Így éri meg zöld bizniszekbe fektetni

2018. február 04. vasárnap - 07:30 / Kriston László
  •    

Rengeteg pénz hiányzik a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításához. Davosban is röpködtek számok arról, hogy mennyi pénz hiányzik abból az éves elvárt invesztícióból, ami segíthetne véghez vinni a kitűzött célokat 2030-ig. A fórumon szó esett arról is, mit tehetnek a befektetők, hogy zöldebb üzleti lehetőségek felé áramoltassák tőkéjüket.

A világ kormányai és vállalatai közel sem fektetnek elegendő pénzt az ENSZ égisze alatt deklarált fejlesztési célok megvalósításába, hogy egy olyan világ jöhessen létre, ahol a vagyoni egyenlőtlenségek nem akkorák, mint ma, és ahol mindenki méltósággal élhet, emberi mivoltában nem kisemmizve és megnyomorítva, mert szavatolva vannak az alapvető emberi jogai, például az élelemhez, lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz való jog.

Nemes célok

A Milleniumi Fejlesztési Célokat (MDG) 2000-ben fogadták el az ENSZ tagállamai. Ebben nyolc célt tűztek ki egy igazságosabb és egyenlőbb világ létrehozására.

Másfél évtized elteltével a kormányok belátták, hogy vajmi kevés valósult meg a célkitűzésekből, ezért frissítették és kibővítették a célokat. Ez lett a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) keretrendszere, mely 17 átfogó célt és 167 alpontot fogalmazott meg.

A 2015-ös elhatározás 2030-ig tűzi ki a teendőket (Agenda 2030). Számok is vannak rá, hogy mennyi pénz kellene e célok véghezviteléhez a következő 12-13 évben. Davosban röpködtek is a számok.

Légszennyezés. Emisszió. Füstölő gyárkémény. Erőmű

Kép: freeimages.com

Tartózkodó tőke

Alapvetően kettős problematika nehezíti a fenntartható fejlődésbe történő invesztálást. Az egyik a greenbashing (kb. zöldverés), amikor a zöld gazdaságot a befektetők túl szűkös, nem elég nagy hozamot kínáló üzletnek látják, s úgy vélik az ökológiai, környezetvédelmi megfontolások nem kedveznek a magas profitnak.

A másik a greenwashing, amikor “zöldre mossák” a cégek magukat, vagyis túloznak a tevékenységük környezetkímélő voltát illetően, sokkal zöldebbnek állítják be cégüket, mint amilyen. E két probléma közismert, s elősegítette azt a helyzetet, hogy sok befektető távol tartja magát a zöld gazdaság üzleti lehetőségeitől.

Piaci rés és közérdek

A kedvező társadalmi és környezeti hatás akkor találkozhat magas nyereségességgel, ha a cégek és befektetők olyan bizniszekben utaznak, amikből túlságosan gyér a kínálat. Azoknál a termékeknél és szolgáltatásoknál, ahol alulkínálat van, a vállalkozók nemcsak piaci rést tölthetenek be a kiszolgálatlan piaci és fogyasztói igények kielégítésével, és termelhetnek ezáltal átlagon felüli hozamot realizálva, de a társadalom javát is szolgálhatják, írta Sara Ferarri a Reuters blogján.

Az egészségügy terén ilyen például az onkológia, mint iparág, amely számos országban még fejletlen állapotban van, holott a statisztikák világosan mutatják, hogy világszerte nő a rákos megbetegedések száma, véli Ferrari.

hosszabb időre tervezünk

Kép: Pixabay

Zöld kötvények

A zöld gazdaság segítésének másik módja, ha a befektetők és a befektetési cégek a Világbank vagy egyes multik zöld kötvényeit veszik, mely kötvények környezetkímélő beruházásokat finanszíroznak. (Az Apple és a Unilever is bocsátott már ki ilyet.)

Érdemes ezeket előnyben részesíteni a hasonló kockázatú és hitelminősítésű, ám nem zöld kötvényekkel szemben.

Hatásbefektetés

Ahogy arról már a Piac & Profitban is írtunk korábban, a hatásbefektetés olyan invesztíció, ahol egyértelműen megfogalmazzák, hogy a beruházás milyen hatással jár az adott közösségre, ökoszisztémára vagy fogyasztói célközönségre nézve. A befektetett tőke megtérülési mutatója mellett tehát azt a változást is számosítják, amit ez a pénz okoz a megvalósuló fejlesztés, beruházás vagy termelés révén.

A befektetési cégek és alapok, amelyeknél a társadalom megtakarításokkal rendelkező középosztálya vagy felső rétege mozgatja a pénzét, kulcsfontosságúak lennének abban, hogy a zöld üzleti lehetőségek felé tereljék klienseik pénzét.

De sajnos még ezeknél az alapoknál sincs konszenzus a befektetési tanácsadók körében arról, hogy a hatásbefektetés mit is jelent. A tisztánlátás érdekében három ismérvet lehet felvázolni:

  • Hatásbefektetés az, ahol pozitív hozamot és társadalmi/ökológiai változást generál a befektetés.
  • A hatás éppúgy mérhető számokkal, mint a hozam, s ezt világosan megfogalmazott indikátorokkal, kollektíven lefektetett, szakmai konszenzust tükröző metodikával számítják ki, mint kivetítést és becslés már a befektetés előtt.
  • Van mód a hozam és a hatás ellenőrzésére tapasztalati úton, vagyis bizonyítékokat felmutatva.

Átlagon aluli hozam = jótékonykodás?

Sara Ferrari azt az ötletet vetette fel, hogy a hatásbefektetést övező félreértések csökkentése érdekében érdemes lenne egyszerűen jótékonykodásnak (“filantrópiának”) nevezni azt a környezet- és társadalomtudatos befektetés, ami a piaci átlag alatti hozamot nyújt, mert itt veszít a befektető vagy a befektetési cég a vetélytársaihoz képest.

Mert a hatásbefektetés nem feltétlenül jelent átlagon aluli hozamot. Csak sokak elméjében ez így gyökeresedett meg.

Egy Gunnar Friede, Timo Busch and Alexander Bassen által jegyzett 2015-ös tanulmány rámutatott, hogy nincs negatív (kedvezőtlen) összefüggés az ökológiai és társadalmi érdek érvényesítése és a magas hozam érdeke között. Ezt a konklúziót több mint kétszáz vizsgálat elemzéséből szűrték le, amiket 1970 és 2014 végeztek kutatók.

(Reuters)

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek