkább az adóelkerülésről?
Légszennyezést ajándékba
A párizsi klímaegyezmény a belföldi emissziókkal számol, azonban a nyugati világ lakói a Távol-Keleten legyártott termékeket használják. Realistább kalkuláció kell, ami fogyasztásunk importált karbonvonzatával is számol.
Nem a környezetvédelem öli meg a GDP-növekedést, hanem a környezetrombolás
A méhek általi beporzásnak köszönhető az élelmiszerek közel 75 százaléka. Az ökoszisztémák óriási szolgáltatásokat nyújtanak nekünk, lehetővé teszik földi létünk. Ha nem valósítjuk meg a zöld gazdaság környezetkímélő működését, óriási veszteségek érhetnek, s az emberiség léte is veszélybe kerül, írja véleménycikkében Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ-hez tartozó Biológiai Sokféleség Egyezmény szervezetének főtitkára.
Ítéletidő: ezért hidegebb a tél az USA-ban, mint a Déli-Sarkon
Január 20 után olyan hideghullám áramlott az USA középnyugati részébe, amire évek óta nem volt példa. A zordabb amerikai telek összefüggésben lehetnek az Északi-sark felmelegedésével. Európába is ezért érkezett hideg levegő. Az idióta Donald Trump persze arra használta az alkalmat, hogy a Twitteren figurázza ki a globális felmelegedés tudományát.
A Coca-Cola levegőből kivont szén-dioxidot rak az ásványvízbe
A szén-dioxid nemcsak környezetszennyező, üvegházhatású gáz, hanem a termelésben használható erőforrás is, hiszen beépíthető termékekbe. A felhasználási módoknak csak egyike a szénsavas ásványvízbe juttatása. Dolgoznak már be CO2-t matracokba és téglákba is.
Csak akkor nőhet a főnök fizetése, ha csökken a légszennyezés
A Shell bejelentette, hogy ”hosszú távú fizetések” attól függenek majd, hogy mennyire sikerült a vezetésnek csökkenteni a cég légszennyezését. Lehetséges, hogy más vállalatok is követik a Shell példáját, nemcsak az olajszektorban.
Kecskékkel az erdőtüzek ellen: fűnyírásra is jók
Egy kaliforniai város a GoFundMe tömegfinanszírozó platformon keresztül gyűjt pénzt egy kecskenyájra: a négylábúakkal lelegeltetik a bokrokat és az aljnövényzetet, megnehezítve ezzel a bozóttüzek terjedését. Még a Google is kecskékkel nyírja le a székháza előtti gyepet Kaliforniában.
Ki sem találnád, mely termékek felelősek a globális légszennyezés harmadáért!
Az autók, mosógépek és elektromos eszközök legyártása és meghajtása felelős a globális üvegházgáz-kibocsátás 30 százalékáért. Mert ezen eszközök előállításához sokféle ércet kell kitermelni a földből.
Ez az étrend lefogyaszt és a bolygót is megmenti
Nem kell sem vegetáriánusnak, sem vegánnak lenni, hogy megkíméljük bolygónkat az állattenyésztés növekvő környezeti terhelésétől, de kétségtelenül vissza kell fognunk húsfogyasztásunkat. Tudósok előálltak az ideális étrenddel.
Óriási pénzeket kezelő alapok követelik a fosszilis vállalatok zöldülését
Közel 32 ezer milliárd dollárt kezelnek azok az alapok, melyek követelik a fosszilis iparágakban működő óriáscégektől, hogy többet tegyenek a klímaváltozás megfékezéséért, mint amire eddig képesek voltak.
Így lett Pintér Sándor az üzleti szféra és az IT-szektor fontos döntéshozója
Sok változás lépett életbe az adótörvényben és a béren kívüli juttatások szabályaiban 2019 elején. Pintér Sándor jogosultságai és kompetenciái pedig jóváhagyási és vétójoggal gyarapodtak az EU-n kívüli cégek és magánszemélyek cégvásárlásainak ügyeiben, ha a vállalkozás nemzetbiztonságilag kiemelt fontosságú ágazatban működik, s termékei hadászati célra is használhatók. Ezzel a média- és szoftveripar akvizíciós mozgásainak is egyik felügyelőjévé válik tehát a belügyminiszter. A Piac & Profit Adó, cafeteria, munkajog konferenciáján szakértők ismertették a változtatásokat.
Egy dologtól tényleg retteg a davosi elit
Teljesen mindegy, hogy a világvállalatok felsővezetése mit gondol a klímaváltozásról és annak emberi eredetéről, mert a szélsőséges időjárástól mindenképpen sérül a céges ellátási lánc, és a fennakadások megnyirbálják a profitot. 2019 nagy üzleti kockázata lesz a klímaváltozás.
Mekkora egy háború légszennyezése?
Hát hatalmas. Mert robbanásokkal, városok, gyárak, olajfinomítók, konvojok felgyújtásával jár a háborúzás. Meg stratégiai szabotázsakciókkal, melyek megsemmisítik az ellenség élelmezési, logisztikai, harcászati utánpótlását. És mivel azok fosszilis energiahordozókkal működő gépek szolgáltatják, tankok, teherautók, áramot szolgáltató generátorok, az égés és a füst elkerülhetetlen velejárója a hadviselésnek.
Hadászati és olajipari versengés folyik az Északi-sarkon
Ez az utolsó el nem foglalt terület a Földön, amit még lehet gyarmatosítani. Ki nem aknázott gazdasági potenciálja óriási. A fennhatóságáért küzdő országok már most is vezetnek katonai gyakorlatokat a sarkkörön.
Kötelező napelem a lakóházakon: 15-20 év alatt térül meg
Kalifornia az első tagállama az USA-nak, ahol 2020 január 1-étől kötelezővé teszik a napkollektorok felszerelését a háromemeletesnél kisebb lakóházakra. Többe kerül így egy ház felépítése, de 15-20 év alatt megtérül a ráfordítás.
Trump képtelen belátni: a megújulók legyőzték a szenet
Trump sem tudja megállítani a széntüzelésű erőművek sorozatos bezárását. Hiába ígérte kampányában, hogy véget vet az Obama-érában vívott „szén elleni háborúnak”: a földgázüzemű és megújuló energiás erőművek építése is olcsóbb, mint az öreg, elavult széntüzelésű erőművek fenntartása.
Ürge-Vorsatz Diána: minden baj oka a túlfogyasztás
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete, az IPCC kiadta új jelentését, mely arról szól, hogyan fékezhetjük meg a globális felmelegedést 1,5 Celsius-foknál. A Nobel-békedíjas testület kibocsátásmérséklésekkel foglalkozó munkacsoportjának alelnökével, dr. Ürge-Vorsatz Diánával beszélgettünk.
Trump, a repülőgépek és a teherautók miatt nőtt az USA emissziója
Szinte rekordszámban csuktak be széntüzelésű erőműveket az Egyesült Államokban, mégis nyolc éve nem nőtt olyan mértékben az ország légszennyezése, mint 2018-ban. Főleg a légi közlekedés és a földi teherszállítás emissziója felelős ezért.
Százszor nagyobb légszennyezést okoz az emberiség, mint a vulkánok
A kibocsátás mennyisége attól függ, hogy csak békésen pöfékel-e néha egy-két füstfelhőcskét magából a vulkán, vagy akár fel is kell a szunnyadásából, és kitör. Vannak nagy aktív vulkánok a világban, és időnként látványos körülmények között tör fel belőlük a láva és az üvegházgázok.
Klímaegyezmény: mi zajlott a színfalak mögött?
A globális emissziócsökkentési politikát a konkrétumok szintjére lehozni hivatott Katowice-i Klímacsúcson akadt néhány huzavona és összezördülés, de az amerikai delegáció konstruktívnak mutatkozott, attól függetlenül, hogy Trump az egyezmény elleni retorikát hangoztat hazai pályán a választói előtt. Összefoglaljuk a párizsi klímaegyezmény újonnan elfogadott játékszabályait.
Ér még valamit a párizsi klímaegyezmény?
Nem kötelező érvényű, önkéntes vállalásokat tartalmaz, és még azokat sem tartják be a tagországok. Mi történt zárt ajtók mögött a katowice-i klímacsúcson decemberben? Elfogadták az emissziócsökkentésre vonatkozó konkrét szabályrendszert. De az egész klímapolitika nemzetállamonként méri az üvegházgáz-kibocsátást, holott egy-egy nemzet fogyasztásának számottevő hányada külföldi termelésből és behozott termékekből ered.
Pálmaolaj-termelő vállalatok okozzák a nagy erdőtüzeket
Illegális erdőégetést folytatnak agrárcégek Délkelet-Ázsiában, hogy olajpálmafa-ültetvényeknek adjanak helyet. A legpusztítóbb indonéziai erdőtűz 2015-ben nagyobb légszennyezéssel járt, mint Anglia teljes éves kibocsátása. A tűzvész egy-egy napján több szén-dioxidot került a levegőbe, mint amennyi aznap az USA teljes gazdasági tevékenysége eredményezett. Az ország emissziójának 60-80 százaléka erdőtüzekből ered!
Új találmány hosszabbítja meg a zöldségek és gyümölcsök fogyaszthatóságát
Új eszközt vetnek be az élelmiszerpazarlás elleni harcban. Egy angliai innováció képes volt napokkal meghosszabbítani azt az időszakot, ameddig fogyasztható egy-egy zöldség vagy gyümölcs. A banánok szállítási ciklusa is hosszabb lett az új eszköznek köszönhetően.
Az élelmiszerpazarlás nagy része otthon történik
Valós igényeinkhez képest túl sok élelmiszert veszünk, ami aztán megromlik a konyhánkban. Az éttermek és kifőzdék rendszerint eladják a maradékot erre szakosodott cégeknek, de az állampolgárok ilyen megoldás híján a szemeteskukát kénytelenek igénybe venni. A megtermelt élelem pocsékolása is környezetszennyezés, mert felhasznált energiát, munkaerőt, erőforrást hagyunk elveszni.
Lakhatatlan városok, tömeges elvándorlás: ezt hozza a klímaváltozás
Városok válnak lakhatatlanná 2050-re, és tömegek kényszerülnek majd elhagyni lakhelyüket. Szakértők szerint a mai állapotokhoz képest teljesen másfajta termelési, munkaerő-piaci és demográfiai viszonyok lesznek meghatározóak.
Évi egymillió ember hal meg, ha nem tartjuk be a párizsi klímaegyezményt
Egyre nehezebben bírjuk a gyakrabban és erősebben jelentkező nyári hőséget: az idősek korosztály körében növekszik a kánikulák idején az elhalálozások száma, és egyre kevesebbet tudunk szabadtéren dolgozni. A melegebb klíma miatt pedig északabbra hatolnak a szúnyogokkal és szennyezett vízzel terjedő trópusi betegségek. 2000 óta óriásit romlott a helyzet az éghajlatváltozás egészségünkre gyakorolt negatív hatásait illetően.