Kiemelkedő, 20,6 százalékos hozamot fizet a Babakötvény a február 1-jén.

Mától a magyar vállalkozásoknak is elérhetők a Lightyear új üzleti számlái.

Június 3-tól megújul a Magyar Állampapír Plusz állampapír.

Öregedő tagság, hatalmas haszon a nyugdíjpénztáraknál.

A meghirdetett mennyiségnél 4 milliárd forinttal kisebb összegben, 36 milliárd forintért értékesített 5, 10 és 20 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

A befektetési célú lakásvásárlás még mindig vonzó lehetőséget jelent a hozamvadászoknak akár a szuperállampapírral szemben is: új lakással 6-7 százalék, használt lakás esetén 8 százalékot meghaladó hozam is elérhető.  A befektetési céllal lakást vásárló bérbeadók a lakást vagyonelemnek tekintik, nincs hozzá érzelmi kötödésük és maximális hozamot kívánnak realizálni ezen lakások hosszú vagy rövid távú bérbeadásával. A Rentingo.com szerint sok befektető alábecsüli azokat a kockázatokat, amik a lakáskiadás esetén az elvárt hozamot veszélyeztetik.

Október közepéig már közel 2300 milliárd forintnyit jegyzett le a lakosság az átlagosan évi 4,95 százalékos hozamot biztosító Magyar Állampapír (MÁP) Pluszból – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adataiból.

Történelmi mélységben a magyar tíz éves államkötvény-hozam, ahogy a német is és még több más ország kötvényhozama. A külföldiek kezében levő forintos államkötvények állománya négy éves csúcson van, az átlagos futamidő pedig minden eddiginél magasabb. Annak ellenére, hogy az állam inkább a lakossági befektetőket édesgeti magához, a külföldiek is vesznek.

Harmadával esett vissza mind a forgalom, mind az újonnan megjelenő kínálat a fővárosi újlakás-piacon 2019 első felében. Bár az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint éves összehasonlításban nem ilyen drámai a helyzet, minden jel szerint új korszak indulhat az elmúlt három év szárnyalása után.

A befektetők még sikeresebb üzleti évre számít 2019-ben, mint a tavalyi volt. Idén az előrejelzés szerint 1,3-1,5 milliárd eurónyi befektetési tőke érkezhet Magyarországra, amely minimális csökkenést mutat tavalyhoz képest. Ez a tendencia jellemző az egész közép-kelet-európai régióra is.

Ha nagyon leegyszerűsítjük az ingatlanbefektetések logikáját, akkor azt mondhatjuk, hogy ahogy emelkednek az árak, úgy egyre kevésbé éri meg ingatlanba fektetni a pénzünket. Hiszen kevesebb olyan vételt találunk, mely biztosítaná a megfelelő hozamot.

Az infláció feletti várható hozam elérése érdekében mindenképpen szükséges részvény-típusú befektetésben is gondolkodni. Ezt jelzik a K&H alapjai, amelyek idén is jól teljesítettek a szakmai megmérettetésen.

Akár magánszemélyként, akár cégként, az év elején sokan elgondolkodnak azon, mibe fektessék megtakarított pénzüket. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kétszer is érdemes megnéznünk, hogy melyik megtakarítási forma az, amely nemcsak hozamot ígér, hanem biztonságot is.

A pénzügyi környezet változóban van. Az évek óta tartó jegybanki hátszél felfelé tornázta a prémium kategóriájú ingatlanok értékeltségét. Most azonban, hogy a likviditás volumene csökkenőben van, a piac egyszeriben védtelennek tűnik, és megjelentek a lefelé mutató kockázatok.

Az állam olyan nyugdíj-előtakarékossági kötvényt szeretne kibocsátani, amelyet kicsit kedvezőbb hozamokkal tudnak a takarékoskodók nyugdíjas korukban visszaváltani, a járulékukat élvezni – jelentette be a pénzügyminiszter.

Az aktuális alapkamat mellett aligha várható infláció feletti hozam kockázatmentes befektetéstől. A magasabb hozamlehetőséget kínáló részvénypiacokat azonban okosan kell „használni” ahhoz, hogy az ingadozások miatt ne a veszteségünk, hanem a hozamunk emelkedjen.

Az MNB 91 millió forint bírsággal sújtotta az Atlantic GAM S.A. társaságot, mert engedély nélküli befektetési és pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzett. A jegybank az ügyben büntetőfeljelentést is tett.

Biztonság és hozam? E két kívánalom nehezen fér meg egymás mellett. A K&H Alapkezelő segítséget nyújt abban, hogy mekkora biztonsági tartalékban érdemes gondolkodni, és mikortól járunk jobban, ha befektetjük pénzünket.

Rengeteg pénz hiányzik a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításához. Davosban is röpködtek számok arról, hogy mennyi pénz hiányzik abból az éves elvárt invesztícióból, ami segíthetne véghez vinni a kitűzött célokat 2030-ig. A fórumon szó esett arról is, mit tehetnek a befektetők, hogy zöldebb üzleti lehetőségek felé áramoltassák tőkéjüket.

Égig nőnek-e a fák, azaz mikor lesz vége a tőzsdék szárnyalásának? Erre a kérdésre keresett választ az Aegon Ügyfélklub legutóbbi eseményén Pálfi György, az Aegon Alapkezelő részvény portfólió menedzsere. Szerinte a világgazdaságon lassan túlfűtöttség jelei mutatkoznak, így meglehetősen drágán lehet hozamra szert tenni.

A valaha elért legalacsonyabb, nullaszázalékos hozammal értékesített három hónapos diszkont kincstárjegyet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) keddi aukcióján; az átlaghozam ugyan a legutóbbi aukción is nulla százalékos volt, most azonban a minimális és a maximális hozamszint is nulla lett, azaz a bankok, biztosítók és alapkezelők kamat nélkül adnak kölcsönt az államnak, gyakorlatilag ingyen finanszírozzák az állam kiadásait.

A jövő év igazán izgalmas lesz a befektetők számára, mivel az alacsony kamatkörnyezetben egyre nagyobb inflációs nyomással kell számolni. Aki hozamot akar elérni, annak kétszer meg kell majd néznie, milyen piacra fektet be, de nem kevésbé lesz fontos a megtakarítási forma sem, hiszen az adókedvezmények és adójóváírások egyre meghatározóbbak – vélekednek a K&H szakemberei.

Míg három évvel ezelőtt arról beszéltek a biztosítási szektor szereplői, hogy csökkennek a díjak, és a piac stagnál, tavaly a trend megfordult, ami elsősorban az öngondoskodási és nem életbiztosítási jellegű termékeknek köszönhető. Ebből viszont bőven van a hazai piacon, kérdés, az emberek többsége melyik mellett voksol.

Az európai szállodaiparba irányuló befektetések 6,8 milliárd euróra rúgtak 2016 első félévében, ez 41 százalékkal marad el az egy évvel korábbi szinttől, és megfelel a 2016 második felében tapasztalt lassulásnak, ami az egész európai kereskedelmi ingatlanpiacot jellemzi – derül ki a CBRE ingatlantanácsadó cég legfrissebb kutatási adataiból.

Az eddigi kötvény- és részvénypiaci rali után most érdemes szélesíteni a látókört olyan befektetési alternatívákkal, amelyek egy éves időtávon már jó lehetőséget kínálhatnak” - hangzott el a K&H Alapkezelő intézményi befektetők számára rendezett konferenciáján.

A jelenlegi, alacsony kamatkörnyezet tartósnak ígérkezik, ezért a jó hozam elérése érdekében a kockázatosabb eszközök felé kell fordulni – hangzott el az Aegon Prémium Üzletág ügyfélklub rendezvényén. A megfelelő eszközök kiválasztásánál most is szem előtt kell tartani a kockázatok megosztását, és érdemes figyelembe venni, hogy a fejlett piacok teljesítménye a kilengések ellenére is kiegyensúlyozottabb képet mutat.

A jelenlegi piaci környezetben jó üzlet lehet lakásba fektetni. A kiadási célú lakásvásárlással 6,4-7,4 százalékos hozamot lehet elérni, mely két tényezőből áll, a lakás bérbe adásával 3,4-4,4 százalékos hozam nyerhető, míg a jövőbeli lakás felértékelődésnek köszönhetően további 3 százalékos hozamra lehet számítani.

A jegybankok támogatása még mindig fölfelé hajtja a részvénypiacokat, és lefelé tolja a kötvénypiaci hozamokat, de a jelentős kockázatok miatt nagy kilengésekre is számítani lehet. Az alacsony kockázatú eszközöknél viszont egyre csökken a hozamszint és még nincs vége a lejtőnek.

Megjelent a Piac & Profit áprilisi száma. Az innovatív üzletemberek szórakoztató magazinjában többek között olvashat patinás márkákról és híressé vált családi vállalatokról. A címlapsztoriból kiderül: miért lehet veszélyes a magyar gazdaság számára, hogy a hazai családi vállalatok hullámszerű generációváltás előtt állnak.

Hosszabb távon a jelenlegi befektetési környezetre kell számítani, tehát alacsony infláció, ebből fakadóan alacsony kamatok várhatók, így a hozam érdekében át kell gondolni a befektetéseket.

A kereskedelmi bankok által kínált kamatok régen elvesztették vonzerejüket az ügyfelek számára, így a nagy többség új lehetőségek után kutat. A kevésbé vonzó kamatkörnyezet jó lehetőség arra, hogy a pénzintézetek új termékekkel álljanak elő, a lakosság pedig tágítsa pénzügyi kulturális ismereteit.

A világpiaci trendek kicsit átfazonírozták a megtakarítási lehetőségeket, ez a lakossági és a vállalati szegmensben is tetten érhető. Legalábbis a bankbetétek itthon már nem olyan vonzóak, de az állampapírok és a likviditási alapok még nem vesztettek a népszerűségükből.

Az Ingenious Media Holdings Plc., mely James Cameron szuperprodukciójának, az Avatarnak gigabüdzséjét is finanszírozta, most az Ingenious Renewable Energy alapjával 262 millió dolláros részvénykibocsátást tervez. Ez az első alap, mely nem csupán a megújulók egyetlen fajtájára koncentrál, hanem sokrétű portfólióval igyekszik kiaknázni a nem-fosszilis energiahordozók hozamát. Ami 6 százalék is lehet.

A magánnyugdíjpénztárak első negyedévi átlaghozama 6,6 százalék, az önkéntes nyugdíjpénztáraké 5,86 százalék volt, ami történelmi összevetésben kiemelkedősen magas - közölte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a honlapján megjelent hétfői jelentésben.

A következő hónapokban komoly felhajtóerőt generálhatnak a hazai részvény- és kötvénypiacokon a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló, tavaly augusztusban hatályba lépett kormányrendelet devizamegfeleltetési szabályokra vonatkozó rendelkezései - véli Pillár Zsolt, a mintegy 109 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári vagyont kezelő Generali Alapkezelő befektetési igazgatója.

A magánnyugdíjpénztárak már visszaszerezték a második negyedévi kimagasló hozamok alapján azt, amit tavaly elvesztettek, az önkéntes pénztárak pedig napjainkban "pluszban" vannak - mondta Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerdán Budapesten, a pénztárak jövőjével foglalkozó konferencián.

Az idei Pénztárkonferencián Pillár Zsolt, az esemény támogatójaként fellépő Generali Alapkezelő igazgatósági tagja a pénztári szféra jövő évi kihívásairól és lehetőségeiről tartott előadást. A szakértő a befektetési politikával összefüggő kérdések bemutatása során hangsúlyozta: a pénztári rendszer legfontosabb szereplői, a pénztártagok, az elmúlt időszakban igencsak passzívak maradtak, és csak kis részük választott tudatosan a portfóliók között.