Egy magyar srác mentheti meg a világot a műanyagszeméttől

A szupermarketben vásárolva te is szoktál azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne kiváltani ezt a rengeteg műanyag-csomagolást, amit végül kidobunk a szemétbe? (Még ha a szelektív gyűjtőbe is.) Mi lenne, ha mindenki hozná a saját kis zacskóját a zöldségek elpakolására, ha ételhordókban vinnénk haza a többi hozzávalót is a konyhai főzőcskézéséhez és az italokat is az otthonról hozott flakonokban, műanyag italospalackokban cipelnénk el a boltból? Ez a koncepció hamarosan realitássá válhat.

Amerikai álmot épített szemétből egy magyar srác

A legmenőbb startupnak választott TerraCycle szemetet hasznosít újra, de úgy, ahogy még senki. A multicég vezetője egy magyar származású srác, Tom Szaky, aki sok mindent másképp gondol, mint a többség.

Már hazánkban is van olyan áruházlánc, ahol az ajtónál tejautomata áll, és mindenki a saját palackjával vételezhet belőle vagy olyan pesti bolt, ahol a zöldségosztálynál a kesudió is adagolóberendezésből ömlik az alá tartott szatyorba (amit sajnos általában nem otthonról hoz az ember). Amerikában a Whole Foods és a Kroger állított fel olyan sörcsapokat, melyekből saját kedvük szerint csapolhatják otthonról hozott palackjaikba, műanyag poharaikba vagy flakonjaikba a komlónedűt a vásárlók. De ezek még elszigetelt esetek. Rendszerszintű átállás szükséges. Vagy inkább visszatérés a korábbi módszerhez.

Amerikában a ’60-as évek elejéig a tejesember hozta a tejet, és a családi házak előteraszán hagyta üvegben. Ekkortájt történt a műanyag mint csomagolóanyag áttörése. A gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) márkái eldobható flakonokba, italospalackokba és dobozokba kezdték csomagolni termékeiket. A műanyagnak számos előnye volt az üvegpalackokkal szemben: nem törik el, és a súlya könnyebb. (Tomnak arra is van ötlete, hogy lehet, hogy még neki fizessenek a marketingért.)

Megisszuk-megesszük a mikroműanyagot

Gigantikus plasztiktermelésünkbe és -szemetelésünkbe belefullad bolygónk és a tengereink. És mi is. A széttöredezett mikroplasztik már nemcsak a folyóinkban és tengereinkben van jelen, hanem az ivóvizünkben és az állatok szervezetében, melyeket megeszünk. És bizony a mi testünkben is.

Az orvostudomány még nem kutatta behatóan, hogy e műanyag-fogyasztásnak milyen hatása van a belső szerveinkre, de félő, hogy ártalmas. Ha így folytatjuk műanyag-szemetelésünket, 2050-re nagyobb súlyú lesz a tengerekbe lappangó műanyagszemét, mint a halállomány. Ráadásul a szeméttelepeken rothadó műanyag üvegházgázokat bocsát ki magából, amivel hozzájárul a globális felmelegedéshez. (Tudósok nemrég kimutatták, hogy a műanyag a tengerben is légszennyezést okoz, ha napsugarak érik.) Hamarosan eljuthatunk a többször használatos dobozok, tasakok, palackok, flakonok világába. Így elkerülhető lenne a műanyag csomagolások, étel- és italtartók állandó gyártása.

Leáll a nagy óceáni műanyagszemét-eltakarítási akció

Ideiglenes szárazföldre vontatják Ocean Cleanup projekt szemétösszeterelő gátját, mert nem marad meg az U alakú szerkezet közötti térben a műanyag. A konstrukciót egy 24 éves holland fiatalember, Boyan Slat találta ki és építette meg. A projekt sorsa bizonytalan, egyelőre az okokat és a lehetséges módosítási módokat vizsgálják.

Újrafeldolgozás: nem elég hatékony

A műanyag-újrafeldolgozás nem elég hatékony. Az 1960-as évek óta gyártott műanyagok 91 százalékát nem hasznosítottuk újra. A természetet szennyeztük velük. Ez az adat olyan sokkoló, hogy az angliai Királyi Statisztikai Társaság (RSS) ezt választotta 2018 végén az év statisztikai adatának.

Az újrahasznosítás aránya nem ért el elég magas százalékot, a technológia maga erőforrásigényes (szállítani kell mindent, az újrahasznosító gépek energiát használnak stb.), s az sem garantált, hogy a műanyag ugyanazon a hasznossági szinten, ugyanolyan értékszinten marad. Sokszor kisebb kvalitású, azaz élelmiszer-tárolásra már nem alkalmas matériaként kezdi meg életének második ciklusát – újrahasznosított műanyagként.

Fogyasztói nyomás

Az FMCG-szektor szereplőinek piackutatásai sorra azzal az eredménnyel végződtek, hogy a fogyasztóknak nem tetszik, hogy a csomagolásokkal hozzájárulnak bolygónk szennyezéséhez. Ezért e vállalatok sorra jelentették be az elmúlt néhány évben, hogy 2025-re milyen százalékra növelik csomagolásaikban az újrahasznosított anyagok arányát.

De a Loop projekt vezetője, Tom Szaky szerint ez csak afféle toldozgatás-foldozgatás. A 100 százalékban újrahasznosított alapanyagú csomagolás használata ilyen globális ellátási rendszereknél megvalósíthatatlan. „Az újrafeldolgozás kudarcra ítélt ipar” – mondta a CNN-nek az üzletember, aki azon a véleményen van, hogy inkább a csomagolásgyártásnak kellene elejét venni. Hamarosan eljuthatunk a többször használatos dobozok, tasakok, palackok, flakonok világába. Így elkerülhető lenne a műanyag csomagolások, étel- és italtartók állandó gyártása.

Betiltja az EU az eldobható műanyag edényeket és szívószálakat

Az EU vezetői és a tagállamok tárgyalói megállapodtak annak a szabályozásnak a részleteiben, melynek értelmében betiltják az eldobható műanyag szívószálakat, tálcákat, edényeket és egyéb tárgyakat. A módosítás két év múlva lép hatályba.

Loop: Davostól a háztartásokig

Amikor 2017-ben a magyar származású Tom Szaky, a TerraCycle vezérigazgatója Davosba ment, még csak egy félkész ötlete volt arra, hogy nem újrafeldolgozással, hanem többszöri újrahasználattal kellene megőrizni a műanyagokat, melyekbe a fogyasztási cikkeket és az élelmiszereket csomagolják.

Az egyik davosi panelbeszélgetés résztvevőjeként a Walmart, az Alibaba és a Heineken vezérigazgatói mellett foglalt helyet. Ekkor még csak annyit tudott felmutatni eredményként, hogy segítette a Procter & Gamble-t abban, a Head & Shoulders sampont olyan flakonokban árusítsa, melyek gyártásához műanyag-hulladékot hasznosítottak újra, amit a tengerpartokról szedtek össze.

Legnagyobb meglepetésére Davosban a legnagyobb FMCG-vállalatok vezetői mutatkoztak hajlandónak leülni tárgyalni Szakyval. Ennek két oka van. Az egyik, hogy Davos egy belterjes találkozó, aki oda eljut szereplőként, az iránt megnyílnak a cégvezérek. E tekintetben Szaky a nevadai sivatagban rendezett Burning Man fesztivállal húzott párhuzamot. Szerinte a résztvevők mindkét helyen önkéntelenül is megbíznak egymásban.

A másik ok a felsővezetői nyitottságra az volt, hogy a Procter & Gamble, a Unilever, a Nestlé, a PepsiCo, a Danone, a Mars Petcare, vagy a Mondelēz International felsővezetése nagyon is tisztában van vele, csomagolásaikat a fogyasztók a környezetszennyezéssel asszociálják. (Szakynak nem kellett e tényt az orruk alá dörgölnie.) E vállalatoknak ezért jól felfogott önérdeke, hogy ezt a fajta negatív reputációt levetkezzék magukról.

A Greenpeace ugyanis gondoskodik róla, hogy lista jelenjen meg azokról a márkákról, melyek a leggyakrabban előfordulnak a tengerek mélyén – szemétként. Időközben történt még egy dolog, ami Szaky malmára hajtotta a vizet: 2018 elején hatályba lépett Kínában a tilalom, amely szerint nem szabad szétválogatatlan és piszkos műanyag-hulladékot behozni az országba. Ezzel megborult az újrafeldolgozás globális ciklusa és menetrendje, hiszen a fejlett nyugati világ műanyagszemete eltüntetésében nagyban Kínára hagyatkozott.

A 2019-es Világgazdasági Fórumra Tom Szaky már a két évvel korábban megkezdett tárgyalások eredményével érkezett vissza a svájci síparadicsomba: bejelentette a Loopot, mely kis méretben, kísérleti jelleggel indul el 2019-ben és 2020-ban öt nagyvárosban. Ez a „puha indulás” (soft launch) kiterjed New Yorkra, Párizsra, Londonra, jövőre pedig Torontóra, Tokióra és San Franciscóra.

Mit kínál a Loop:

A vásárlónak számlát kell nyitnia online, és megtöltenie virtuális vásárlókosarát.
A Loop háromszáz terméket szállít házhoz, például sampont, szájöblítőt, pelenkát, jégkrémet, mosószert.
Az áruk egy Loop táskában érkeznek. Az USA-ban a UPS végzi a szállítást. A fagyasztott termékeket a táska hűtőtáska-részébe helyezik.
Az árucikkek kiszerelése kifejezetten e célra újratervezett dobozokban, tubusokban, tégelyekben történik, melyek alkalmasabbak az újbóli használatra.
Termékismertető matricákat nem helyeznek fel a csomagolásra, hanem külön papíron mellékelik a leírást.
A fogyasztók elhasználják a termékeket, majd a tubusokat, dobozokat visszateszik a Loop táskába.
Jó hír, hogy a csomagolásokat nem kell elmosniuk a fogyasztóknak.
A UPS felveszi a csomagot.
A TerraCycle gondoskodik a csomagolások elmosásáról, fertőtlenítéséről. A dobozokba, palackokba, tubusokba újra terméket adagolnak.
Ha 5-7 terméket rendel az ember egy vásárlásnál, a szállítás ingyenes, attól függően, hogy mekkora a termék.

Tulajdonképpen a 20. századi, házhoz szállító „tejesember” visszatérése ez – csak nagyobb termékpalettán.

A következő részben a Loop üzleti koncepcióját, bevételi forrásait és az elterjedése elé magasodó nehézségeket fejtjük ki.

(Folytatjuk)

Tom Szaky

A dús hajával inkább rocksztárnak látszó, 37 éves Szaky a Princeton Egyetemen folytatott tanulmányait hagyta abba, hogy vállalkozzon. Először szerves trágyával kereskedett, amit „hernyókakának” aposztrofálva népszerűsített. A marketingtudatos, szlenges szó megtette hatását, Szakyt mindenütt megszólaltatták a neten. A TerraCycle 2018-as árbevétele várhatóan 32 millió dollárt tesz ki. A cég most 25 millió dollárnyi tőke bevonásán dolgozik kisbefektetőkkel. A vállalkozás egyébként a New Jersey állambeli Trentonban működik. A város számunkra azért jelentős, mert nagy számban telepedtek le itt magyar bevándorlók a századfordulón. A cég irodáját hulladékkal dekorálták ki. Szaky 1982-ben született Budapesten. Négyéves volt, amikor szülei külföldre költöztek. Torontóban nőtt fel. Cége, a Terra Cycle az újrafeldolgozásban utazik.