Ha 2019 gazdaságáról van szó, a szakértői vélemények nagyban különböznek. Vannak, akik világválságot, sokan mások recessziót jósolnak. De mégis, lesz-e válság 2019-ben? Fussuk végig pár pontban mindazt, amit a szakértőktől megtudhatunk, és vonjuk le a megfelelő következtetéseket!
Globális tényezők
A Fed kamatemelését a világ számos másik régiója is követte, így valószínűleg nem kell sokáig várnunk arra, hogy ez itthon is bekövetkezzen. Az amerikai költségvetési lazítás következtében hamar túlhevülhet a gazdaság, ez pedig inflációt idézhet elő, melynek következményeképp további kamatemelés várható a Fed részéről. Ez viszont a világ többi régiójában – így Magyarországon is – újabb kamatemeléseket eredményezhet.
Az USA kiszámíthatatlan külpolitikája semmiképpen sem lesz jó hatással az amerikai részvénypiacra, ott ennek következtében további fluktuációk várhatók. Trump kereskedelmi háborús taktikája miatt az egész világgazdaság növekedése lassulhat.
Mind az államkötvények, mind a részvénypiacok, de sok helyen az ingatlanok is túlárazottak, ami tőkekivonási hullámot idézhet elő. Felerősödhet a befektetők kockázatkerülő magatartása, a biztonságosabb eszközökbe való menekülés, ez pedig több ország gazdaságára is negatív hatással lehet. A részvénypiacokon számos nehezen előre jelezhető kockázati tényező miatt indokolt az óvatosság. A Generali szakértői szerint azonban – hosszú távon – extrém növekedési lehetőségei vannak a védelmi- és haditechnológiai, illetve a kiberbiztonsági cégeknek.
Az amerikai kötvénypiac kapcsán gyakran beszélünk arról, hogy véget értek a bőség esztendői, és a befektetőknek defenzív stratégiákat kell alkalmazniuk. Hasonló a helyzet Európában is, és úgy fest, hogy az idei évről úgy fognak megemlékezni a kötvénypiaci szereplők, mint amelyik valamennyi kategóriában – a bóvlitól a legjobb minősítésű papírokig – veszteségeket hozott – hívta fel a figyelmet Altea Spinozzi, a Saxo Bank elemzője.
Az európai magas hozamú vállalati kötvények kifejezetten olcsóvá váltak az amerikai hasonló kategóriájú papírokhoz képest. Az árfolyamok esése mögött a vállalatok gyengébb teljesítménye, a politikai bizonytalanság és a központi banki monetáris politika áll. A felárnövekedést több nagy névvel kapcsolatos rossz hír is hajtja: többek között a Telecom Italia vezetési problémái, a legnagyobb európai cinkfeldolgozó, a Nystar adósságszolgálati problémái és a Renault-vezér őrizetbe vétele.
Az elmúlt öt évben az Európai Központi Bank (EKB) nemcsak a periféria országainak megmentésén dolgozott, hanem meghatározó része volt abban is, hogy elkerüljünk egy széles körű európai adósságválságot, amely befektetők és hitelezők tömegeit rántotta volna magával. Politikája támogatta a pénzügyi eszközök árait, és segített a legszorultabb helyzetben lévő vállalatoknak abban, hogy elkerüljék a csődöt. A kamatlábak történelmi mélységbe zuhantak, ami a befektetőket egyre inkább arra ösztönözte, hogy nagyobb kockázatokat vállaljanak a magasabb hozamok érdekében.
És mi a helyzet Magyarországon?
2018-ban erőteljesen és folyamatosan nőtt a belföldi kereslet, a GDP-növekedés az év végére elérheti a 4,4 százalékot. Az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt folyamatosan nőnek a bérek, az infláció pedig gyorsul: 2018 végén 3,5 százalék körül várható.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-ben akár az alapkamat emelésére is rákényszerül majd, aminek hatására a forint árfolyama az euróval szemben továbbgyengülhet, és év végére 325–330 forint/euró ár környékén stabilizálódhat.
Ami hazánkban a befektetőknek leginkább szemet szúr, az a többségében hazai megrendelésből pörgő, 2018-ban az első három negyedévben 1,7 milliárd eurósra hízó magyar ingatlanpiac, amely messze a legjobb hozamlehetőséget kínálja 2019-ben is. A 2017-ig tartó 5 éves periódus alatt itt átlagosan 89 százalékkal nőtt az adásvételek száma, és a várakozások szerint 2018-ban még a tavalyinál is több, közel 155 ezer tranzakció várható. A lakóingatlanoknál két számjegyű volt a négyzetméterárak emelkedése. A szakemberek szerint a kedvező gazdasági és hozamkörnyezet és a közép-európai átlagtól még mindig elmaradó árak miatt minden szegmensben megmarad a befektetési kedv. „A lakóingatlanok, irodák, turisztikai és irodaház-beruházások, kereskedelmi központok iránt egyaránt erős a kereslet, ez hajtja a kivitelezői piacot és persze az árakat is” – ismertette a látványos piaci folyamatok mögött megbúvó indokokat Kővári Mihály, a Sberbank Magyarország Zrt. projektfinanszírozási vezetője az Inforádiónak adott interjújában.
A fővárosban nincs eladhatatlan ingatlan
Budapesten korlátlan a kereslet, lényegében nincs eladhatatlan lakás, ez azonban növeli a túlértékeltségi kockázatot. Kövesdi Marcell, a Rock Home tulajdonos-ügyvezetője szerint a befektetni vágyók vegyék figyelembe azt is, jóllehet nőttek a jövedelmek – a kedvezmények nélkül számolt nettó fizetések a 2008-as havi 122 ezerről 210 ezer forintra, 72 százalékkal emelkedtek –, a lakásokért ma többet kell dolgozni, mint korábban. Egy átlagos színvonalú, 65 négyzetméteres használt lakás teljes árának kifizetéséhez 2018-ban országosan 5,4 évnyi átlagkereset kell, míg 2017-ben csak 5,2 évre volt szükség. Ugyanez új lakás esetében 2018-ban 9,4 év, szemben a 2017-es 9 évnyi keresettel.
A szakemberek szerint legfeljebb 40 négyzetméteres és legalább másfél-két lakószobás ingatlant érdemes befektetésnek vásárolni. Az ingatlan elhelyezkedése is nagyon, fontos attól függően, hogy milyen vevőkörnek szeretnénk majd továbbértékesíteni a lakást, vagy mire szeretnénk használni azt.
