Összesen 415 intézményes invesztor -nagy eszközkezelő alapok- sürgették a decemberi Katowice-i klímacsúcs alkalmából a kormányzatokat és a világvállalatokat, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek azért, hogy a világ be tudja tartani a párizsi klímaegyezményben vállalt emissziómérséklési vállalásokat és megfékezze a klímaváltozást. A részvényesek ma már nagyobb nyomást gyakorolnak az óriáscégek menedzsmentjére, hogy nyíltabban és részletesebben tegyék közzé az üzletvitelüket érintő klímakockázatokat, valamint álljanak át a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiák használatára, termelésükben pedig a környezetbarát megoldásokra.
Ebben fontos a transzparencia érvényesítése is, vagyis a cégeknek tájékoztatni kell a befektetőket arról, a klímaváltozás hogyan veszélyezteti az üzleti tevékenységüket, hogy ezek ismeretében megfontolt döntéseket hozhassanak, karbonintenzív vagy fosszilis energiahordozókra kevésé hagyatkozó cégekben fektetnek-e be.
Az alapok kifejezték vezetőségük ama vélekedését, hogy azon a cégek és országok, melyek vezető szerepet vállalnak a párizsi klímaegyezmény teljesítésében és alacsony karbontartalmú gazdasági pályára állítják a gazdaságot -mind törvényekkel, mind céges best practice-ekkel-, jelentős gazdasági előnyökhöz jutnak.
2018 szeptemberében az olajeladásokból felhizlalt, 1000 milliárd dolláros Norvég Szuverén Nemzeti Vagyonalap -a világ legnagyobb állami befektetési portfóliót kezelő alapja- jelentette be, hogy a környezeti fenntarthatóság szempontját előtérbe helyezi befektetései döntéseinél és arra használja, hogy hatást gyakoroljon a világvállalatok igazgatótanácsaira, kierőszakolva belőlük a termelés zöldülését felgyorsító döntéseket.
Nemrég a világ legnagyobb teherszállító társasága, a Maersk jelentette be, hogy 2050-re karbonsemlegessé kíván válni, s arra kérte versenytársait, hogy azok is hasonlóképpen alakítsák át üzleti stratégiájukat és működésüket.