A klímaváltozás miatt jelentkező szélsőséges időjárás károsítja a fosszilis alapú energiarendszerek infrastruktúráit. Trump energiapolitikája, melynek központi eleme a szén- és az olajkitermelés növelése, ezen fog elbukni, - derült ki a 13 állami szervezet által novemberben közösen kiadott Nemzeti Klíma Összefoglaló című jelentésből, melyet a kongresszus egy korábbi rendelete értelmében kötelesek elkészíteni az állami tudományos intézetekben dolgozó tudósok.
Energiafüggetlenség – de fosszilis forrásokból
Donald Trump elnöksége elején azzal a szlogennel indította el a kampányában beígért energiaipari deregulációt -mellyel lebontja Obama zöld törvénycsomagjának főbb oszlopait, melyek a fosszilis energiahordozók kitermelését és használatát fékezték klímavédelmi megfontolásból-, hogy eljött az USA „energiadominanciájának” ideje, s ezzel megkezdődik „az amerikai energia aranykora”.
Ahelyett, hogy a demokrácia gondolatával időnként(?) hadilábon álló közel-keleti olajsejkektől és az iszlám fundamentalista terrorizmus aktuális térnyerésétől vagy visszahúzódásától tenné függővé az amerikai lakosság olajhoz való hozzáférését, Trump teret enged a „fúrj, baby, fúrj!” (drill, baby, drill) alapelvének: engedi a földgáz, palagáz és tengermélyi kőolaj kitermelését saját használatra belföldön és exportálás céljából. Ezt érti Trump „energiadominancia” alatt.
Trump Energiaügyi Minisztere, Rick Perry egyenesen úgy fogalmazott, hogy Amerika „szabadságot exportál” a cseppfolyósított földgáz eladásával, melyet nagy tankhajókon szállítanak távoli országok termináljaiba.
Kánikula
Trump megkönnyíti, hogy a régi széntüzelésű erőművek hosszabb ideig üzemelhessenek, mint ahogy azt az Obama-adminisztráció rendeletei lehetővé tették. Csakhogy az aszályok és kánikulák csökkentik az ilyen erőművek kapacitását, és csökkentik az áramhálózat hatékonyságát is – vélik az említett jelentés szerzői.
Aszály
Trump az ország nyugati részében akarja növelni a fosszilis energiahordozók kitermelését. Ezek azonban nem konvencionális készletek, vagyis vastag kőzetek megtörése kell ahhoz, hogy hozzájuk férjenek.
Erre vetik be a hidraulikus kőfúrást (az angol szakzsargonban fracking, ami a fracturing szóból ered). Csakhogy e módszerhez iszonyatos mennyiségű vízre van szükség, hogy azt nagy nyomással fecskendezzék a kőzetekbe, melytől az széttöredezik. Kaliforniában bő négy évig tartott a legutóbbi aszály, s az USA nyugati részének egésze sem mentes a kóros szárazság, illetve a kánikulák gyakoribbá válásától. Emiatt teljesen elhibázott a fracking alkalmazása a nyugati területeken.
Trump Alaszkában is fel akarja lendíteni az olajkitermelést. Itt hagyományosan olyan eszközöket lehet bevetni, amiket úgy terveztek, hogy bírják a szörnyű mínusz fokokat. Csakhogy Alaszka most kétszer olyan gyorsan melegszik, mint az USA többi része. Már évekkel ezelőtt megkezdődött az állandóan fagyott talaj, a permafrost olvadása arrafelé. Az erdőket „részeg erdőknek” hívják, mert a felolvadt talajban összevissza dőlnek a fák törzsei.
Hurrikán
Ahogy a globális felmelegedés miatt egyre melegebb az óceánok vize, s abból egyre nagyobb energiára tesznek szert a hurrikánok, úgy erősödik az erejük, és képesek egyre messzebbre behatolni a szárazföldre is.
A Harvey hurrikán által okozott áramkimaradások csak az előjelei annak, hogy mire lehet számítani a következő évtizedekben. A Sandy hurikán 2012-ben annyira megakasztotta a rendszert, hogy több olajfinomító működésképtelenné vált, több kilométer hosszú sorok alakultak ki a benzinkutaknál, 8,7 millió ember maradt áram nélkül. Ez a hurrikán indította arra New York és New Jersey állam energiacégeit, hogy korszerűsítsék erőműveiket, hogy azok jobban bírják a szélsőséges időjárási jelenségeket. Egyes eszközöket magasabbra helyeztek, hogy az árvíz ne férhessen közel hozzájuk.
A Con Edison és a Public Service Electric and Gas (PSEG) kétmilliárd dollárt költött e munkálatokra. Az Irma és Mária hurrikán miatt tönkretett Puerto Ricó-i áramhálózat rendbetétele 17 milliárd dollárba került. A jelentés szerzői azonban nem bocsátkoztak becslésekbe arról, mekkora kárt okozhatnak a hurrikánok a következő évtizedekben az energiainfrastruktúrában. Nincs általános árcédula a káros hatásokon.
Tengerszint és erőművek
Ha az USA partjainál a tengerszint 100 centiméterrel nő az évszázad végére – amit tudósok nem tartanak elképzelhetetlennek –, akkor több tucat erőmű működése kerülhet veszélybe. Ezek a létesítmények összesen 25 gigawattnyi energiatermelő kapacitást jelentenek, és 18 millió háztartást látnak el villamos energiával a 325,7 millió lakosú országban. A energiapolitikája részeként Trump 80 millió holdnyi (32,3 millió hektárnyi), a szövetségi kormány tulajdonában lévő területet kíván megnyitni az olajkitermelés előtt a Mexikói-öbölben – mintha a 2010-es BP-olajkatasztrófa meg sem történt volna.
Csakhogy az az ipar, mely feldolgozná a kitermelt kőolajat, infrastrukturálisan veszélyben van. A Mexikói-öbölnél helyezkednek el az amerikai olajfinomítók és olajvezetéket többsége, s a szélsőséges időjárás eddig sem kímélte ezeket. A régióban már 49 centiméteres tengerszint-emelkedés végzetes hatással lehet a texasi és louisianai olajipar üzemeire.
Szakértők úgy látják, az időjárási kockázatok elriaszthatják a befektetőket az olajiparba való befektetéstől.
Fotó: flickr/Matt Johnson
Bekeményítenek a demokraták
Kedvező hír, hogy a hagyományosan klímatudatos amerikai Demokrata Párt többséget szerzett a washingtoni törvényhozás alsó házának számító képviselőházban, ahol a tudományos bizottság élén Eddie Bernice Johnson kétnapos meghallgatást tervez januárban, hogy felülbírálja Trump fosszilispárti energiapolitikáját, kidomborítsa a nyilvánosság számára annak káros hatását a Föld klímájára nézve. A meghallgatáson szakemberek nyilatkoznak majd arról is, hogyan lehet csökkenteni az üvegházgázokat az országban, valamint felkészülni a tengerszint-emelkedésre.
