A két szakember szerint a turisztikai szakma számára kulcskérdés, hogy az új kormányzati struktúrában ki lesz az a döntéshozó, akivel érdemi szakmai párbeszédet lehet folytatni.
Kiszámíthatóság, félmegoldások felszámolása
Szavaik szerint a legnagyobb problémát már évek óta a működési környezet kiszámíthatatlansága és a gyakran nehezen teljesíthető új szabályozások jelentik. Példaként említették az új fürdőrendeletet, amely több ponton az osztrák és más európai szabályozásoknál is szigorúbb előírásokat tartalmaz, miközben egyes új határértékek a gyakorlatban nehezen vagy szinte egyáltalán nem teljesíthetők, ráadásul komoly átalakításokat is szükségessé tehetnek a szállodákban. Hangsúlyozták ugyanakkor: nem a szabályozás szigorítása ellen vannak, hanem olyan reálisan teljesíthető előírásokat szeretnének, amelyek egyszerre garantálják a vendégek biztonságát és a fenntartható működést.
Hozzátették: az is megnehezíti a turisztikai szolgáltatók eredményes működését, hogy számos területen tapasztalhatók anomáliák az engedélyezési folyamatokban, legyen szó teraszengedélyekről – amit évente kell újra igényelni –, építési engedélyekről vagy éppen a különböző hatósági előírásokról.
Kovács Balázs problémásnak nevezte a szakma által régóta várt reprezentációs adó jelenlegi szabályozását is. Miközben a rendszer végre lehetővé teszi, hogy a cégek a nyereségadójuk egy százalékáig adómentesen lássák vendégül üzleti partnereiket éttermi fogyasztás keretében, ez a kedvezmény a rendezvényszolgáltatásokra már nem terjed ki. Pedig a konferenciákhoz, céges eseményekhez és rendezvényekhez kapcsolódó szolgáltatások a szállodák bevételeinek egyik meghatározó elemét jelentik, és a magas adóterhek miatt érezhetően visszafogják a cégek a megrendelések számát és volumenét. A szakma szerint egy kedvezőbb szabályozás nemcsak a rendezvénypiac élénkülését segítené, hanem végső soron a szolgáltatók növekvő bevételein keresztül a költségvetés adóbevételeit is emelhetné.
