A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatát május végén csökkentette Monetáris Tanács, így az már csak 2,4 százalékon áll. A nagy kereskedelmi bankok ennek megfelelően szintén folyamatosan mérsékelték az elmúlt időszakban a kamatokat a lekötött bankbetétek után, ezzel pedig e megtakarítási forma elveszítette évtizedes egyeduralmát.
Elúszott kamatok
Bár a banki kamatok – papíron – még mindig kínálnak némi pluszhozamot az egy százalék körüli várható inflációhoz viszonyítva, ügyfélként nagyon jó okunk volt rá, hogy elforduljunk a lekötésektől. A megemelkedett banki költségek, a kifizetendő adók és járulékok ugyanis a realizált kamat jelentős részét elviszik, ha pedig a pénzünket szeretnénk másik számlára utalni vagy nagyobb összegben egyszerre felvenni, könnyen elképzelhető, hogy a többhavi lekötésünk hozama egy szempillantás alatt elvész. A másik ok sokkal inkább lélektani.
„ Egy tavalyi felmérésünk szerint a magyar háztartások számára valahol 4,5-5 százalék körül húzódik az a képzeletbeli szint, ami alatt már elégtelennek tartják a banki betéti kamatokat, és alternatív megoldások után néznek” – mondta Somi András, a KBC Equitas vezető elemzője. „Ezt a szintet látványosan átléptük, ami legjobban talán a befektetési alapok tőkebeáramlásán látszik, nem véletlenül. Véleményünk szerint ez az a megtakarítási eszköz, ami felé leginkább érdemes tekintgetnie annak, aki a betéti kamatoknál többre vágyik, mégsem szeretné például az egyedi részvénybefektetések terhét és kockázatait a nyakába venni” – tette hozzá a szakértő.
A befektetési alapok vásárlása kicsivel nagyobb felkészültséget igényel, mint egy egyszerű bankbetét, de semmivel sem többet, mint egy új mosógép vagy autó megvásárlása. A legfontosabb e téren is a hozam–kockázat–időtartam hármas. Rövid távú lekötés esetén érdemes alacsony kockázatú befektetést választani, hosszabb távon pedig lehet bátran nagyobb kockázatot vállalni, a várható magasabb hozam kedvéért. (Felmérések szerint viszont nem rajonganak a magas kockázatokért.)
A régi alapszabály – amelyet minden alapkezelő öles betűkkel feltüntet a termékismertetőiben – természetesen itt is érvényes, miszerint a múltbéli hozamok semmiféle garanciát nem jelentenek a jövőbeliekre nézve, így a hozamgörbék alapján biztos döntést hozni nem lehet. Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint emiatt felelőtlenség is lenne megnevezni a legjobb várható befektetéseket a jövőre nézve, azonban van néhány aranyszabály, amit nem lehet eléggé hangsúlyozni.
„Rövid távú befektetés nem létezik. Rövidtávon maradni kell a bankbetétnél vagy az állampapírnál. Középtávon – amennyiben ez egy–öt év közötti időtartamot jelent – már érdemes kockázatot vállalni. A befektetéseket viszont az ügyvédhez vagy orvoshoz hasonlóan szakemberre kell bízni, tehát nem a legjobb befektetéseket, hanem a legjobb befektetőket kell megkeresni!” – tanácsolta Bilibók.
Jó példa az alapkezelő szakértelmének fontosságára az egyre növekvő népszerűségnek örvendő abszolút hozamú alap kategóriája. Ezeknél a befektetési döntéseket hozó alapkezelő igyekszik minden piaci körülmények között a kockázatmentes eszközöket valamelyest túlszárnyaló pozitív hozamot elérni. Ehhez az elérhető legszélesebb palettáról válogat befektetéseihez, nem csak egyetlen eszközkategóriát vagy piacot képez le. Ebben az esetben a siker különösen függ a portfóliómenedzser teljesítményétől, de ha valóban jó az alapkezelő, akkor a kockázatmentes hozamokat érezhetően meghaladó hozamhoz juthatunk anélkül, hogy súlyos kilengéseket kellene elszenvednünk a befektetésünk értékében. (Szakértőket kérdeztünk arról, hogy mitől függ a ma a betéteknél sokkal népszerűbb befektetési alapok teljesítménye. 4 cég, 4 szakember, 4 válasz.)
Rövidebb időtávra – akár néhány hétre vagy hónapra is – pénzpiaci alapokban érdemes gondolkodni, amelyek nagy előnye, hogy bármikor, hozamveszteség nélkül hozzáférhető, likvid megtakarítási formák. Ezek árfolyama jóformán megingás nélkül emelkedhet, cserébe viszont nem is várhatunk el lényegesen magasabb hozamot, mint amit a betétünkért kapnánk a bankban. Érdemes továbbá az eho-mentes megtakarításokat, például az eho-mentes befektetési alapokat megfontolnunk. Tavaly augusztus 1-jétől ugyanis a kamatadón kívül kamat- és árfolyamjövedelmünk után további 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetnünk, ám például az állampapírok, az említett befektetési alapok – amelyek legalább 80 százalékban állampapírba fektetnek –, valamint három éven túl a tartós befektetési számla kivételt képeznek e szabály alól.
Egyes bankok hibrid megoldásokat is kínálnak a piacon, amelyek egyszerre fedik le a rövid távú biztonságot a hosszabb távú magasabb hozammal. Van például bank, amely akciós jelleggel, évente több alkalommal kínál kombinált termékeket: a rövid távú akciós betéti rész mellé egy-egy befektetési alapot vásárolhatunk, vagy egy többnyire egyszeri díjas életbiztosítást. A befektetési alap, illetve a biztosítási láb lehetővé teszi a hosszú távú gyarapodást, míg a 2-3 hónapos betéti rész a rövid távú kamatokat.
Somi is úgy látja, hogy egy igazán körültekintően összeállított portfólióban nem egyetlen alap és nem is egyetlen alapkategória található meg.
„A legbölcsebben az cselekszik, aki többféle kockázatot képviselő alapokból állítja össze megtakarításait. A befektetési alapok között mindenki megtalálhatja a saját céljainak és legfőképpen kockázatvállalási kedvének megfelelő terméket, de a megfelelő alapok kiválasztására muszáj időt és energiát szánnunk” – szögezte le a KBC vezető elemzője.
Aranyba?
Az arany az egyik legkedveltebb menedékbefektetés, nem véletlen, hogy a pénzügyi válság kitörésekor világszerte meredeken kezdett felfelé szökellni a jegyzése. A 2011. szeptemberi 1900 dollár feletti unciánkénti árak persze már messze vannak, de az ukrajnai és krími helyzet miatt a befektetők újra elkezdtek érdeklődni a nemesfém iránt. Aki azonban nem a nemzetközi piacokon szeretne határidős kereskedésben aranyat vásárolni, hanem fizikai valójában, készüljön fel arra, hogy a befektetési célú aranytömbök vételi és eladási ára közti eltérés meglehetősen nagy. A különbség az aranytömb méretétől és természetesen a kereskedőtől is függ, de készüljünk fel akár 10 százalék feletti differenciára is, vagyis legalább ennyivel kell emelkednie az arany árfolyamának, hogy később haszonnal tudjunk túladni rajta.
Bár általában a kockázatkerülők választják ezt a befektetést, valójában egyáltalán nem kockázatmentes. Hosszú távú megtakarítási forma, de még tízéves távlatban sem garantált a hozam köszönhetően az ingatlanpiaci áringadozásnak. Ahogyan a műkincs, ez a befektetés sem likvid, és még arra sincs mód, hogy esetleg a megtakarításunknak csak egy részét vegyük ki. A Kiszámoló blog szerint nemcsak kockázatosabb, mint a kötvénybefektetés, hanem több munkával és meglepetéssel jár, ezért nem érdemes túlsúlyozni az ingatlant a portfóliónkban.
Műtárgyba?
Tavaly a globális műtárgypiac forgalma meghaladta a 47 milliárd eurót – a globális műtárgypiac valaha mért legnagyobb forgalma 48,1 milliárd euró volt 2007-ben –, ami 8 százalékos növekedést jelent 2012-höz képest – írja a Műtárgy.com az Európai Művészeti Alapítvány (TEFAF) kutatását idézve. A felívelés ellenére az Európai Unió kisebb országaiban a stagnálás vagy a visszaesés jellemző, növekedni csak a nagyobb piacok – elsősorban az Egyesült Királyság – tudtak az idézett elemzés szerint. Érdemes szem előtt tartani, hogy magas a belépési korlát – a műkincs drága –, ráadásul a befektetés kimenetét számtalan szubjektív elem befolyásolja. Csak hosszú távon érdemes műtárgyban gondolkodni – legkevesebb öt évig tartsuk –, és arra is készüljünk fel, hogy bizonytalan az, hogy mennyi idő alatt jutunk készpénzhez. Sem nem likvid és nem is transzparens ez a piac. A magas hozamra pedig semmi garancia. Miután pedig a műtárgy-kereskedelem 60 százalékban magánúton történik, reális becslésekbe is nehezen bocsátkozhatunk.
