A szakember szerint egy korszerű, 5-6000 fős kongresszusi központ megfelelő szekciótermekkel, kiállítási területekkel és kiszolgáló infrastruktúrával látványosan növelhetné Budapest turisztikai teljesítményét. Kiemelte: a nemzetközi kongresszusok nemcsak magas költésű vendégeket hoznak, hanem többnapos tartózkodást is generálnak, ráadásul az ilyen vendégek jellemzően nem a nyári csúcsszezonban érkeznek, így nem a szabadidős turistákkal versenyeznek. Arról nem beszélve, hogy egy-egy nagyobb esemény vendégeit a kísérő programok keretében vidékre is gyakran elviszik a szervezők. A szakember példaként említette Bécset, ahol a nagy nemzetközi kongresszusok miatt évente akár 80 olyan nap is van, amikor a város szállodáinak egy része gyakorlatilag teljes teltházzal működik.

Hozzátette: egy dedikált, nagy kongresszusi központ megvalósítása ugyan költségvetési szempontból nem egyszerű feladat, hosszú távon azonban komoly gazdasági hasznot hozhatna a nemzetgazdaság számára. Egy ilyen fejlesztés ugyanis nemcsak a szállodák és turisztikai szolgáltatók, valamint a magyar beszállítók – köztük a hazai termelők –, számára jelentene előnyt, hanem az állami költségvetés számára is magasabb adóbevételeket hozhatna.

Reményteli főszezon árfolyamdilemmával

Ami a nyári szezont illeti, a két szakember elmondta: az eddig beérkezett előrejelzések szerint bíztatóak a kilátások, ugyanakkor országosan jelentős eltérések láthatók. Más helyzetben vannak a budapesti, a balatoni vagy éppen a gyógyturizmusra építő vidéki szállodák, ezért egyelőre nehéz általános képet adni a piacról.