Trump már hivatalba lépése után bizonygatta, hogy a szénbányászat fontos Amerikának, ellentmondva annak a gazdasági racionalitásnak, hogy ez a tevékenység már nem gazdaságos, mert az USA csurig van palagázzal (az elmúlt évtizedben feltárt új gázlelőhelyekkel), amivel zöldebb módon, azaz kevesebb légszennyezést okozva lehet erőműveket működtetni, mint szénnel. Bár ezzel a megállapítással lehet vitatkozni.
Hogy életben tartsa a szénipart, az elnök most olyan javaslatot nyújt be , mely eltörli azt a kritériumot, hogy a szénerőműveknek oylan szűrőt kell használniuk, ami megtisztította emissziójukat. Ez az előírás vetett véget a '70-es évek hírhedt savaseső-sorozatának, amit az üvegházgáz-kibocsátás okozott. Ezzel Trump teljes mértékben szembemegy Obama Tiszta Energia Tervével, amelyet pontosan azért dolgoztak ki, hogy a széntüzeléses energiatermelés kimúljon a piacról, segítve a klímavédelmet. Igazán nem is szűrőről van szó, hanem egy olyan technológiáról, ami vízpára és zúzott mészkő segítségével vonja ki a ként az erőmű füstjéből, mielőtt az kijutna a kéményen keresztül a légkörbe.
Az elavult erőműveknek jelenleg az a kitétel ad könnyítést, hogy csak akkor kell ilyen tisztítóberendezéseket üzembe helyezniük, ha átfogó felújítást visznek véghez. Ha viszont ilyesmibe kezdenek, akkor több százmillió dollárba kerül a sokrétű légtisztító megoldások behelyezése. Az egyik legrégibb ilyen erőmű az Egyesült Államokban az 1979-ben átadott Gerald Gentleman Station Nebraskában, melynél a szakemberek becslései szerint másfél milliárd dollárba kerülne a korszerű füsttisztító rendszer beépítése.
A jelenlegi szabályozás szerint az erőművek működésére vonatkozóan akkor lépnek életbe szigorúbb feltételek, ha a létesítmény kapacitásait bővítik. Ennek keretében 1999 óta 100 millió dolláros nagyságrendű bírságot fizettek a szabályok megszegéséért, és összesen 18,5 milliárd dollárt voltak kénytelenek légszennyezés-tisztító berendezésekre költeni az erőművek üzemeltetői. A szigorú szabályozás 2,8 millió tonna kén-dioxid és nitrogén-dioxid kibocsátásának vette elejét éves szinten. További könnyítés, hogy a széntüzeléses erőművek működési engedélyének meghosszabbításánál az lesz ezentúl a fő szabályozó elv, hogy óránként mennyi káros anyagot bocsát ki a levegőbe a létesítmény, nem pedig az éves kibocsátás mennyisége.
Pedig a széntüzelés az egyik legfontosabb kiváltó oka a globális felmelegedés okozta klímaváltozásnak: a kutatók szerint az összes szén-dioxid-kibocsátás 10 százalékáért a szénerőművek a felelősek. Emellett, mint az korábban megírtuk, egy erősen vitatott kutatás szerint csak Európában közvetve 18 ezer ember haláláért tehetőek felelőssé a szénerőművek. A szén égetése következtében a levegőbe kerülő szennyezés miatt fellépő egészségügyi költségek még a legóvatosabb becslés szerint is elérik a húszmilliárd eurót, a széntüzelésre visszavezethető megbetegedések miatt kieső munkanapok száma pedig meghaladja a négymilliót.
