hirdetés

Légszennyezést ajándékba

A párizsi klímaegyezmény a belföldi emissziókkal számol, azonban a nyugati világ lakói a Távol-Keleten legyártott termékeket használják. Realistább kalkuláció kell, ami fogyasztásunk importált karbonvonzatával is számol.

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

hirdetés

A Black Friday és a karácsonyi vásárlási szezon újra előtérbe hozta fogyasztói társadalmunk materialista őrületét: mindenki eszeveszetten birtokolni akarja a legújabb, legdivatosabb termékeket, amiket a beépített elévülés miatt hamar kidobunk, és amikre nem is biztos, hogy szükségünk van. A feleslegesen legyártott és megvett dolgok mellé társulnak a szükségtelenül kibocsátott üvegházgázok.

Kiszervezett kibocsátás

A fejlett országok büszkék rá, hogy csökkentették üvegházgáz-kibocsátásukat, de valójában a Távol-Keletre kiszervezett emisszióval tartjuk fenn növekvő fogyasztásunkat. 1995 óta a nagy nyugati nemzetgazdaságok megduplázták, sőt, némelyek megháromszorozták Kínába kiszervezett emissziójukat. 2011-ben így nézett ki a matek: 1990-től addig a fejlett országok kibocsátása hivatalosan két százalékkal csökkent, valójában pedig hét százalékkal nőtt, beleszámolva a kihelyezett gyártásnál keletkező kibocsátást.

Füstös civilizációnk
(kép: freeimages.com)

A globális klímapolitika alapelemei – a párizsi klímaegyezmény és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) országokra lebontott, éves emissziós adatai – nem valós felelősségeket tükröznek, hiszen az éves globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül negyede külföldön, a gyártás helyszínén keletkezik. A valós nemzeti ökolábnyom akkor derülne ki, ha a világcégek részleteznék az ellátási láncukban lévő alvállalkozók gyárainak kibocsátását.

Az egymilliárdot is elérheti a klímamenekültek száma
Egyszerre optimista és borúlátó Mika János éghajlatkutató. Ha nem fékezzük civilizációnk üvegházgáz-kibocsátását, elérhetjük azt a pontot, ahol visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el az éghajlatváltozásban. Az, hogy egy adott üvegházgáz-koncentráció milyen mértékű felmelegedést generál, már ismert.
Ellátási láncok

Az európai polgárok fogyasztásának légszennyezése átlagosan 22 százalékban, az egyesült államokbeliekének pedig 15–17 százalékban az anyaországukon kívül keletkezik a Global Carbon Project adatbázisa szerint. Még ez is óvatos kalkuláció, mert a metánnal nem számol, pedig az nagyjából huszonötször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, és az állattenyésztés kibocsátásába masszívan belejátszik.

Svájc az emissziójának már közel a felét kihelyezte Ázsiába, de az import-export karbonegyenleg mégsem ezt tükrözi: a belföldi emisszió 209 százaléka az importált karbonlábnyom, mert míg a szennyező gyártással létrejött termékek tömegét behozza, saját exporttermékei tiszták.

A termékek „piszkosságában” sokszor a nyersanyagok kitermelése a legnagyobb vétkes. Az Apple iPhone-okhoz oly sokféle ércet kell kibányászni és szállítani, hogy a telefon szén-dioxid-lábnyomának 88 százalékát ez adja. Az import szén-dioxid-lábnyom nagy része már nem az energiaintenzív termékeknek köszönhető (gáz, acél), hanem „tisztább” áruknak (játék, számítógép, autó), amelyekből hatalmas mennyiséget hozatnak be a fejlett országok.

Mi is illeszkedünk a trendbe. Magyarországon 2014-ig csökkent az emisszió, 2008 után pár év alatt szétvált a GDP alakulása és a kibocsátás. A magyar társadalom fogyasztása és a hazai építőipar éppúgy a Távol-Keleten előállított termékektől függ nagy részben, mint más országokban – mondta Mika János klímakutató.

Csókos kapitalizmus
Magyarországon a fenntarthatóság, ezen belül a megújuló energia még mindig keresi a helyét. Jellemző példái az útkeresésnek az átgondolatlan, rossz helyre és rosszul telepített biomassza alapú erőművek. A kudarcok tanulságairól is beszélt lapunknak Dinya László, az Eszterházy Károly Egyetem és a Szegedi Egyetem tanára.
Újabban pedig megindult az outsourcing második hulláma is: a globális szereplővé nőtt kínai gyártók viszik külföldre saját gyártásukat. Miután a pekingi kormány a lakosság felháborodására reagálva szigorú szabályok bevezetésével hadat üzent a bődületes városi szmogot okozó gyáriparnak, egyre több nyersanyag-feldolgozó, acélgyártó és elektronikus készüléket előállító cég inkább Vietnamba, Thaiföldre, Indonéziába, Kambodzsába helyezi a termelést. Ott még lazábbak a környezetvédelmi előírások és a szankciók is.

A nyugati országok képmutató büszkélkedése emissziójuk csökkenésével akkor változhatna őszinte felelősségvállalássá, ha a kormányok megkövetelnék a cégektől, hogy belföldi nyersanyagokat használjanak, és részben hazai földön gyártsanak, vagy ha karbonadót rónának ki az importtermékekre. Ez lehet a klímapolitika következő hulláma.

Egyéni felelősség

Túlfogyasztó világunkban ma még kevesen vannak, akik a vásárlásnál elgondolkodnak, tényleg kell-e az a valami. A társadalom nincs tudatában annak, hogy a termékek gyártásának és főleg használatának mekkora az ÜHG-vonzata, hiszen erről csak mostanság kezdenek viszonylag részletes számok napvilágot látni. A Magyar Természetvédők Szövetsége honlapján egy kalkulátor a termékek szállításának, a WWF olasz és francia szervezete által fejlesztett appok pedig ételeinknek az ökolábnyomát adják meg. A WattDoesItUse közel ötvenezer elektronikus készülék feltöltésének áramlábnyomát és annak emisszióját közli.

Hetesi Zsolt: lehetünk karbonsemlegesek!
A fizikus és fenntarthatósági kutató, Hetesi Zsolt saját farmján gyakorolja a karbonsemlegességet. Vallja, hogy az általa is használt mezőgazdasági módszerrel meg tudnánk kötni a civilizációnk által a légkörbe juttatott üvegházgázokat.
hirdetés

Véleményvezér

Szijjártó Péter nagyon örül az oroszbarát Fico győzelmének, a szlovákiai magyar szövetség bukására egy szót nem veszteget

Szijjártó Péter nagyon örül az oroszbarát Fico győzelmének, a szlovákiai magyar szövetség bukására egy szót nem veszteget 

A Kuciak-gyilkosságot követő 2018-as bukása után Robert Fico nagyobb orosz barátságot és kemény EU-ellenességet hirdetett.
9 milliárd forintnál tart a sámándob

9 milliárd forintnál tart a sámándob 

A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándob-pavilon építésére a kormány 2,3 milliárd forintot adott, majd közel 2 milliárd forintot szavazott meg programokra, hogy mindez kiegészüljön egy további 900 milliós pótköltségvetéssel. Most újabb 4 milliárd forintnál tartunk.
Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból

Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból 

Tényleg egészen elképesztő, hogy a magyar vasút mennyire képtelen megfelelni a kor elvárásainak.
A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye

A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye 

Érdekes az állami kommunikáció. Miközben folyamatosan az infláció elleni harc hőseként mutatja magát be a kormány az élelmiszer áremelkedés felét a kabinet generálta.
Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban

Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban 

Igazságtalan, hogy külügyminiszterünk nem kapott lehetőséget a legújabb, nézőszámot döntögető reality showban. Pont ugyanúgy él és gondolkodik, mint az ott szereplők.
A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak

A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak 

A nyilvánosság előtt nagy hangsúlyt kapott, hogy az Európai Unió kizárta a hallgatóknak szóló Erasmus programból a modellváltó magyar egyetemeket. Kevesebben tudják, hogy a kutatók is bajba kerültek.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo