Két bolygó beszélget. Hogy vagy? Borzalmasan. Képzeld, homo sapiensem van. Ó, meglátszik rajtad. Nekem is volt. De ne aggódj, hamar elmúlik.Ezzel a viccel kezdve előadását Ürge-Vorsatz Diána, a CEU környezetvédelmi tanszékének professzora.
A laikusoknak nem tűnik soknak a földi klíma 1 Celsius-fokos felmelegedése, ami az ipari forradalom óta bekövetkezett, de Ürge-Vorsatz szerint a társadalmi és civilizációs rendszerek úgy működnek, mint az emberi test: „1 Celsius-fokos felmelegedésnél még csak hőemelkedésről beszélünk, de már nem érezzük jól magunkat, 2-3 Celsius-foknál viszont már lázunk van, nem tudunk rendesen dolgozni.”
Drasztikus jelenségek
- Megnőtt a hőségnapok száma Budapesten, vagyis azon napok előfordulása, amikor napközben 27 Celsius-foknál melegebb van és éjjel sem megy 22 Celsius-foknál lejjebb a hőmérő higanyszála. Évente már a harmincat is meghaladja az ilyen hőségnapokból száma. Ilyenkor este sem tud kellőképpen töltekezni és regenerálódni a test. A hőségnapokon 15-30 százalékkal növekszik az idő előtti elhalálozások száma, vagyis évente több százan vagy több ezren halnak meg emiatt csak Magyarországon.
- Az elmúlt 40 évben eltűnt az északi-sarki jég háromnegyede. Ez megzavarja a poláris ciklont, ami ott kering és a sarki futóáramlást tartja, s mivel legyengül, két vagy három részre szakad és a futóáramlás messzire viszi a hideg levegőt, amely így behatol az északi-kontinensre. Ennek köszönhető a -46 Celsius-fokos hideg az USA-ban vagy a tartósan nulla fok körüli hőmérséklet a térségünkben. 2025-re Európában Szerbia után Magyarországon lesz legelterjedtebb a Nyugat-nílusi láz, amit szúnyogok terjesztenek.
- A felmelegedésnek köszönhetően benyomultak országunkba egyes „özönlények”, vagyis invazív fajok, melyek nem ritkán betegségek terjesztői is. A klímaváltozás áll a poloskák elterjedése vagy a kullancsok elszaporodása mögött. Két évtized alatt megduplázódott a Lyme-kóros megbetegedések száma. Az allergiás eseteké pedig megötszöröződött a rendszerváltás óta. (Ugyan évek óta rendszeresen fut a szabadban, mégis tavaly nyáron kapott Lyme-kórt Ürge-Vorsatz, sőt kisfia is. A betegséget a kullancsok terjesztik.)
- Egyes országokban az aszályok a GDP 10-15 százalékát is eltüntetik. (Konkrét példát sajnos nem mondott Ürge-Vorsatz.)
„Az éghajlati tendenciákat nem tudjuk megmagyarázni csak természeti folyamatokkal” – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz. A globális felmelegedés emberi eredetű egyértelmű, ami azért is sajnálatos, mert „nem volt precedens az elmúlt félmilliárd évben” olyan mértékű felmelegedésre és az üvegházgázok légköri koncentrációjának olyan volumenű emelkedésére, mint ami a modern korban történt. „Labornak használjuk a bolygót, olyan kísérletet végzünk, aminek nem tudjuk az eredményét” – vélekedett Ürge-Vorsatz.
„Már elkezdődött a katasztrófa. Amerikában -46 Celsius fok van. A mi generációnk csődöt mondott. Egy kicsit szigetelgettünk, kicsit megújulóztunk -na, jó, nagyon-, kicsit növeltük az autók üzemanyaghatékonyságát. De a kibocsátásnövekedés ütemének gyorsulását is csak kicsit lassítottuk. Fontos, hogy az új generáció ne hagyja, hogy csak egy kicsit megoldogassuk a problémát.”
Ambiciózus cél: 2050-re zéró kibocsátás?
„Nem véletlenül hívják korunkat antropocén kornak” – kezdte beszédét Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatósági Igazgatója. Olyan időszakban és világban élünk, melyben az ember fejtette ki a legnagyobb hatást környezetére. De azzal, ahogy manipuláltuk az anyagot, környezeti katasztrófát szabadítottunk magunkra.
A klímaváltozást kifejtő tényezőket között négyet tartanak számon:
- Népesség száma.
- Egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék).
- Egységnyi GDP előállítására fordított energia.
- Karbonintenzitás, vagyis az egységnyi GDP előállítására fordított emisszió.
(Fotó: CEU/Vegel Dániel)
A népességszaporulat növekedésének megállására semmilyen jel nem mutat. 1960-ban még csak hárommilliárdan laktuk a Földet, 1999-ben már hatmilliárdan, jelenleg 7,7 milliárd az emberiség lélekszáma. 2042-re kilencmilliárdan leszünk.
A GDP is növekszik, „és ennek növelésében minden politikai vezetés és a lakosság is érdekelt.” Kevés az esélye, hogy bármilyen kormány azzal álljon elő, hogy mostantól kevesebbet fogyasztunk és termelünk. (Ezt az ideológiát képviseli degrowth-mozgalom, pontosabban a kevesebb erőforrás felhasználásának elvét.)
A klímapolitikai célok a következők:
- 2030-2035-ra: megfelezni a globális üvegházgáz-kibocsátást.
- 2050-2060-ra: elérni a zérókibocsátást.
- Ezután negatív kibocsátóvá válni, vagyis több üvegházgázt szívunk el és kötünk meg (szűrőberendezésekkel, erdőtelepítéssel stb.), mint amennyit a légkörbe engedünk.
Ahhoz, hogy az évszázad végére 2 Celsius-fokban maximalizáljuk a felmelegedést, az kellene, hogy évente 6,2 százalékkal csökkenjen a globális ÜHG-kibocsátás. Ennek megvalósulása finoman szólva nem igazán realisztikus manapság. Ahogy Kőrösi fogalmazott, „a gyorsuló klímaváltozás már zajlik, a felnőtt nemzedék radikális változásokat fog megélni. A gyerekeink pedig abszolút. Két társadalmi szerződésnek kell megszületnie: az egyik a nemzedékek között, a másik az érdekelt felek között”, mert „rendszerszerű problémának rendszerszerű megoldása lehetséges. Pályamódosítás szükséges.” Ámen.
„Ha betű szerint betartjuk a párizsi klímaegyezményt, akkor is elvisz minket a klímakatasztrófa. Az ambíciószintünket kell növelni” – mondta Kőrösi. A következő két évben arról folynak majd a tárgyalások, hogyan emelhetnék a párizsi klímaegyezmény tagországai az emissziócsökkentési vállalásokat. Ha a következő két évben elmulasztjuk ezt a lehetőséget, akkor „nehéz helyzetbe kerülünk”, fogalmazott finoman Kőrösi.
