A magánnyugdíjpénztárak idén szeptember 30-a után, a növekedési portfóliók vagyonának legfeljebb 35%-át tarthatják nem forintban denominált eszközökben. „Eddig nem volt érzékelhető, hogy bármiféle fékező hatása lett volna a rendeletnek, s az elmúlt fél év nem támasztotta alá a hatályba lépését megelőző aggodalmakat sem. Ráadásul azok a pénztárak, amelyek már a tavalyi évben megfeleltek a növekedési portfóliók vonatkozásában előírt 35%-os limitnek és magyar eszközökbe fektettek, igen jó hozamokat produkáltak, köszönhetően a hazai részvény- és kötvénypiacok egymást erősítő hatásának. A magyar állampapírpiac teljesítményét leképező MAX Composite index 2009-ben 14,12%-os hozamot produkált, míg a BUX index 73%-ot meghaladó növekedésével a világ élvonalába került." - közölte Pillár Zsolt.
„A forint a 2009-es év egészét tekintve 2,3%-ot gyengült az euróval szemben, míg a dollárhoz képest stagnált, így a hazai deviza árfolyamának év közben tapasztalt jelentős mértékű ingadozása gyakorlatilag nem érintette azon magánnyugdíjpénztári portfólióink teljesítményét, amelyekbe a megtakarításokat az év elején, hosszú távra fektettük be. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy bár a devizában denominált eszközök - jellemzően a részvénypozíciók - aránya több portfólió esetében jelenleg is eléri a 45% körüli szintet, a magas részvénykitettségű növekedési portfólióink átlaghozama 2009-ben meghaladta a 25%-ot. A 18-20%-os részvényarányt tartó kiegyensúlyozott portfóliók szintén jelentős, 20% feletti hozamokat teljesítettek" - húzza alá Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója.
Itthon 10-12 %-os növekedés várható
„A növekedési portfóliók devizakitettségét korlátozó rendeletnek szeptember 30-a után kell megfelelni a nyugdíjpénztáraknak, ám ezzel összefüggésben a benchmarkok átalakítására irányuló szándékot egyelőre nem tapasztaltunk ügyfeleink részéről. Azon szereplők, amelyek jelenleg még 35%-ot meghaladó mértékű devizaeszközt tartanak, a következő hónapokban növelni fogják hazai kitettségüket, s így stabilizáló erőt jelenthetnek a részvény- és kötvénypiacokon. A nyugdíjpénztári keresletélénkülés elsősorban a kicsi és közepes kapitalizációjú tőzsdei cégeknek jelenthet igazán előnyt. Ilyenek lehetnek a PannErgy, az RFV vagy a Rába papírjai. A magyar és a régiós részvénypiacokon az idei évre 10-12%-os növekedést várunk, míg a fejlett piacokon 10% körülivel számolunk, ám valamennyi piacon a tavalyinál jóval jelentősebb volatilitást, s akár egy vagy két negyedévben is negatív hozamokat várunk. A hazai állampapírpiacon - a jegybanki alapkamat további legfeljebb 25 bázispontos csökkentését valószínűsítve - 8% körüli hozamokat várunk" - mondja Pillár Zsolt.
„Ha megnézzük a tavalyi összesített nyugdíjpénztári hozamokat azt láthatjuk, hogy azok a növekedési portfóliók esetében 9,15% és a 34,18% között mozognak, a kiegyensúlyozott portfóliók 5,08% és 26,3% közötti hozamot produkáltak, míg a kockázatmentes klasszikus portfóliók 8,38% és 18% között teljesítettek, azaz 2009-ben az egyes portfólió-típusok vonatkozásában is jelentős különbségek mutatkoztak a különböző nyugdíjpénztárak teljesítménye között. Az idei évben arra számítunk, hogy a hozamok közötti különbség jelentős mértékben csökken, s a nyugdíjpénztári növekedési portfóliók a 2010-re várt 4% alatti inflációt jelentősen meghaladó, 10% körüli átlaghozamokat produkálnak" - emeli ki Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója.
